Lukács

Tóth Evelin: "Erős szálakkal kötődünk a tradicionális módszerekhez"

2012.04.08. 15:50

Programkereső

Az Ektar énekesnőjeként ismertté vált Tóth Evelin Méthode Traditionelle elnevezésű új kvartettje április 11-én mutatkozik be az A38 Hajón. A koncertet a BMC rögzíti, és az anyagot a kiadó első, magyar énekesőt bemutató lemezeként jelenteti meg.

- A Budapest Music Center felkérése jött az ötlet, hogy új felállásban próbáld ki magad?

- Számos formációval játszom, de Gőz Lászlóék éppen akkor jöttek el egy koncertemre - Marton László Távolodó 2011. májusában rendezett könyvbemutatójára - ahol Lantos Zoltánnal és Szalai Péterrel léptünk fel. Az esten Marton László-verseket, saját számokat és jazz sztenderdeket dolgoztunk fel a ránk jellemző improvizatív, izgalmas, progresszív hangvételben. A koncert után Bognár Tamás (a BMC label managere - a szerk.) - aki már jó ideje figyelemmel kisérte a zenei jelenlétem - egy hivatalos felkérés keretében elmondta, hogy a BMC szerint ez volna az a felállás, amit el tudnának képzelni egy Tóth Evelin lemez kapcsán.

Tóth Evelin
Tóth Evelin

- Ekkor tehát még nem volt Hammond-orgona a felállásban, pedig korábban Fassang László személyében dolgoztál már együtt hammondossal. Hogy került be a projektbe Premecz Mátyás?

- Valóban volt 2010-ben néhány felejthetetlen közös koncertünk Fassang Lászlóval és Szalai Péterrel. Nagyon megszerettem a Hammond-orgona hangzását, de akkor nem nagyon volt lehetőség, hogy az alapvetően szabad zenéről szóló projektet továbbgondoljuk. Engem viszont elkezdett érdekelni, hogy ezt a hangzást hogyan lehet konkrét kompozíciókba, kötöttebb formákba, "számokba" önteni, s hogy azok hogyan tudnának akár dalokként is működni. Laci erre az irányra nem igazán volt nyitott, ami érthető, hiszen számára a Hammond maga az improvizáció. Rajta kívül, itthon egyedül Premecz Mátyás Hammond játékát ismertem. Láttam-hallottam őt több projektjében is, aztán kipróbáltuk egymást, és bár teljesen más megközelítésből de működött.

- A koncert meghirdetésekor trióról volt szó, Lantos Zoltán pedig vendégként  működött volna közre, a végleges műsorban viszont már kvartettként szerepeltek. Menet közben változott meg a koncepció?

- Ahogy említettem, az utóbbi idő közös koncertjeit még nem az együtt komponált darabok, hanem a találkozás-zene jellemezte. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne előzték volna meg próbák a fellépéseket, de korántsem állt mögöttük egy olyan próbafolyamat, aminek - már csak a lemezkészítés miatt is - a mostani életszakaszomban igényét éreztem. Fontossá vált, hogy a közös improvizációra szánt időt kitoljuk, többször találkozzunk a munkafolyamat során, hogy legyen alkalmunk együtt gondolkodni, a számokat együtt kitalálni, összerakni, és ezekből a többszöri találkozásokból állhasson össze egy repertoár. Zoli rengeteg fellépése van szerte a világon és hozzászokott ahhoz, hogy számára a legnagyobb koncert előtt is legföljebb egy összpróba áll rendelkezésére, és így nagyobb hangsúlyt fektet az önálló felkészülésre. Lassan aztán beérett nála is, hogy részt kíván venni a közös munkában. Már nyáron és ősszel is volt egy intenzívebb próbafolyamat. Akkor készítettük el azt a négy dalt tartalmazó demófelvételt, amire Gőz Lászlóék az áldásukat adták.

- Ebből a demóanyagból származnak azok a számok, amelyeket néhány napja kitettek a youtube-ra?

- Igen, és ezek már beletartoznak a koncert illetve a majdani lemez anyagába is.

- Az egyik egy Björk-feldolgozás, a másik pedig egy saját szám. Mesélnél egy kicsit a projekt zenei világáról?

- A koncepció az, hogy a kötöttebb formán belül engedjünk szabadságot, de nem hangszeres szólók formájában, hanem egymást keresve, "fúgaszerűen", amibe az énekhang is instrumentumként kapcsolódik be. Fontos még, hogy a hegedű inkább effekthangszerként jelenik meg, illetve Lantos Zoltán és Premecz Mátyás elektronikusan is manipulálják a hegedű és a Hammond hangzását, különböző samplerek és looperek segítségével. Szalai Péter pedig nemcsak tablán játszik, hanem cajonon és más ütőhangszereken is, kicsit szintén az elektronikus, helyenként ipari hangzást imitálva. Sokszor használja Ő is effektszerűen a ritmushangszereket . Ahogy ebben a két számban is, mindig lesz egy téma, vagy egy dal, amit persze - a BMC preferenciáival összhangban - a kortárs jazz felé mozdítunk el. Feldolgozunk sztenderdeket is, de ahogy például a Sentimental Moodhoz nyúlni fogunk, az nyilvánvalóan nem egy mainstream jazz megközelítés lesz. A téma mellett persze a kiindulásként szolgáló szám szövegét és témáját lényegében megtartjuk.

- A projekt neve, a Méthode Traditionelle ezek szerint a hagyományos kompozíciós munkafolyamatra, illetve a hagyományos jazzből való merítésre utal?

- A francia kifejezésben - tradícionális módszer - számunkra a tradíció szó a legfontosabb. Szalai Péter, Lantos Zoltán és én is erős szálakkal kötődünk a tradicionális (többek között indiai) technikákhoz, amelyekből mint gyökerekből táplálkozunk. Ezeket rendkívül sokféle szövetben helyeztük már el a pályánk során - Zoli a jazz formációktól a popon át akár a komolyzenéig, és mégis három hangból felismerhető a hagyományos metóduson alapuló, de csak rá jellemező zenei nyelv. Ez így van Szalai Péterrel is. Pár évet én is tanulhattam dél-indiai énektechnikát, de tanulmányoztam a szintén hagyományos szefárd, cigány vagy magyar népzenei "módszereket", és persze mindezek mellett klasszikus zenét. Matyi pedig a jazznak a tiszta és hagyományos iskoláját hozza magával. Neki mint fiatal Hammond-virtuóznak ez az a tradíció, amiből építkezik. Emellett a név nagyon izgalmas asszociációs játékot kínál, ugyanis Franciaországban és mindenhol másutt is a pezsgő hagyományos előállítási módszerét  méthode traditionelle-nek nevezik. Etyeken élek, a szőlőhegy közepén,  ahol történetesen pezsgőalapként használt szőlő nő. Idén ugyan még csak bort csináltunk, de jövőre pezsgőt is fogunk! A pezsgő egyébként hordozza  azt az eleganciát, exkluzivitást, és azt a megfoghatatlan ünnepet jelenti, amit a zenémmel szeretnék kifejezni.

- Hogyan tovább a bemutatkozó koncert után?

-  Ez a formáció nem titkoltan a BMC által kiadandó lemez kedvéért állt össze, de a próbák során fontossá vált nekem - és talán a többiek számára is - annyira, hogy legyen folytatása. Terveink vannak egymással a jövőre nézve, és a BMC is hosszú távon gondolkodik velünk. A jövőre nyíló BMC-központban induló jazzklubba, illetve a ház Trafó-méretű nagytermébe már várják a zenekart, lemezbemutatóra és más fellépésekre is. Természetesen külföldi koncerteket is tervezünk, a szervezésében pedig közreműködik a (Lajkó Félix, Boban Markovic, és a Muzsikás együttes fellépéseit szervező) X-produkció is, 2012 májusától ugyanis hivatalosan is ők képviselik a Tóth Evelin és a Méthode Traditionelle-t. Ezek a felkérések nagyon is valós jövőképet adnak az éppen csak születőben lévő formációnak.