Hedvig

Tárkány-Kovács Bálint: "Mi, cimbalmosok nem versenyzünk egymással”

2012.05.08. 07:05

Programkereső

Az Értől az óceánig című minifesztivál keretében május 26-án a Müpában lép fel a magyar népzene, a jazz és a sanzon elemeiből építkező Tárkány Művek. A zenekar alapítóját készülő második lemezükről is kérdeztük. INTERJÚ

- Több mint húsz éve cimbalmozol. Kik voltak a mestereid?

- Hétéves koromban kezdtem tanulni Béresné Szöllős Beatrixtól az Óbudai Népzeneiskolában, majd a Bartók konzi klasszikus cimbalom szakán Szakály Ágnesnél folytattam, a felvételire Szeverényi Ilona készített föl. A konzis időszak alatt már jártam Balogh Kálmánhoz magánórákra, tőle tanultam igazán népzenét. A Zeneakadémián jelenleg is nála tanulok, de többször helyettesítette őt Lukács Miklós, akinek szintén nagyon sokat köszönhetek.

Tárkány-Kovács Bálint
Tárkány-Kovács Bálint

- Nehéz Balogh Kálmán és Lukács Miklós mellett szóhoz jutni itthon cimbalmosként?

- A cimbalom sajnos nem tartozik a közismert hangszerek közé. Kuriózumnak számít, ha ma valaki cimbalmozik, ezért az emberek nagy része azt se tudja hova tegye, sokan összekeverik a citerával, vagy a cintányérral. Mi, cimbalmosok nem versenyzünk egymással, inkább népszerűsíteni szeretnénk a hangszert, próbáljuk valahogy visszacsempészni a köztudatba.

- Éreztél egyébként valaha a cimbalommal mint a vendéglátós cigányzene jellegzetes hangszerével kapcsolatos előítéleteket?

- Nem igazán, bár azok közül is, akik ismerik a hangszert, sokan úgy gondolják, hogy csak roma zenészek játszanak rajta. Alapvetően jogosan hiszik ezt, de szerencsére ma már egyre többen és elég sok helyen használják, a komolyzenén és a népzenén kívül például a jazzben is.

- Zenekarodat, a Tárkány Műveket zeneszerzőként is jegyzed. Minek érzed magadat inkább: cimbalmosnak, vagy zeneszerzőnek?

- Teljesen egyértelmű, hogy cimbalmosnak. Ha a zeneszerzésre gondolok, akkor inkább kezdő dalszerzőnek hívnám magam. Mindig is érdekelt az alkotóművészet, pontosabban az alkotási folyamat, a gondolat megszületése, de a megvalósítás már kevésbé. Ha megvan a jó ötlet, akkor a kidolgozást már bárki meg tudja csinálni. A komponáláson belül egyre jobban érdekel mostanában a számítógépes zeneszerzés, illetve a különböző elektronikus eszközök, és ezeknek az élő felhasználása. Szívesen megismerkednék és kísérleteznék velük, mivel nagyon sokféleképpen lehet munkára fogni ezeket a berendezéseket, és nem csak hip-hop meg drum'n'bass műfajokban. Már egy ideje formálódik a fejemben több olyan zenei projekt is, melyekben használnék ilyen eszközöket, de ezek az ötletek még nagyon képlékenyek. 

Tárkány Művek
Tárkány Művek

- Az aktív zenélés mellett az elmúlt évben a táncház módszer UNESCO szellemi kulturális örökség listájára való felterjesztésében is közreműködtél. Mi volt a te szereped benne?

- Ez egy nagyon hosszú folyamat volt. A felterjesztés pontos megnevezése a táncház módszer, ami a szellemi kulturális örökség átörökítésének UNESCO által elismert modellje lett 2011 novemberében. Körülbelül 30-40 ember önzetlen munkája van abban, hogy sikerült eljutnunk idáig. Köztük voltak tudósok, folkloristák, népzenekutatók, művelődésszervezők, és maguk a művészek, akik aktív részesei a népi kultúra művelésének. Én a fiatal generációt képviseltem, aláírásokat gyűjtöttem, és a szöveg megfogalmazásában segédkeztem. A zenekarban hárman is aktív táncházas zenészek vagyunk: a brácsásunk, Papp Endre, a bőgősünk, Bognár András, jómagam pedig táncházak szervezésében is részt veszek több mint tíz éve.

- Talán ennek is köszönhető, hogy a magyar világzene legjavát felvonultató Az értől az óceánig elnevezésű minifesztivál keretében május 26-án a Csík Zenekar, a Makám és a FolkSide mellett mutatkozhattok be a Müpában.

 - Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy meghívtak minket. Részben szakmai közönség is lesz ezen a koncerten, külföldi zenei szervezők, szakemberek személyében, ezért minden erőnkkel készülünk erre az estére, melyről az új, Müpa-MTVA szerződésnek köszönhetően televíziós felvétel is készül. A klipünk rendezőjét, Galán Gézát kértük meg, hogy segítsen a színpadkép kialakításában, ami a színpadi mozgást, a fényeket és a díszleteket illeti. De még májusban a koncert előtt megyünk Diószegre és Nagyváradra, a hónap végén Pozsonyban, azután pedig Varsóban lépünk fel, szóval nem fogunk unatkozni.

- Négy éve alapítottad a Tárkány Műveket, és már a második lemezetek készül. Hol tartotok most?  

- A hangfelvételek kellős közepén vagyunk, négy számot már felvettünk. Májusban szeretnénk megjelentetni a maxit pár számmal, ízelítőnek a nyárra. A nagy lemez megjelenése őszre várható, aminek a lemezbemutató koncertje már szervezés alatt van. A készülő lemezen többnyire saját számok lesznek. Próbáltam az előző lemezhez képest jobban eltávolodni a forrásaimtól, a népzenétől és a jazztől. Még mindig lesznek rajta átdolgozások, de sok szám már teljesen saját. Inspirációként most már a rockot is említhetem, persze mivel a hangzás teljesen más, ezért ez alig észrevehető, de a szerkezetekben, fordulatokban, hangszerelésben jelen van. Noha a zenekar alapításakor egy improvizatív zenei nyelv kialakítását tűztem ki célul, most már ez az irány is módosult - az improvizáció a két szóló hangszerre, a cimbalomra és a szaxofonra korlátozódik. A szövegekben a lírai témák mellett több teret kap a filozófia, és a társadalomkritika. Saját lemezünk mellett a Fonó zenekarral - amelyben szintén játszom - egy autentikus népzenei albumon dolgozunk, emellett pedig szeretnék készíteni egy szóló cimbalom lemezt még idén, úgyhogy munka van bőven!