Jenő

Herczku Ágnes a szívében hozza a tüzet

2012.02.12. 07:10

Programkereső

Az énekesnő tíz év után újra népzenei szólóalbummal jelentkezik. A Tüzet viszek bemutatója február 24-én lesz a Müpában.

Herczku Ágnes teljes szívét és másfél évtizedes pályájának minden tapasztalatát beleadta új, Tüzet viszek című műsorába. Utoljára tíz éve adott ki autentikus népzenei lemezt. Rendszeres erdélyi gyűjtései, a Honvéd Együttes tánckarában és az Állami Népi Együttes szólistájaként szerzett rutinja, világzenei sikerei mind hozzájárultak, hogy tisztelettel, de bátran tudott a hagyományra építeni.

Herczku Ágnesre szólóénekesként régen vár a Müpa színpada, hiszen felsorolni is nehéz közreműködéseit, kezdve a Naplegendán, a Magyar Állami Népi Együttes más estjein, folytatva olyan gálákkal, mint A népzene ünnepe, a Széchenyi jubileumi előadás, Nikola Parov szerzői estje és más alkalmak, mint a Rendhagyó prímástalálkozó. Igaz, szólóestet is adott, de csak egy felet, amelyet Bartók-műsorának szentelt (Bognár Szilviával megosztva a koncertet, akivel a Szájról-szájra produkcióban közösen is énekelnek). A Bartók-műsor, amelyet Djerdj Tímea zongoristával alkottak meg első változatában, rengeteg elismerést hozott, és felerősítette azokat a hangokat is, hogy most már igazán itt az ideje Herczku Ágnes újabb népzenei szólóprodukciójának, hiszen az utolsó ilyen lemeze 2002-ben jelent meg. Az Arany és kék szavakkal szerkesztési elveit megtartva és az elmúlt tíz év tapasztalataival megerősítve most végre elkészült a Tüzet viszek, és a lemezbemutató - közreműködőit tekintve - gálakoncertnek is beillik.  

Herczku Ágnes
Herczku Ágnes

Herczku Ágnes ugyan hét éves kora óta tanult zenét, majd jazz-balettet és néptáncot, de nem készült hivatásos előadónak. Akkor indult énekesi pályafutása, amikor 1997-ben bekerült a Honvéd Együttes tánckarába. Egy-két éven belül a magyarországi népzene, etnozene és világzene műfajának egyaránt megkerülhetetlen alakja lett - holott a váltás egyik stílusból a másikba nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. Herczkut nyilvánvaló tehetsége és nyitottsága, minden közegen átsütő természetes kisugárzása hamar a csúcsra emelte. A Fonó zenekarban nyolc évig dolgozott, a zenekar állandó tagjai közül Agócs Gergely, Gombai Tamás és Pál István "Szalonna" a Tüzet viszek bemutatóján is ott lesz. Két évig volt Szalonna és bandájának állandó énekese. 2002 óta a Magyar Állami Népi Együttes szólistája. Jelenleg is repertoáron van az Édeskeserű című darab, és a korszakalkotónak nevezhető Naplegenda párdarabja, az Álomidő. A Naplegenda születése óta (1999) folyamatosan dolgozik Nikola Parovval, jelenleg is a Nikola Parov Quartet énekese. A Budapesten dolgozó, bolgár születésű, nemzetközi hírű zeneszerző-producer sok hangszeren játszik, a Zsarátnok és a Barbaro zenekarokban vitt szerepe óta a magyar etno-zenei színtér meghatározó alakja.

Herczku 2007-ben mutatta be nagy sikerrel Arany és kék szavakkal című szólóestjét a Nemzeti Táncszínházban. Ugyanebben az évben jelent meg a sok elismerést hozó lemez, ahol Bartók népdalfeldolgozásait Kincses Margit és Djerdj Tímea zongoraművészek kíséretével autentikus előadásban szólaltatja meg. A bartóki szálat 2009 júniusában továbbvive mutatta be új koncertjét Djerdj Tímeával, valamint válogatott népzenészekkel. 

Herczku újabban több gálaprodukcióba is meghívást kapott, mint a 2006-ban a Művészetek Palotájában bemutatott Szájról szájra koncert, ahol Bognár Szilvivel, Szalóki Ágival és Palya Beával énekelt - bár a későbbi felvételeken a négy játékos díva közül Bea már nem vett részt -, vagy a Lakatos Róbert brácsa- és hegedűművész zenei vezetésével létrejött Rendhagyó prímástalálkozó. Nemrég két kortárs operában is bemutatkozott: Sztojanov Georgi valamint Zarándy Ákos új műveiben. A rengeteg sikeres produkciót három eMeRTon-díjjal, Fonogram-díjjal, Bartók Béla Emlékdíjjal és Magyar Művészetért díjjal ismerték el. 

Herczku Ágnes sosem panaszkodott a megerőltető tempóra, amit ez a szerteágazó és magas színvonalú pálya diktál, mert hajtja az a meggyőződése, hogy meg kell ismertesse és tovább kell adja azt a hagyományt, amelyben megtalálta művészi énjét. "Amikor jó pár évvel ezelőtt kitaláltam ezt a lemezt, a címét is pontosan tudtam: Tüzet viszek. A gyűjtéseim során sok emberrel találkoztam, sokukhoz évek óta visszajárok, tőlük rengeteg mindent, inspirációt, energiát kaptam." Persze el sem indulhatott volna ezen az úton, ha nincsenek a népdalgyűjtők, Vikár Bélától kezdve Kodályon, Bartókon és Lajthán át Kallós Zoltánig. És pályája során később Foltin Jolán, Novák Tata és mások "akik ezt az örökséget tovább éltették a színpadi kultúrában, ők is rengeteget adtak. Nem csak nekem, másnak is, azoknak a városiaknak is, akik csak egy-egy másfél órás előadásban kapják ezt meg, de ez a tűz nyílván dolgozik bennük is tovább. Ami ugyan annakidején ott volt a parasztemberek életében, de ma már kezd kialudni." És Herczku Ágnes, mint lapunknak elmondta, zenésztársait is azok közé sorolja, akiktől a tüzet kapta, nem véletlen, hogy nagy részüket meg is hívta erre a koncertre. 

Herczku Ágnes Tüzet viszek borító
Herczku Ágnes Tüzet viszek borító

Mivel személyes hivatásának érzi, hogy alkotó módon vegye ki a részét ebből a folyamatból, nem kell csodálkozni azon sem, hogy énekesekkel is megosztja a színpadot a saját koncertjén. Fellépteti a tizenegy éves Fekete Bogit Debrecenből, és két asszonyt Erdélyből, egyikük már közel van a kilencvenhez: "A magyarszováti mezőségi asszonyt úgy hívják, hogy Maneszes "Láli" Józsefné Tóth Mariska, a Láli a családi becenév, viszont már az egész mozgalom úgy ismeri, hogy Láli néni. A másik asszony egy magyarvistai kalotaszegi asszony, Gergely Andrásné "Erdei" Erzsi, mind a ketten elképesztő egyéniségek, nem csak énekelni tudnak nagyon. Erzsi néniről annak ellenére, hogy csak hét osztályt végzett, már fiatal korában tudták, hogy gyönyörűen énekel, aztán kibújt belőle a költő. Keresztelőre, temetésre, esküvőre, ünnepi alkalmakra írt beszédeket. Nyilván ennek is régi hagyománya van, és vannak apáról fiúra szálló szövegek, de ő sokat költött is. Ugyanilyen bátran költött a dalokhoz is saját szövegeket. Amikor közösen énekelünk, olyan dalokat is választottam, ahol vannak régi szövegek, és vannak olyanok, amelyeket ő írt" - mondja Ágnes. 

Erzsi néni írásai időközben könyvben is megjelentek, Kedvemre való, hogy meséljek címmel (Mentor Kiadó, Ambrus Judit tanulmányával). Láli néni ugyan 87 éves, de ősszel ő is Budapesten járt a lemezfelvételen, amelyek nagyon jól sikerültek, a két asszony együtt énekelt a zenekarral. 

A régi zenésztársak közül Ágnes külön kitért Dés András közreműködésére a koncerten, mert őt inkább a jazz és világzene felől ismerik. Cigánydalokból készített összeállítását Dés ceglédi vizeskannán kíséri, de kezében ez az autentikus "ütőhangszer" szinte úgy szól, mintha dallamhangszer volna. Társai közül Ürmös Sándor cimbalmost így emlegette az énekesnő: "Elképesztő virtuozitás, hallás és érzékenység jellemzi, csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Amikor abbahagyja a cimbalmozást, akkor a lelki szemeim előtt azt látom, mintha porfelhő szállna fel, szinte füstöl a hangszer a keze alatt."