Jolán

Sárvári Kovács Zsolt: "A hang alapvetően a fejben dől el"

2013.01.24. 10:45

Programkereső

Hosszú idő után újra egy dobost kapott mikrofonvégre Párniczky András. Hangszerelem rovatunk interjúalanya azt mondja, már nem fontos számára, milyen hangszereken játszik. Vagy mégis?

- Az életedben és a munkásságodban nemcsak Baló István, de Joey Baron és Kenny Wollesen is fontos szerepet játszanak. Úgy tudom, volt alkalmad többször is beszélni velük hangszerekről és a dobolásról.

- Joey Baronnal közeli viszonyban vagyok, mindig nagy öröm vele találkozni. Wollesent nem ismerem annyira, mindössze kétszer volt alkalmunk beszélgetni de tény, hogy hasonló alkatú zenész, mint Joey. Baronnal először nagyjából öt éve találkoztam, amikor a Trafóban játszott szólóban. Felhívott Halmos András dobos barátom, aki a koncert szervezője volt, hogy lehetőség lenne találkozni Joey-val. Egy órát tudtunk vele beszélni akkor, és elsősorban pont a soundról, illetve az őt ért zenei befolyásokról volt szó. Amikor másodszor Budapesten járt, még koncentráltabban volt alkalmunk megismerni őt, mert tartott egy kurzust is.

Sárvári Kovács Zsolt
Sárvári Kovács Zsolt

- Mi hatott rád legjobban az ott elhangzottakból?

- Talán a különböző stílusok maximális ismerete, és az, ahogy ezt a tudást mindig saját hangon tudja megjeleníteni, miközben teljesen stílushű marad. Ismeri a hagyományt, de mégis olyan színt visz bele, ami csak az övé. Mindig kiemeli mennyire fontos a jazz történtének ismerete, úgy improvizált például a kurzuson, mintha Max Roach játszott volna. És persze a soundja, ahogy hangolja a dobokat.

- Abban mi a speciális, ahogy hangol?

- A nagydob nagyon mélyen szól, és a többi dobját is a megszokottnál mélyebbre húzza fel.

- Te adott hangmagasságra hangolsz?

- Nem, de olyan hangközre szoktam hangolni egymáshoz képest a dobokat, ami nem túl disszonáns. Bár az is jó lehet bizonyos esetekben.

Sárvári Kovács Zsolt
Sárvári Kovács Zsolt

- A jelenlegi hangszereid közül melyik van legrégebb óta a birtokodban?

- A Dubán dob.

- Ez az a hangszer, aminek előtted Baló István volt a tulajdonosa?

- Nem, de ő volt az, aki összeismertetett Dubán Dezső bácsival és megszerettette velem az ő hangszereit. Akkoriban, mikor hozzám került, még nem is laktam Pesten. Ez a bizonyos dob egy klasszikus jazz set, szemben a Pisti szűkülő testű dobjaival.

- Körülbelül mikorról beszélünk?

- 1991-92 tájéka, amikor már magánúton feljártam tanulni Baló Pistihez. Aztán felhoztam magammal a dobot Pestre, itt hallott játszani rajta Balázs Elemér egy Egon Bondy koncerten. Annyira megtetszett neki a hangszer, hogy csináltatott egy ugyanilyet magának.

- Te miért nem a speciálisan szűkülő dobtestek mellett döntöttél?

- Egyrészt nem szerettem volna ebben is hasonlítani a mesteremre, másrészt nekem a normál testű doboknak jobban tetszik a dinamikája.

Sárvári Kovács Zsolt
Sárvári Kovács Zsolt

- Vannak dobosok, akiknek kiemelten fontosak a cintányérok. Számodra mennyire meghatározók?

- Igazából annyira nem fontosak, de ez igaz a dobokra is, még ha furcsán hangzik is. Van egy szint, ami alatti hangszereken nem esik jól játszani, de azt gondolom, hogy a hang alapvetően a fejben dől el, és a klasszikus mondás szerint a kézben van. Én is költöttem pénzt tányérokra és dobokra, de összességében már nem annyira fontosak.

- Ezek szerint egy folyamat eredményeként jutottál erre a felismerésre?

- Igen. emlékszem, mennyi problémám volt a főiskolás éveim alatt azzal, hogy nem úgy szól az iskolai dob, mint az enyém. A tanárom, Kőszegi Imre mosolygott ezen, és ma már látom, hogy igaza volt. A saját tanári praxisomban is azt tapasztalom, hogy az igazán tehetséges fiatalok meg tudják szólaltatni az iskolai hangszert is.

- Mennyire állsz másképp hozzá a különböző zenekarokban való részvételedhez? Gondolok itt elsősorban a dobszerelésen kívül alkalmazható csörgők, vagy egyéb ütőhangszerek használatára.

- Váczi Dániel triójában van a legnagyobb szabadságom ilyen tekintetben. Nála örömmel kísérletezek a különböző hangzásokkal, de Gadó Gábornál például nem lenne indokolt a dobszerelésen kívüli hangzások használata. A kettő között van valahol a Plastic Septet, ahol számonként változik, hogy a zene mit enged meg, és mit nem. Igyekszem azért mindig az adott zenekar hangképét egyénire formálni az adott keretek között. Ebben az értelemben Geröly Tamás volt rám a legnagyobb hatással, aki mindig is színesítette a dobhangzást csörgők vagy más hangkeltő eszközök használatával. Ő egyébként a mai napig példaértékű zenész a számomra.

- Szerintem dob egy zenekarban leginkább a dinamikát tudja közvetlenül befolyásolni, és bizonyos értelemben felel is a dinamikai sokszínűségért. Egyetértesz?

- Igen. Ezt pont most nagyon időszerű kérdés az életemben. Gadó Gáborral próbálunk rendszeresen, számára ez egy kiemelten fontos kérdés. Barokk improvizációval foglalkozunk, jazz zenekari megszólalással. Négy egyenrangú szólamban gondolkozik Gábor, ahol a dinamikának meghatározó a szerepe mind a témákban, mind az improvizációkban. Észrevettem, hogy annak köszönhetően, hogy két hónapja dolgozok vele, még szélesebbé vált az a dinamikai tartomány, amiben nála, vagy a többi zenekaromban is képes vagyok mozogni.

- Végezetül áruld el, mivel bővítetted legutóbb a hangszerparkodat?

- Vettem egy olasz kézzel készült dobot! Még Rómában töltött éveim alatt megosztotta velem a próbatermét egy olasz dobos. Neki volt egy Carlo Goberti által készített dobja, aki szerintem nagyon messze jutott a dobkészítésben. A régi Gretsch-ek mintájára készíti el a hangszereit, ami jazz dob hangban etalonnak számít. Amikor hazajöttem, elváltak útjaink Marcóval, a dob tulajdonosával, de jeleztem neki, hogy ha egyszer eladná ezt a hangszert, akkor feltétlenül nekem szóljon elsőként. Néhány hete megkeresett, hogy aktuálissá vált a dolog. Gondolkodás nélkül megvettem őket - merthogy három dobtestről van szó: egy álló és egy felső tomról, valamint egy nagydobról. Annyira friss a dolog, hogy nem is tudtam még megszervezni a hazahozatalukat.

Sárvári Kovács Zsolt
Sárvári Kovács Zsolt

Sárvári Kovács Zsolt 1967. augusztus 27-én született Celldömölkön. Gyermekkorában legmeghatározóbb zenei élménye a Beatles zenekar volt, ennek hatására kezdett el dobolni. Sárváron az általános iskolai, majd gimnáziumi évek alatt helyi amatőr zenekarokban dobolt, autodidakta módon képezte magát. 17 évesen Miles Davis Kind of Blue című lemeze hatására kezdett el a jazz iránt érdeklődni.

Győrben folytatva elektroműszerész tanulmányait, az ottani erős jazz-élet hatására rendszeresen látogatta a Dresch Quartet, a Grencsó Kollektíva, Szabados György és a kelet-német free előadók koncertjeit. Itt ismerte meg Baló Istvánt és Geröly Tamást, akik első mesterei voltak. Budapestre költözött, hogy elvégezhesse a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszékének dob szakát, ahol Kőszegi Imre és Nesztor Iván voltak a tanárai. Több, azóta ismertté vált jazz muzsikus volt évfolyamtársa, többek közt Bacsó Kristóf, Palotai Csaba, Horváth Balázs, velük az Egon Bondy nevű formációban, Gadó Gábor triójában, Regős István quartetjében, az Equinox Quartetben, Lakatos Ágnes triójában, valamint rövid ideig Dresch Mihály zenekarában játszott ebben az időszakban. A Jazz tanszék elvégzése után tagja volt a Nigun zenekarnak, játszott Burány Béla triójában, a Dél-Alföldi Szaxofonzenekarban, Ágoston Béla és Grencsó István projektjeiben, valamint a Kovács Linda Quartetben. Eddigi leghosszabb zenei együttműködése a Borbély Mihály vezette Quartet B zenekarral (1997-2004) volt. Váczi Dániel triójának 1998 óta a tagja.

Zenei világát meghatározza a népzenék szeretete és a modern klasszikus zene hatása (Bartók, Debussy, Sztravinszkij), de játékát erősen befolyásolta a new yorki avantgarde jazz is. 2004 és 2008 között Rómában élt, ahol több formációban is muzsikált, ezek a Francesco Diodati Trio, Giuseppe LaSpina Quartet, Maurizio Urbani Quintet , Grottelli-Zacchia-Cantarano-Kovács Quartet, Federico Laterza Trio, Gabriele Coen Quartet, Jazz eleven, Piero Delle Monache "Retour".

2008 óta újra Budapesten él és muzsikál, folytatva a munkát korábbi zenekaraival (Váczi Dániel Multet, Kovács Linda Quartet) és újabb formációkkal, mint a Matthew Mitchell Trio feat. Harcsa Veronika, Santa Diver, Fragment Quartet, Iszap feat.Busa, Ávéd János Jelen Trio, Yolk Trio, Plastic Septet, Kada Ad Libitum, Eichinger Quartet, Ektar Instrumental és a Rubik Ernő Quintet.

2009 óta jazz-dobot oktat a Tóth Aladár Zeneiskolában.

Dobok:
- Carlo Goberti custom 18"-as nagydob, 14"-es álló tom, 12"-es felső tom
- Sonor Jungle 16"-as nagydob, 14"-es álló tom, 10"-es felső tom, Beverly pergő
- Dubán 18"-as nagydob, 14"-es álló tom, 10" és 12"-es felső tomok 
- a próbateremben: Yamaha (1976-os Japán gyártmány) 20"-as nagydob, 14"-es álló tom, 12" és 13"-es felső tomok, Sonor pergő

Cintányérok:
- Avedis 14"-es láb cintányér
- Istanbul 19"-es crash
- Istanbul Mehmet 21"-es ride
- Meinl Dragon 22"-es
- Paiste 602 18"-as kínai

Verők:
- Vic Firth Jack DeJohnette (hickory fa)
- Vic Firth 5A (hickory fa)