Kelemen, Klementina

Gőz László: "A BMC rendkívül izgalmas új életet adott"

2011.11.21. 11:35

Programkereső

INTERJÚnk második felében kiadói tevékenysége mellett folytatott egyéb projektjeiről kérdeztük a BMC vezetőjét.

Az interjú első felét, melyben a lemezkiadásról és a magyar jazz helyzetéről kérdeztük Gőz Lászlót,  ide kattintva olvashatja el.

- A lemezkiadáshoz hasonlóan fontos területe a munkásságodnak a jazzfesztivál, amely kilenc éve működik. 2011-ben Jazzforum Budapest néven került megrendezésre, és bár többször is változott az elnevezése, a programok tekintetében azt gondolom, elég koherens képet mutatott mindig is. Hogy értékeled az idei fesztivált?

- A körülmények meghatározóak. Akkor mentünk napozni, amikor már nem igazán sütött a nap. Az érdeklődés jóval alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A fesztivál szervezésekor azt gondoltuk, hogy a lengyel jazz, ami köré az ez évi program szerveződött, még ma is meghatározó Európában. Valószínűleg ez így is van, de nem jelenti azt, hogy ez hazánkban nagy nézőszámot képes generálni. Nem volt mögöttünk annyi lehetőség, olyan anyagi támogatás, mint az ezt megelőző években. Az, hogy ez átmeneti állapot, vagy mostantól ezzel kell számolnunk, egyelőre nem tudom megmondani. A koncertek száma ugyan csökkent az előző évekhez képest, de 23 koncert még mindig elég jónak mondható. Azok a produkciók, amiket hallottam, semmiképpen sem tekinthetők visszalépésnek, nagyon magas színvonalúak voltak. Köszönhetően a lengyel támogatásnak sok zenészt tudtunk elhozni, de ezzel együtt el kell ismerni, nem volt olyan ez a mostani fesztivál, mint mondjuk nyolc éve. Nem akarok mentegetőzni vagy másra hárítani a felelősséget, végül is semmi sem olyan, mint amilyen nyolc éve volt.

Gőz László
Gőz László

- Nemrég alkalmam volt beszélni valakivel a lengyelországi Magyar Kulturális Intézetből, aki azt mondta, hogy a mai lengyel jazz azért messze nem képviseli már azt az értéket, ami húsz-harminc évvel ezelőtt példaértékű volt a magyar és az európai jazz-zenészek számára.

- Az, hogy a lengyel jazz hol tart most, megítélés kérdése, de kétségtelenül nagy hatással volt a magyar jazzéletre, ezért bíztunk a fesztivál sikerességében. Wojtek Kriston, a Lengyel Kulturális Intézet munkatársának segítségével a mai lengyel jazz krémjét hoztuk el, mindenképpen nagyobb figyelmet érdemeltek volna a koncertek szerintem. Az viszont tény, hogy nem lehet ma a lengyelországi jazz életből tíz olyan zenekart kiválasztani, akik egységes színvonalat és stiláris utat is képviselnek. De ez bárhol igaz lenne - leszámítva Amerikát és talán olyan jazz nagyhatalmat, mint Franciaország. A magyar jazz például jóval kisebb teret hódított el magának a világban, mint amit én prognosztizáltam a rendszerváltás után. Hogy a magyar zenészek külföldi szereplésének sikere művileg összehozott-e, vagy hogy a tehetség valóban utat talál magának, esetleg a produkcióból adódik a siker - megválaszolhatatlan kérdések. Valószínűleg nem is az én feladatom felelni rájuk, de nyilván gazdasági, kultúrpolitikai és emberi okokra mind vissza lehet vezetni. Mi is, és persze sokan mások is a lehető legtöbbet próbálunk tenni azért, hogy ez a tendencia változzon.

- Éppen egy időben rendeztétek meg a fesztivált az Újbuda Jazz Fesztivállal, amelynek nézőközönsége ráadásul pont azokból áll, akik nyitottak lennének a lengyel jazz-zenészek meghallgatására. Nem gondolod, hogy ez is közrejátszott abban, hogy nem lehettetek teljesen elégedettek?

- De, lehetséges, bár a két rendezvény egy hét különbséggel zajlott. Mi eredetileg szeptember elején rendeztük a fesztiválunkat, mert több szabadtéri helyszínünk volt. Később ezek a helyszínek kiestek, és már nem volt fontos a jó időjárás, így az időpontot eltolhattuk például a művészekhez igazodva. A jövő évi dátum még nincs meg, de attól tartok, figyelembe kell vennünk, hogy egy hónapban mennyire terhelhető közös közönségünk pénztárcája.

- Ti rendezitek a ShowTime-mal közösen a Kapcsolat koncerteket. Ez nyilván egy olyan terület - szemben azokkal, amikről eddig szó volt - ami rentábilis, és amiből adott esetben finanszírozni lehet az egyéb tevékenységeket. Hogy látod ennek a jövőjét?

- A Kapcsolat koncertek szervezése nemcsak bevételt jelent, de számos üzleti kör ezen keresztül ismert meg minket, így valóban fontos a BMC szempontjából ez a tevékenység. A gazdasági visszaesés és a fogyasztás csökkenése miatt ez is persze veszélyben lehet, de mivel itt soha semmilyen probléma nem volt az együttműködésben, ezért bizakodó vagyok. Nagyon komoly branddé nőtte ki magát ez a koncertsorozat, ami tizenöt éve hozza a látogatottságot és az ismertséget a T-Mobile számára. De nem csak üzleti szempontból sikeres történet ez, rengeteg kiemelkedő zenésszel találkoztam a koncertek kapcsán. A másik nagy rendezvényünk, a Nemzeti Vágta, elsősorban logisztikai feladat, amit felelősséggel és hozzáértéssel igyekszünk megszervezni. Ezek és egyéb más rendezvények szervezése az, amiből pénzt keresünk, de említhetném akár a CD bérgyártást is, ami szintén bevételt generál. Kell a forprofit gondolkodás természetesen, hiszen máshogy nem működhetnének a nonprofit tevékenységek.

Gőz László
Gőz László

- Ha jól tudom, szóba került egy esetleges együttműködés a Művészetek Palotájával is.

- Pontosabban egy újabb együttműködés. A Müpával ugyanis régi a kapcsolatunk, legbüszkébbek az együtt megrendezett Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyre vagyunk. Jelenleg egy közös CD-, esetleg DVD-sorozatról tárgyalunk. Nekik adott a felvételekhez szükséges technika, nekünk pedig a kiadói háttér.

-Térjünk át a rendezvényekről és a lemezkiadásról a Magyar Zenei Információs Központra, ami az általatok működtetett adatbázisokat és zenei könyvtárat takarja.

- Azt mondta nemrég egy ismerősöm, hogy külföldi szemmel nézve Magyarország kulturális nagysága egy területen megkérdőjelezhetetlen, és ez nem más, mint a rendkívül gazdag közgyűjteményi hálózat. Számomra ez nagyon fontos érték, és ha csak annyi lenne a BMC kiadó eredménye, hogy az általunk kiadott több mint 200 lemez is beépül ebbe a rendszerbe, már azzal is meg lennék elégedve. De a BMC másik élete a lemezkiadás mellett az, hogy mi magunk is működtetünk egy közgyűjteményt. A Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtár közel 100.000 példányos állományt kezel. Ennek törzsanyagát a Magyar Zenei Tanács 1949-ban létrehozott zenei gyűjteménye, valamint az 1840-ben alapított Nemzeti Zenede könyvtárának anyaga alkotja, amelyet a BMC az elmúlt hét évben közel 10.000 lemezzel, kottával és könyvvel bővített. A szívós munkával létrehozott online könyvtári katalógus mellett további három saját fejlesztésű adatbázist működtetünk: a magyar zeneművek, a magyar művészek és a nemzetközi versenyek adatbázisát. Igen jó érzés tehát, hogy részesei lehetünk valaminek, amire büszke lehet az ország. Persze ezzel együtt jár a fenntartás felelőssége is. A központra kapott rendszertelen támogatások a működés 30 %-át sem teszik ki, ennek ellenére 7 éve működünk, közkönyvtári funkciókat látunk el, és a könyvtár minden nap - ingyenesen - nyitva áll a látogatók előtt. Mindig is azt gondoltam, hogy ennek az értéknek a megőrzésére különösen oda kell figyelnünk, és akkor sem szabad bezárnunk, ha idén se - ahogy tavaly sem - jut erre támogatás.

- Amiről a legkevésbé lehet információt szerezni, de - talán egyetértesz vele, hogy - az egyik legnagyobb szabású törekvés az életedben, az egy régóta tervezett építkezés...

- A BMC jövőjét sok szempontból más keretek között képzelem el. Közel 10 éve tervezzük zenei központot, ahol az összes tevékenységünk teret kaphat. A központ megnyitása meghatározó pillanat lesz a BMC életében. A kiadón kívül ide költözik majd az előbb említett információs központ és könyvtár, de lesz többek között végre egy igazi kamara-koncertterem, lesz jazzklub, lesznek tantermek és stúdiók a nálunk zajló kurzusok számára. Nagy büszkeségünk, hogy a házban nálunk, és így velünk működik majd a Nemzetközi Eötvös Intézet, Eötvös Péter zeneszerző-karmester vezetésével. Nagy büszkeség számunkra, hogy a Kurtág család Music Forum néven alapítvány hozott létre a majdani zenei központ működésének támogatására. A közvetlen környezetemet leszámítva nem sokan értik, miért ilyen nagy léptékben gondolkozva akarok valamit hátrahagyni. Túl sokat nem szeretnék még erről beszélni, mert sok támadás ért miatta, de majd ha már működik, akkor remélem nem is kell róla sokat beszélni.

Gőz László
Gőz László

- Végezetül áruld el kérlek, hogy van-e még időd harsonán gyakorolni?

- Nincs. Pár nappal ezelőtt meghallgattam egy lemezt, és nem tudtam eldönteni, hogy én játszottam-e rajta, vagy valaki más. Furcsa volt azzal szembesülni, hogy ennyire eltávolodott tőlem a harsonázás. Ameddig tanítottam, legalább volt még élő kapcsolatom a hangszerrel. Évente egy-két olyan alkalom van, amikor elhívnak játszani, de zenésznek lenni azt jelenti, hogy valaki reggel azzal kel és este azzal fekszik, hogy kiteljesedjen, fejlődjön. Önmagam szórakoztatásaként van most jelen az életemben a zenélés. Életem folyamán zenészként két alkalommal éreztem magam nagyon jól: a 180-as Csoport, majd az ESP zenekar tagjaként. Az ilyen közeg megteremtése, és az abban való részvétel teljes embert kíván. A stúdiózenészi létem is több mint tíz éve megszűnt, egyáltalán nem is lépek már föl pénzért, ami jól mutatja, hogy ez ma már inkább hobbi, mint életforma számomra. Nem mondom, hogy az aktív zenélés nem hiányzik néha, de az biztos, hogy a BMC rendkívül izgalmas új életet adott nekem.