Jolán

Kóla és kolibri

2011.02.20. 10:00

Programkereső

Energikus, szenvedélyes előadásmód, több kultúra találkozásából évszázadok alatt kikristályosodott muzsika, amely egy ismeretlen ország, Haiti lakóinak életébe enged bepillantást - február 28-án este Ti-Coca és zenekara lesz a Művészetek Palotája vendége.

Haiti nevét hallva csupa alig-alig ismert, misztikus, különleges, egzotikus dolog juthat eszünkbe, mint a kígyóistenség imádatának szentelt vudu szertartás, a gyarmatosítók elleni szüntelen küzdelem, kalózok, cukornádültetvények, rabszolgalázadás... De a valódi Haitiről legfeljebb a tavalyi, rendkívül súlyos földrengés utáni hírekből kaptunk képet. Pedig épp rendkívül változatos történelme miatt az ország egészen sajátságos kultúrával rendelkezik, amelynek talán legfontosabb területe a zene, hiszen ez az, amit akár hangszerek nélkül, vagy egészen egyszerű hangszerekkel is bárki művelhet, magáénak érezhet, és persze tökéletes eszköz arra, hogy kifejezze vele örömét, bánatát. Az ország többek között indián, spanyol, afrikai, francia származású lakosai mindig is előszeretettel zenéltek, így a különböző népek dallamai időről időre keveredtek Haitin, de hatással volt az ország zenéjére a kubai muzsika is. A huszadik század elején Kubának rengeteg idénymunkásra volt szüksége a cukornádaratáshoz, akik egyik szigetről a másikra utazva zenéjüket is magukkal vitték. Ők hozták vissza Haitira például a bolerót, amely aztán haiti zenékkel, a merengue helyi változatával és vudu ritmusokkal keveredett. Ezekhez a népzenékhez, a helyi trubadúr- és konpadallamokhoz nyúlt vissza Ti-Coca és harminc éve alapított együttese, a Wanga-Nègès. David Mettelus, aki a kisüveges Coca-Cola helyi nevéről kapta becenevét, a Ti-Cocát, egészen különleges hangú énekes. Többször is megpróbált maga köré zenészeket verbuválni, mielőtt 1976-ban létrehozta a Wanga-Nègès nevű formációt. Az együttes neve is érzékelteti, mennyire összetett, szimbolikában gazdag az ország kultúrája: a Wanga- Nègès kreol nyelven kolibrit jelent, ez az apró kis madarat pedig a szerelmi varázslat egyik kellékének tartják a vudu vallásban.

Ti-Coca
Ti-Coca

Az együttes több mint harminc éve hű maradt alapelveihez: a néhány fős zenekar többnyire csak akusztikus hangszereket, gitárt, dobokat, harmonikát, grajt és manuombát használva mutatja be Haiti zenéjét: olyan dalokat játszanak, amelyek az emberek édes és keserű történeteit mesélik el. A nyelvet ugyan ritkán értik a külföldi hallgatók, ám a dallamok, a zene és különösen Ti-Coca érzelemdús, magával ragadó éneke érthető szavak nélkül is rendkívül sokat mesél a Haitin élő emberek életéről. Wilfrid Bolane, Mathieu Chertoute, Richard Hector, Allen Juste, és David Mettelus több mint három évtizede szórakoztatják közönségüket szerte a világon. Azon szerencsés kevesek, akik már hallották őket élőben Európában - ugyanis nem túl gyakran koncerteznek errefelé -, azt mondják, felejthetetlen élményben volt részük. Február utolsó napján most a magyar közönség is ízelítőt kaphat Haiti különleges, ismeretlen zenéjéből.

Ti Coca

2011. február 28. 20:00

Művészetek Palotája - Fesztivál Színház