Gellért, Mercédesz

Vízmellék népzenéje

2011.01.10. 18:37

Programkereső

A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat huszonegyedik lemeze a Vízmellék népzenéjét mutatja be.
21 vizmelleki borito
21 vizmelleki borito

Közép-Erdély déli részének egyik jellegzetes középtája a Maros-Küküllők köze, a román, magyar, szász, cigány együttélés hagyományos területe. A magyar tánc- és zenefolklór vonatkozásában több kistájra oszlik. Az Erdélyi Hegyalja (Nagyenyed és Gyulafehérvár környéke) a Maros és a Küküllők által közrefogott terület nyugati része, amely kiterjed a Maros észak-dél irányú szakaszának nyugati vízgyűjtő területére is. A Kis-Küküllő és a Maros közötti dombságon, a kis vízhozamú Szárazvám és Malozsa patakok völgyét a helybeliek Kutasföldnek nevezik, ezzel utalva a terület folyóktól távol eső jellegére. Ugyanezt a kistájat a Kis-Küküllő felől szemlélő helyi megnevezés Felföld vagy Hegymegett néven emlegeti, hiszen a vízválasztón túl helyezkednek el, a nevezett patakok nem a Kis-Küküllőbe, hanem a Marosba ömlenek. A harmadik kistáj a Vízmellék, amely - mint neve is mutatja - a Kis-Küküllő mentén helyezkedik el. Mégsem szerencsés Kis-Küküllő mentének nevezni, hiszen itt a folyó alsó szakaszáról van szó, míg annak felső szakasza a Székelyföldre esik, pontosabban Marosszékre, illetve forrásvidéke a Sóvidékre. A Vízmellék a középkori Erdélyben kialakult Küküllő vármegye területén található, annak központi részén helyezkedik el.

21 vizmelleki terkep
21 vizmelleki terkep

Jelen hangfelvételeinken a négytagú vonószenekar egyik prímása, Lukács Lajos és öccse, a bőgős királyfalviak, a másik prímás, Didi István és a kontrás pedig ádámosiak. Bár a két prímás közel azonos repertoárral rendelkezik, a dallamok eltérő játékmódja és variánsai miatt külön is muzsikáltattuk őket. Érdekesség, hogy Lukács Lajos első és második ujja csonka, ez hallatszik a hegedűjátékán is. Lényegében csak A, D és G hangnemekben játszanak, ez alól csupán néhány olyan cigány- vagy szokásdallam jelent kivételt, melyek más hangnemben rögzültek (pl. F-dúr). A dallamok között számos régi stílusú ereszkedő népdalt, több jaj-nótát is hallhatunk. Ez utóbbira szép példa a lemezen hallható "Kiöntött a Kis-Küküllő..." kezdetű népdal (9.). A kontrás, Kozák József - a vidék hagyományainak megfelelően - kizárólag dúr hármashangzatokat játszik háromhúros brácsáján, míg a bőgős hangszerének csupán két alsó (A és D) húrját használja. Így egy harmonizálásban egyszerű, ámde nagyon ritmusos és masszív zenei kíséretet kapunk. Jellegzetes a csárdás aprózó, "négyesező" dűvőzése, de nem szokványos a lassú nóták gyors dűvős kísérete sem (a Nagyenyed környéki bandáknál találunk még erre példát). Szintén rendhagyó az a harmonizálás, amikor a brácsás a dallam 5. fokára domináns helyett tonikát játszik (pl. főkadenciánál). A felvételeken Gilyén Miklós és felesége énekelnek, akik sülyei születésűek, de az Ádámossal szomszédos Küküllődombón laknak.

21 vizmelleki tracks
21 vizmelleki tracks

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.