Bertalan

Emléktábla Rombergnek

2010.09.29. 15:00

Programkereső

A zeneszerző Sigmund Romberg emlékét szeptember 25-e óta tábla őrzi szülővárosában, Nagykanizsán. VIDEÓVAL
Ádám Krisztián, Simonyi András, Halász Gyula a Romberg-emléktábla avatásán. Fotó Kocsis Katalin
Ádám Krisztián, Simonyi András, Halász Gyula a Romberg-emléktábla avatásán. Fotó Kocsis Katalin

A zuhogó eső ellenére szép számú érdeklődő jelent meg szeptember 25-én Nagykanizsán, amikor a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola (Sugár út 18.) homlokzatán felavatták Sigmund Romberg zeneszerző emléktábláját, amint erről Kocsis Katalin zenei könytáros, a Halis István Városi Könyvtár munkatársa beszámolt lapunknak. 

Ádám Krisztián alumínium és szilícium ötvözetéből készített alkotásán Romberg arcképe és dalszövegeinek sorai láthatók. Az emléktáblát Simonyi András, Magyarország volt washingtoni nagykövete és Halász Gyula nagykanizsai önkormányzati képviselő, Nagykanizsa zenei életének kutatója leplezték le. A fiatal jazz zongoristák között kiemelkedő tehetségként számon tartott Gayer Mátyás és szaxofonos társa, Varga Dániel mellett a grazi Jazzkonzervatórium triója és a Farkas Ferenc Énekegyüttes adtak koncertet.

A Nagykanizsán, 1887-ben született Rosenberg Zsigmond négy éves korában került a mai Horvátországba, Eszéken és Beliscsén tanult, hat éves korától hegedült, majd zongorázott. Később Bécsben barátkozott össze Kálmán Imrével és Lehár Ferenccel, innen 22 éves korában vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol az 1920-as évektől az egyik legnépszerűbb operett- és musicalszerzővé tudott válni.

Blossom Time című, Schubert életéről írt operettje nyitotta színpadi sikereinek hosszú sorát 1921-ben, majd következett a The Student Prince - 1924, a The Desert Song - 1926 és a The New Moon - 1928, melyből több nagyjátékfilm is készült. A sorrendben második, az 1940-es sztárjai, Jeanette MacDonald és Nelson Eddy több Romberg-dalt is rendszeresen műsoron tartottak.

Első, sikeres korszakának műveit Lehár bécsi operettjeihez lehet hasonlítani, későbbi darabjai inkább elmozdultak a musical irányába. A Rosalie című művének alkotótársa George Gershwin volt 1928-ban. Saját szerzeményeiből koncerteken is gyakran vezényelt darabjaiból a Columbia több lemezt is kiadott, sőt ezt a Naxos az Egyesült Királyságban néhány éve CD-n is piacra dobta. 1951-ben New York-ban bekövetkezett haláláig összesen 78 színpadi művet és több mint kétezer dalt szerzett. Életéről szól a José Ferrer és Merle Oberon főszereplésével forgatott Deep in My Heart című Stanley Donen-film (1954).

A jazzrajongók két dalát is nagy becsben tartják, amelyek bekerültek a gyakran feldolgozott örökzöldek közé. Az egyik, a Softly, as in a Morning Sunrise (The New Moon), melynek szövegírója Oscar Hammerstein II, amelyet Artie Shaw dolgozott fel először, Miles Davis, John Coltrane és még sok legendás előadó, köztük rengeteg énekes is műsorra tűzte. Ugyanebből a darabból származik a Lover, Come Back to me (Miért hagytál el, mondd) című dal, amely ugyancsak az elhagyott szerelmes bánatáról szól. Érdekes módon, a későbbi sikerdarab, a New Moon első bemutatója, a clevelandi megbukott, és ezt a két betétet csak ez után írták bele a szerzők. Ez utóbbi sztenderd híres előadói közül elég Billie Holidayt megemlíteni.

Hogy Romberg neve igenis fennmaradt, azt alábbi videóból is meg lehet állapítani. Egy csodás négykezes során Kenny Barron és Brad Mehldau egy olaszországi jazzfesztiválon játszotta a napfelkeltés Romberg-örökzöldet.