Móric

Figyelem! Fogalmi zavarelhárítás

2013.01.15. 07:14

Programkereső

Mi a különbség a népzene és a világzene között? Definiálhatók egyáltalán? Létezhet jó zene a nyugati műzene bevált receptjei nélkül? A népzenészek valóban kotta nélkül játszanak a színpadon? Milyen zenét játszik a Csík zenekar? És Herczku Ágnes népdalénekes? Kik a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató szereplői?

Ha feltenném a kérdést egy átlagos magyar szülőnek, hogy mi jut eszébe általában a zenéről, akkor ilyen és ehhez hasonló válaszokat kapnék: kötelező furulya az iskolában; már megint próbára kell vinnem a gyereket; annak idején én is utáltam a szolfézst. Ha a népzenéről érdeklődnék, akkor valószínűleg előjönne néhány általános iskolai emlék. A magyar népdal - Kodály útmutatása nyomán - már réges-rég a tananyag része. Akkoriban kézenfekvő volt az énekhanghoz mint pedagógiai eszközhöz fordulni, hiszen a háború utáni Magyarországon kevesen engedhették meg maguknak, hogy hangszert vegyenek. Azóta eltelt több évtized, mégis sokan azt hiszik, a magyar népzene kizárólag énekelt zene. Az újdonság erejével hat, ha egy-egy népi hangszer felbukkan valamely színházi vagy zenei produkcióban.

Herczku Ágnes a Fölszállott a páva középdöntőjében
Herczku Ágnes a Fölszállott a páva középdöntőjében

Ennek ellenére örvendetes, hogy a népzene városi környezetben is bizonyította életképességét. A kereken negyven éve elindult táncházmozgalom varázslatos hatást gyakorolt kulturális életünkre. Olyannyira, hogy komolyabb nemzetközi visszhangra is talált, ugyanis az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága 2011-ben felvette a "legjobb megőrzési gyakorlatok" regiszterébe a táncház módszert, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének egyedülálló magyar modellje. Ma már a Művészetek Palotájának előkelő koncerttermében is megszólalhatnak a magyar népzene legszebb dallamai, akár autentikus előadásban is. És tény, hogy a népzene néhány éve egyetemi katedrát kapott. Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora a népzene tanszék alapításának ötödik évfordulóján rendezett konferencián köszöntőjében a népzenét az ortodox hagyományőrzés hevülete és a world music kilengései között csapongó irányzatként írta le. Találó ez az összefoglalás, hiszen a népzenét ma nemcsak eredeti formájában hallhatjuk, hanem egyéni művészi ambíciók szolgálatába állítva is.

Amikor egy táncházban halljuk ezt az elemi erőt sugárzó zenét, és a kottából fenséges zenei építményeket elővarázsoló interpretáció helyett a táncos kedvet kiszolgáló, szigorúan stílusos improvizációt hallunk, akkor felmerül a kérdés, vajon miben tér el a népzene a klasszikus zenétől? Fontos leszögeznünk, hogy a népzene eredeti környezete, a hagyományos paraszti közösségek mára szinte teljesen eltűntek. A népzene ma tehát nem saját környezetében jelenik meg, hanem kortárs művészeti irányzatként. Ha eredeti közegében vizsgáljuk, szembeötlőek a különbségek: a szerzőség fogalma nem értelmezhető, mivel a népzene egy kollektív alkotási folyamat eredménye; hiányzik az írásbeliség; nincs évszázadokra visszanyúló iskolai háttere, irodalma, szabványos hangszerei; különböző stílusai és történeti rétegei - szemben a műzenei gyakorlattal - együtt élnek tovább. A klasszikus zenei előadásnál megszokott zeneszerzés-interpretáció viszony itt megváltozik: az előadás folyamán legalább annyi alkotóenergia szabadul fel, mint a megelőző fázisban. Mindez messze túlmutat az ihletett interpretáción.

Tárkány Művek
Tárkány Művek

Egy laikusnak nehéz a kották és a zenekari gyakorlat mögé látnia, de egy egyszerű hasonlattal megvilágítható a különbség: eredeti népzenét játszani olyan, mintha fejből, recept nélkül kellene megfőzni egy ismert ételt. A hozzávalók közismertek, a végeredmény látványa, íze, illata a közgondolkodás része, tehát túl nagy mozgástér ebben nincs. A hangsúlyok, a családi tradíciók viszont fontos szerephez jutnak. Improvizatív zenét játszani viszont olyan, mint amikor az ember a vendégek előtt fél órával ér haza és az otthoni készletekből kell összeütnie valamit. A jó eredményhez ez esetben nagy gyakorlat és kreativitás szükséges. És hogyan működik egy szimfonikus étterem? A mesterszakács kipróbálja és részletesen dokumentálja legújabb ételkölteményét. A kézirat alapján a konyhafőnök a konyhai részlegeknek eljuttatja a rájuk vonatkozó passzusokat, ahol magasan képzett kukták hada végzi el a részfeladatokat. A séf felel az összeállított ételkompozícióért, ami - hála a részletes receptnek - mindig hasonló minőségben kerül a közönség asztalára.

Söndörgő
Söndörgő

Hogy ki melyiket szereti jobban, az egyrészt ízlés dolga, másrészt függ a megszokástól, a nyitottságtól és az ilyen irányú érzékenységtől. Persze azt se felejtsük el, hogy a gyártási technológia önmagában nem garancia a minőségre. A technika nem egyenlő az alkotással, csupán eszköz ahhoz. Kiss Ferenc zenész, zeneszerző, az Etnofon Records alapítója erről így ír: "Ma már a népzene interpretálásának, feldolgozásának számos életképes, értékálló, divatos és kókler irányzata ismert. Az utóbbi négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a folklór eredeti formájában és funkciójában is alkalmas az igényes szórakoztatásra vagy nevelésre, koncerten hallgatva pedig akár a műélvezet és katarzis megteremtésére is. [...] A változatok, lehetőségek száma végtelen. Ez önmagában még örvendetes is lehetne, de sajnos az embernek hamar kedvét szegi a divattal szimbiózisban burjánzó kontárszellem. Lehet gyenge egy mű az alkotó tehetségtelensége, felkészületlensége vagy képzetlensége miatt, de igen gyakori az az eset is, amikor más műfajban már bizonyított, kiváló muzsikus feldolgozó üzeméből kerül ki romlott termék a piacra. [...] Biztosan állíthatom, hogy ebben a műfajban csak az alkothat nagyszerűt, aki több nép parasztzenéjét hosszasan tanulmányozta, játszotta, jártas a zenetörténetben s a kortárs könnyű- és komolyzene eszköztárát is kellőképpen ismeri. A tehetség kevés, de a népzene iránt táplált bárgyú szeretet sem elég."

Szeret együttes
Szeret együttes

Idén már hatodik alkalommal kerül sor A népzene ünnepére, melyen a műfaj legnevesebb képviselői adják át egymásnak a stafétát a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Január 19-én a magyar, a délszláv és a roma zenei hagyományok kiválóságai jelentik a garanciát az alkalomhoz illő hangulatra. Ahogy az már megszokott, ezúttal is különleges formációk, ilyen formában ritkán vagy máskor nem is látható-hallható produkcióik váltják egymást a színpadon. Herczku Ágnes és a népzenei tanszék énekesnői - A Tyúkok - a cappella műsorral készülnek. A tanárok és diákok "válogatottja" a Szeret együttes, amelynek repertoárjában egyaránt fellelhetők magyar, román, szlovák, szerb-horvát és cigány motívumok. A FolkSide ezúttal is a jazz, a rock és a népzene határait oldja fel zenéjében, míg a Tárkány Művek a két világháború közötti sanzonokból ihletett "városi népzene" egyik legújabb, ám máris kultikussá vált tolmácsolója. A Rendhagyó Prímástalálkozót Lakatos Róbert vezeti, a magyarországi délszláv és cigány zenei hagyományból pedig a Söndörgő és a Romengo ad ízelítőt. Részletek a program linkre kattintva!