Gyöngyi

Jubilált a Zeneakadémia népzene tanszéke

2012.06.26. 12:10

Programkereső

Háromnapos ünnepségsorozattal zárta ötödik évét az első magyarországi egyetemi szintű népzene-képzést nyújtó műhely: a jubileum alkalmából konferenciákat, színvonalas koncerteket és fotókiállítást is rendeztek.

Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója és a Zeneakadémia Népzene Tanszékének vezetője, Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, Kallós Zoltán, Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett népzenegyűjtő és Andrásfalvy Bertalan, néprajzkutató szakmai védnöksége alatt június 13-án, szerdán délelőtt vette kezdetét az MTA BTK Zenetudományi Intézetében az 5 éves a Zeneakadémia népzenész képzése címen megrendezett jubileumi programsorozat.

Ötéves a Zeneakadémia népzenész képzése
Ötéves a Zeneakadémia népzenész képzése

A megnyitó a Szőcs Géza lemondása miatt összehívott rendkívüli kormányülés miatt nem az eredeti tervek szerint alakult: a politikai élet meghívott szereplői nem tudták tiszteletüket tenni az eseményen, így elmaradt Semjén Zsolt és L. Simon László köszöntője, valamint Hoffmann Rózsa sok kérdést és talán választ is ígérő előadása, amelynek címe Népművészet XXI. századi oktatásunkban lett volna. Richter Pál rövid megnyitó beszédében kiemelte a Zenetudományi Intézet - és különösen annak előző igazgatója, Tallián Tibor - szerepét a tanszék létrejöttében és támogatásában, valamint hangsúlyozta, hogy az intézet és a tanszék is elsősorban Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának köszönheti a létét. Richter Pál a továbbiakban Semjén Zsolt üdvözlő sorait olvasta fel, aki szerint "hitet és erőt kell meríteni nemzetünk örökségéből", hiszen "nem a lélekszám, nem az ország területe, hanem szellemi, kulturális nagysága adja meg egy nemzet valódi jelentőségét".

A jubileumi rendezvénysorozat megnyitója a Zeneakadémia rektora, Dr. Batta András köszöntőjével folytatódott, aki meghatódottsága mellett enyhe csalódottságának is hangot adott, mivel viszonylag kevesen látogattak el az ünnepségre. A rektor beszédében a tanszék születésére emlékezett vissza, majd Liszt Ferenc munkásságától kezdve, aki "a népi zeneművészet anyanyelvi rangjának megerősítéséért fáradozott" végigsorolta legjelesebb népzenekutatóinkat Bartóktól és Kodálytól kezdve egészen Sárosi Bálintig és Sebő Ferencig. Kiemelte a 40 éves táncházmozgalom szerepét, amely "alulról" indult és bontakozott ki, nem pedig valamilyen felső utasításra. A rektor megköszönte a tanszékvezető és a tanárok munkáját, valamint a partnerintézmények (Hagyományok Háza, MTA BTK Zenetudományi Intézet, Művészetek Palotája) támogató segítségét, továbbá kifejtette bizakodását a Táncművészeti Főiskola néptánc tanszékével, valamint az ELTE Néprajzi Intézetével való további közös együttműködésben. Végül azt kívánta, hogy "a gyakorlati népzenei oktatás soha ne váljon annyira akadémikussá, hogy elveszítse az élő mozgalom hevét, ugyanakkor a mozgalom bármerre is távolodjon az irányzatok sűrűjében, mindig találjon vissza a forráshoz, a tiszta forráshoz".

Ötéves a Zeneakadémia Népzene Tanszéke
Ötéves a Zeneakadémia Népzene Tanszéke

Németh András (tekerő) és Istvánfi Balázs (duda) dél-alföldi blokkja után A népművészet területeinek oktatási rendszerünkben elfoglalt helye, lehetőségei címen megrendezett konferencia kezdődött, amelyen először Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke tartotta meg előadását Az alapfokú oktatás szerepe és lehetőségei a népművészetben: eredmények és lehetőségek címmel. Statisztikai adatokkal színesített történeti beszámolójában végigkövette a zeneiskolák és a zenetanulók számának és sorsának alakulását. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a 70-es évekhez képest ma nagyjából harmadannyi gyerek jár általános iskolába, a gyerekek zeneiskolákba való beíratásának elmaradásában pedig sajnos az anyagi okok is közrejátszanak. A népzenészek képzését is számba vette Ember Csaba, aki megemlítette az Óbudai Zeneiskolát, valamint a tanárképző főiskolákat, azokon belül is elsősorban a Nyíregyházi Főiskola kiemelt szerepét. Előadásának végén hangsúlyozta a két- vagy többszakos tanárok nevelésének fontosságát, ami kifejezetten a zeneoktatásban lenne nagy segítség. Vakler Anna, az OKJ Szakmai Bizottság népzenei szakértője és a Népzene Tanszék énektanára A középfokú szakmai oktatás feladatai a felsőfok tükrében címmel elhangzott beszámolójában a népzeneoktatás sikertörténetéről beszélt, és kiemelte, hogy bár rengeteg finanszírozási probléma merült fel főképp az elmúlt években, és veszélybe került sok helyen a középfokú oktatás, jelenleg mégis nyolc vidéki városban is folyik középfokú népzenei képzés, tehát bizakodni kell.

Az ebéd utáni előadások középpontjában a magyarországi népművész- és népművészeti tanárképzés állt, így Richter Pál a felsőfokú népzeneoktatásról, Szurmayné Hortobágyi Gyöngyvér, a Táncművészeti Főiskola tanára a néptáncoktatásról beszélt, Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza munkatársa A népművészet elmélete a felsőoktatásban címmel tartotta meg előadását, Mohay Tamás, az ELTE Néprajzi Intézetének tanára pedig a felsőfokú néprajzoktatás témájában szólalt fel. A délutáni szekciót követően a jelenlévők tárlatvezetéssel tekinthették meg a Liszt és a társművészetek című kiállítást, majd a nap végén, 18 órai kezdettel rövid koncert hangzott el, amelyen Balog József játszotta Kodály Zoltán Marosszéki táncok című zongoraművét, majd Pávai István tartott kiselőadást a darab népzenei forrásairól, amelyek közül néhányat a Liszt Akadémia Népzene Együttese, vagyis a tanszék hallgatóiból álló kis zenekar adott elő. Az eseményre Kodályné Péczely Sarolta is ellátogatott.

Ötéves a Zeneakadémia Népzene Tanszéke
Ötéves a Zeneakadémia Népzene Tanszéke

A rendezvénysorozat második napján is a Zenetudományi Intézetben folytatódtak az események, ahol nemzetközi etnomuzikológiai szimpóziumot tartottak Peculiar instruments and ensembles of musical folklore (Különleges hangszerek és zenei folklór együttesek) volt. Az írországi Limericki Egyetem tanára, Colin Quigley előadásában olyan érdekességeket emelt ki az ír népzenéből, mint a lambeg dob és a bodhran nevű ütőhangszer, valamint az úgynevezett ír buzuki és a hárfa, ami csak a 20. században vált ismét az ír folklór részévé. Együttesek között pedig olyan big bandeket mutatott be, amelyekben még szaxofont és zongorát is lehet hallani. A szerb népzenekutató, Rastko Jakovljević izgalmas prezentációjában elsősorban az együttesekről beszélt: fúvós- és tamburazenekarokról, valamint egy lejka nevű, tökből készített fúvós hangszerrel ismertette meg a hallgatóságot. Brauer-Benke József, a Népzene Tanszék tanára sajnos nem tudott jelen lenni, így az ő magyar furulyák történetéről megírt információgazdag előadását Colin Quigley olvasta fel. Ebéd után a norvég Ånon Egeland leginkább a doromb szerepét emelte ki a norvég hangszerek közül, Tari Lujza a magyar népzene dob-használatáról beszélt, míg a román Marian Lupascu előadásának középpontjában a havasi kürtök álltak. A 19 órakor a Budavári Önkormányzat visszhangos aulájában kezdődő hangversenyen a közönség a BA végző népzeneszakos hallgatók ünnepi diplomakoncertjét hallhatta. A színes, közel egyórás műsorban kalotaszegi, vajdasági, horvát, széki, csallóközi, bonchidai, csíki és gyöngyöspatai dallamok szólaltak meg.

Az ünnepség utolsó napján, pénteken a Liszt Népzenei Diákakadémia Tehetséges Hallgatókért pályázatának projektelőadásait hallhatták a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének Köztelek utcai épületébe látogatók. A hallgatók (Blaskó Csaba, Nyitrai Tamás, Szabó Dániel, Bolya Mátyás, Berta Alexandra, Ökrös Csaba, Boros-Guessous Majda Mária, Papp Ágnes és Berki Lilla) szakdolgozatuk 15 perces kivonatával indultak a pályázaton. Az előadások egy tájegység népzenéjéről, egy adatközlő repertoárjáról vagy oktatás-módszertani problémákról szóltak. Az ebédszünet után 14 órakor nyílt meg a tanszék öt évének pillanatképeiből rendezett hangulatos kiállítást, amelyen Bartolf József és Vakler Anna fotói láthatók. Nem sokkal ezután Előttem az utódom címmel a Zeneművészeti Szakközépiskolák III. Országos Népzenei Versenyének győztes növendékei, valamint a Népzene Tanszék hallgatói mutatkoztak meg közös koncerten, a színvonalas produkcióknak köszönhetően meggyőződhettünk a tanszék utánpótlásáról. A hangverseny után következett a diákakadémia ünnepélyes eredményhirdetése, amelyen Richter Pál, a szakmai bizottság elnöke elmondta, minden előadó kap díjat (értékes könyvcsomagokat) nagyszerű előadásáért, több hallgató különdíj gyanánt pedig koncertlehetőséget kapott a Hagyományok Házától, valamint a Fonó Budai Zeneháztól.

Ötéves a Zeneakadémia Népzene Tanszéke
Ötéves a Zeneakadémia Népzene Tanszéke

A rendezvénysorozat este ünnepi hangversennyel zárult a Fonó Budai Zeneházban, ahol az MA végzős növendékek mutatták be tudásuk legjavát. Bár ezen a hangversenyen már érezhető volt a művészek fáradtsága, ismét különböző tájegységekről hallhattunk sokféle muzsikát: Cserta Balázs nagydaróci dallamokat adott elő tárogatón, Boros-Guessous Majda Mária magyarszováti keserveseket énekelt nagy átéléssel, Ökrös Csaba gyimesi dallamokat hegedült, Berki Lilla tóvidéki népdalokat énekelt, Berta Alexandra saját citerakíséretével Angoli Borbála balladáját adta elő igen kifejezően. Őket követően a hosszú útjukról nemrég megérkezett testvérpár, Pál Eszter és Pál István "Szalonna" is beugrott néhány műsorszám erejéig, a hangverseny végén pedig a tanszék elmaradhatatlan büszkesége, a főképp tamburás Eredics-család alkotta (a kivétel: Buzás Attila és Princz Gergő) Söndörgő Együttes játéka emelte az est fényét délszláv dallamokkal. 

A magyar népzene és népzene-oktatás minden támogatója nevében reméljük, hogy 2017-ben is az első öt évhez hasonló, eredményekben és tehetséges növendékben gazdag időszakról adhat számot a tanszék.