Olivér

Somogyi népzene

2011.01.26. 16:37

Programkereső

A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat negyvenedik lemeze Somogy népzenéjét mutatja be.
40 somogy borito
40 somogy borito

A dél-dunántúli táj arculatát a 20. század elejéig a hatalmas összefüggő erdőségek határozták meg. „Nem az erdők vannak Somogyban, hanem Somogy van az erdőkben" - írja Baksay Sándor. A Dráva mentén, a Zselicség dombjain, a Nagyberek mocsaraiban húzódó hatalmas erdők sokáig biztosítottak kedvező feltételeket a rideg állattartásnak, a pásztorkodásnak. A pásztorságról általában elmondható, hogy mindenütt sokáig őrzi azokat a régi műveltségelemeket is, amelyektől a polgárosodó parasztság már elszakad. A pásztorkultúra meghatározó szerepe a Dél-Dunántúlon tehát lényegében az ősi műveltség továbbélését jelenti. Nemcsak a tánc- és zenekultúrában uralkodó a pásztorság szerepe, hiszen pl. a dél-dunántúli pásztorfaragások botjai, sótartói, ivópoharai, borotvatokjai, tükrösei, szerelmi ajándékba készült mángorlói is kiemelkedő csúcsai a magyar ábrázoló művészetnek. Tömegével találhatók ma is ezen a tájon a népzenénk legrégibb rétegébe tartozó, ötfokú, ereszkedő dallamok, és nemcsak a nagy hangterjedelmű kvintváltó, hanem a kis ambitusú stíluskörből is. Különösen fontos ezek között a Kodály műve révén világhírűvé vált ún. Páva-dallamkör a maga rendkívül széles rokonságával. Idetartoznak a parlando-rubato előadású „Felszállott a páva" dallamváltozatai és a táncritmusú dallamok közül olyanok, mint a „Volt nekem egy kecském", a „Béreslegény, te rakd meg a szekeret" vagy a „Hol jártál az éjjel cinegemadár".

40 somogy terkep
40 somogy terkep

Ez a lemez az Új Pátria és az eredeti, 1930-as, 40-es években készült Pátria néprajzi lemezek összetartozását is jelképezheti, hiszen kevés olyan falu van, amely a régi és az új sorozatban egyaránt képviselteti magát. Nemespátró Nagykanizsától délre fekvő falu; valamikor Somogy megyéhez tartozott, ma Zalához sorolják. 1296-ból származik első írásos említése, de a határban talált és az evangélikus parókián őrzött kőbalta tanúsága szerint a vidéket már a kőkorban is lakták. A legősibb családok - Bebőkök, Győrfik, Dömötörfik, Szakálok és Bollák - nemesi kiváltsága még a középkorból származik. Vérével adózó község volt, akárcsak a székelyek és a Magyar Királyság más határőrző népei. A Dunántúlon számos hasonló nemesi község található. A szájhagyomány úgy is tartja, hogy a falu alapítói, de legalábbis jó néhányan közülük erdélyi - vélhetőleg székely - eredetűek. Más, homályosabb hagyomány szerint bizonyos családok a Szepességből származnak. A Szmodics lányok anyai ágú „öregszülei", akik Bebőkök voltak, ezt a származást még nyilvántartották, és néhány gyönyörű dallamról el is mondták az unokáknak, hogy ezeket még „onnajt hoztuk" - Szmodics Borbála szerint ilyenek a „Felsütött a Nap a síkra", a „Magas hegyek között van az én lakásom", az „Erdő, erdő de kerek vagy" kezdetű dalok. Az egyes dalokról nehéz eldönteni, vajon tényleg Erdélyből származtak-e, mert a dallamtípusok többnyire a Dél-Dunántúlon is ismertek valamilyen formában. De így egyetlen faluban más dalokkal, mint az „A pátrói hegy tetején" vagy a „Nemespátróban lakom én" kezdetűekkel együtt már olyan nagy az Erdéllyel is kapcsolatot tartó dallamok száma, hogy az mindenképp megerősíti az öregszülők híradását egy valamikori határőr-telepítésről. 

 

40 somogy tracks
40 somogy tracks

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.