Lukács

Gömöri népzene

2011.01.21. 16:37

Programkereső

A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat harmincharmadik lemeze Gömör népzenéjét mutatja be.
33 gomori borito
33 gomori borito

Az egykori Gömör vármegye a Gömör-Szepesi-érchegység, a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt között elterülő természetes medencében alakult ki. A középkor eseményeit kutató magyar történészek azt valószínűsítik, hogy a magyar honfoglalás idejében ezen a területen kabar törzsek is letelepedtek. A megye helynévanyagában az egyetlen Sajókeszi kivételével nem is találjuk nyomát a hét magyar törzs neveinek (szemben például a szomszédos Nógrád megannyi -megyer, -gyarmat, -tarján stb. nevű településével), emellett számos, magyarlakta gömöri falu nevének forrását kipcsak-török eredetű szavakban találjuk. Az 1190-es években keletkezett, a magyar nyelv legkorábbi összefüggő szövegemlékeként ismert Halotti beszédet viszont az újabb kutatások szerint éppen egy gömöri település, Rimajánosi gyülekezete használta. A ma Gömörnek nevezett néprajzi tájegységen (melynek területe nagyjából egybeesik az 1806-ban egyesült Gömör-Kishont vármegyéével) viszont nem csak magyarokat találunk. A régió déli, lankásabb területeit benépesítő magyarok mellett az északi hegyvidék lakossága már a középkorban is szláv volt, s a magyar, illetve a szlovák többségű települések között ma is viszonylag éles nyelvhatár vonható. Az északi bányavidék településközpontjaiban emellett már a 15. századtól megjelentek a német telepesek (ők voltak a gömöri "buliner" etnikai csoport ősei), sőt a megye székhelyéül évszázadokon keresztül szolgáló Rozsnyó (Rosenau) városát is németek alapították. Gömörben már az 1913-as népszámlálás adatai szerint is feltűnően magas volt a cigányság aránya.

33 gomori terkep
33 gomori terkep

Jelen kiadványunkban megkíséreltük a dallamokat úgy válogatni, hogy híven reprezentáljuk Molnár Géza "Sandrík" dallamrepertoárjának folklór zenei rétegét. Mivel a különféle polgári eredetű táncok dallamainak nem alakultak ki helyi változatai, a tánczenék közül mindkét korongon a legnagyobb arányban csárdásokat hallhatunk. A csárdás zenészeink tudatában egységes képet mutatott, de a gyakorlatban kötelezően két - lassú és friss - részből állt. A friss részt a "gyors csárdás" megnevezés mellett még "felvágva", "felvágósan" kifejezésekkel is jelölték. A csárdás mellett, amelyet máig a vidék élő néptáncának tekinthetünk, az idősebb korosztály tánckészletében a közelmúltig megtalálható volt a Vály völgyén "Vasvárié"-nak nevezett verbunk is. Az alsókálosai a dallam más táji változataihoz hasonlóan lassú és friss részből áll. Jellegzetessége az, hogy miközben Gömör más vidékein a verbunk friss részét egy külön, csak ehhez a szakaszhoz használt dallamrész képezi, itt, a régió központi területén a verbunk frisséhez a lassú rész dallamszakaszainak "felvágott" változatait muzsikálják.

 

33 gomori tracks
33 gomori tracks

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.