Emma

Felső-Bódva-menti népzene

2011.01.24. 16:37

Programkereső

A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat harmincötödik lemeze Felső-Bódva-mente népzenéjét mutatja be.
35 felso bodva bor
35 felso bodva bor

A történelmi Abaúj-Torna vármegye vízrajzi szempontból két jól elkülöníthető részre osztható. A volt megyeszékhelytől, a mai Kelet-Szlovákia regionális központját alkotó Kassától nyugatra fekvő térség a Bódva, az attól keletre eső vidék pedig a Hernád vízgyűjtőterületéhez tartozik. A két terület közötti vízválasztó a Gömör-Szepesi érchegység keleti nyúlványainak gerince mentén halad, Nagyida térségében egy alig érzékelhető dombháttá szelídül, majd kettéosztja a Cserehát dombvidékét. Talán nem véletlen, hogy a népzenekutatás által feltárt jelenségek eltérései is e vonal mentén rajzolják ki a régió falvai, falucsoportjai közti kulturális határt. Ez a különbség az abaúj-tornai magyarság folklórjában érzékelhető a legerősebben, az itt élő szlovák és cigány közösségek ennél lényegesen egységesebb néprajzi képet mutatnak. A Gömör-Tornai karsztot keletről lezáró Bódva folyó, illetve az azt tápláló patakok völgyeiben található magyar falvak folklórja szervesen kapcsolódik a gömöri és borsodi magyarság hagyományos kultúrájához, míg a Kassa-vidéki szórványok és a Hegyköz magyar ajkú lakosságának hagyományos műveltsége a Tokaj-Hegyalja polgárosultabb kultúrkörével mutat rokonságot. A Felső-Bódva mente paraszti közösségeinek, valamint pásztortársadalmának zenei kultúrájában például - az énekelt és a hangszeres hagyományban egyaránt - bőséggel képviselve vannak a magyar népzene régi rétegének veretes dallamtípusai is, melyek a Kassa-vidék és a Hegyköz magyar zenefolklórjából érdekes módon szinte teljesen hiányoznak. A Felső-Bódva mentét ugyanakkor egy országhatár is elválasztja a folyó alsóbb szakaszaitól, s ez a különállás az elmúlt kilencven év alatt általában is hatással volt a hagyományos kultúra fejlődésének irányaira.

35 felso bodva terkep
35 felso bodva terkep

Jelen kiadványunk muzsikusai, noha régi jó ismerősei egymásnak, soha nem alkottak huzamosabb ideig együtt mozgó zenekart. Amióta alábbhagyott a kereslet a hagyományos vonószene iránt, és ezért (illetve az ebből következő utánpótlás híján) felbomlottak a régi, jól összeszokott bandák, a különféle, alkalmanként összeverbuválódott formációkban szoktak együtt muzsikálni. Szepsiben a Bastyúr, a Ribár, a Tamás és a Horváth családok adták a városka és környéke zeneszolgáltató szakembereit. A szepsi cigány zenészek a városon kívül a Bódva völgye közeli településeire: Debrődre, Somodiba, Bodolóra, Makrancra, Péderre, Zsarnóra és Jánokra jártak a legtöbbet muzsikálni. Saccán a Bunda család volt a legfoglalkoztatottabb, és tegyük hozzá, a széles környéken az egyik legelismertebb muzsikusdinasztia. Leggyakrabban az Ida patak völgyének településein: Aranyidán, Idabukócon, Kisidán, Saccán, Nagyidán, Szesztán, Alsó- és Felsőláncon, illetve ezek szűkebb környezetében: Alsó- és Felsőtőkésen, Semsén, Enyickén és Abaújszakályon vállalták a lakodalmak, táncmulatságok és egyéb neves alkalmak zenei szolgálatát. Szepsi és Sacca cigánybandáinak tágabb működési körzete viszont magába foglalta a Kassától Tornáig húzódó, délen az országhatár, északon pedig a Gömör-Szepesi-érchegység erdőségei által körülhatárolt területet, sőt, a saccaiak emellett időnként megfordultak a Szepességben is, ahol eljártak egészen az Igló környéki falvakig. A gyűjtés közben kirajzolódott az is, hogy míg a szepsiek ezen a kiterjedt körzeten belül elsősorban a magyar közösségeknek muzsikáltak, addig a saccai zenészek a nyelvhatár mindkét oldalán otthonosan mozogtak.

 

35 felsob tracks
35 felsob tracks

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.