Katalin

Balogh Kálmán, a háromoldalú cimbalomművész

2010.12.02. 11:00

Programkereső

Balogh Kálmán cimbalomművészt a virtuozitáson túl a nyitott hozzáállása teszi naggyá.
Balogh Kálmán
Balogh Kálmán

Balogh Kálmán a Gipsy Cimbalom Banddel készített új lemezt, emellett a Beli Buba és MaToCsáv zenekarok tagja. Fellépett a Magony, a Muzsikás, a Jánosi, az Ökrös, a Téka, a Méta, a Zsarátnok, a Vízöntő, a Vasmalom, a svéd Orient Express, a bolgár Ralchev-kvartett, az angol Transglobal Underground, a spanyol Berregüetto, az amerikai Peter Ogi, a holland Sultan, valamint a Joel Rubin Jewish Ensemble együttesekkel is. A Budapest Fesztiválzenekarral Brahms Magyar táncait játszotta, turnézott a Brooklyni, illetve a Miami-i Szimfonikusokkal. A Népművészet Ifjú Mestere és eMeRTon díjas, a Zenekakadémia Népzene tanszékének tanára.

- Tizenegy éves korában a nagybátyja kezdte tanítani. Eljátszott már a gondolattal, hogy ha történetesen nem muzsikus családba születik, akkor is cimbalmos lett volna?

- Nem. Édesapám muzsikus családból származott, de nem lett muzsikus. Mivel én elég jól tanultam Miskolcon, azt terveztük, hogy műszaki pályára megyek. A nagybátyám, aki az Alkotmány utcában lakott Budapesten, odavitt a cimbalomhoz és mutatott egy román szirba dallamot. Tíz perc alatt megtanultam és visszajátszottam. Látta, hogy van érzékem hozzá és javasolta a szüleimnek, hogy taníttassanak. Én ugyan cigány családból származom, és volt a környezetemben néhány cigányzenész, de nem lettem városi cigányzenész, engem nem fogott meg az a stílus. Belenőttem a népzenébe, a táncház-mozgalomba, hamar kijutottam külföldre és láttam itthon is külföldi együtteseket fellépni. Láttam, hogy a cimbalom megszólaltatásának több módja van. Ezek a játékmódok nem zárják ki egymást, hanem egymásba épülnek, a hang színe, ereje és a technikai könnyedség függ tőlük.

-  Előadóként, zeneszerzőként és tanárként mit tart a klasszikus zene, illetve a különböző népzenék és a jazz közötti legfontosabb különbségnek?

- Mindenütt van pozitívum és negatívum. A klasszikus zenében nincs szükség arra, hogy beszéld azt a nyelvet, amelyen játszol. Megtanulsz tizenöt francia verset, majd kiállsz a színpadra és elmondod, anélkül, hogy értenéd. A népzenében arra van szükség, hogy az adott nyelven különböző verseket improvizálj. Hogy ne csak eljátszd az alapsablonokat, hanem kiegészítsd, esetleg újakat hozz létre. Azok a jazz-zenészek, akikkel találkoztam, nagyon magas szinten ismerik hangszerüket, nagyon jól tudnak improvizálni és kottát olvasni, ráadásul tudják azt a magas szintű intonációs hozzáállást is, amit csak a legnagyobb klasszikusok. A klasszikus zenében azt becsülöm, hogy a legmagasabb szintre teszi az esztétikai mércét, hogy hogyan kell megszólaltatni egy darabot. A népzenében a legalacsonyabb ez a nívó, hiszen olyan környezetben szolgáltatnak zenét, ahol nem ez az elsődleges szempont. Én mindezt együtt tanítom: a legmagasabb mércét mindenből. Ha ma zenészeket akarok képezni a jövő számára, ismerni kell a népzenét, tudni kell azt hűen, magnetofonszerűen visszajátszani, de nem hiányozhat a klasszikus igényesség és az a kreativitás sem, amit a jazz-zenészeknél látok.

Balogh Kálmán Délibáb (lemezborító)
Balogh Kálmán Délibáb (lemezborító)

- Miben tér el a Délibáb című új lemezük az eddigiektől?

 - A környező országokban élő cigányok körében nagyon érdekes kultúrája van a cimbalomjátéknak, erre gondoltunk, amikor a Gipsy Cimbalom Bandet megalapítottuk. A Délibáb eltér a tőlünk megszokott ritmikus, könnyedebb, táncos, kicsit humorosabb hangvételtől, az eddig ki nem mondott, el nem játszott ötletek kerültek elő. Kovács Ferencnek négy szerzeménye hallható, nekem kettő, Frankie Látónak egy. A többiek pedig sokat segítettek a hangszerelésben. Ez egy olyan lírai világ, amit a borítón is igyekeztünk ábrázolni: finomabb, talán nőiesebb, mint az eddigi lemezek.

- Van még olyan kihívás, ami motiválja?

- Mindig tele vagyok kihívásokkal. Most éppen jazzt tanulok Kruza Richard jazz-vibrafonostól. Ott teljesen kezdő vagyok. De nemcsak a hangszerről van szó, hanem az egész gondolkozásmódról. Nem vagyok jazz-zenész. Népzenész vagyok klasszikus zenei előképzettséggel, a jövőképem pedig egy kortárs jazz-zenész, aki cimbalmon is, később elektromos cimbalmon is alkot mai korszerű zenét.

- Elektromos cimbalmon?

- Évek óta gondolkodunk azon, hogy lehetne a cimbalmot is elektronizálni. A basszusgitár, a dob és a cimbalom között nagy a hangerőkülönbség, ráadásul a cimbalom hangja gyorsan elhal. Olyan megoldáson gondolkodunk, amellyel be tudna lépni a mai korszerű hangszerek közé, hiszen a cimbalom a ritmikus, dallamos és harmóniai lehetőségek fantasztikus kombinációjára képes, improvizatív zenében hihetetlen. Ha a vibrafont szereti valaki, a cimbalmot ötször annyira fogja szeretni, mert virtuózabb, dinamikusabb. Minderre már van példa a saját játékomban, Lukács Miklósnál és ki kell emelnem néhány román művészt is, akik jazzt kezdenek játszani. Olyan hihetetlen erő és dinamika van a hangszerben, hogy szerintem ez lesz a jövő.

Balogh Kálmán közelgő fellépéseiből:   

December 11, 20:00 - Marczibányi Téri Művelődési Központ
Húr és lélek koncert - duó Lukács Miklóssal

December 15, 21:00 Gödör Klub - Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park
"Minden terc ajándék - Said-Vázsonyi 40"

Január 28, 20:00 - Nyitott Műhely
Duó Kovács Ferenccel