Nándor

Both Miklós: "Bartók hatására kezdtem más zeneszerzőket is felfedezni"

2013.03.26. 07:20

Programkereső

Hangszerelem rovatunkban ezúttal igen sokoldalú, fiatal gitáros kollégáját faggatta Párniczky András hangszerekről, Erdélyről, népzenei- és komolyzenei hatásokról, valamint a dupla mikrofonos éneklésről. INTERJÚ

- Gitár prímásként is szoktak téged említeni, nem csupán a Rendhagyó Prímástalálkozóknak köszönhetően, amelyeknek rendszeres fellépője vagy. Tudom, hogy Erdélyben hegedűn tanultál magyar népzenét autentikus helyi zenészektől. Mi motivált abban, hogy az így elsajátított dallamokat átrakd gitárra?

- Gitározni nyolc éves koromban kezdtem el, a hegedűvel jóval később ismerkedtem meg, ugyanakkor, amikor a népzenével is - ez már a húszas éveim elején történt. Addigra szinte kizárólag komolyzenét hallgattam, a rock és egyáltalán a gitárral kapcsolatos zenék iránti érdeklődésem lecsengett. Feszültséget keltett bennem, hogy annak ellenére, hogy gitáros vagyok, nem hallgatok olyan zenéket, amikben a gitárnak nagyobb szerepe van. Ezt a feszültséget próbáltam úgy feloldani, hogy elkezdtem hegedülni, majd elmentem Erdélybe népzenét gyűjteni. Mégis néhány év hegedülés után gitáron is meg szerettem volna szólaltatni a gyűjtött dallamokat. A hegedű és a gitár hangolása eltérő, ezért annak érdekében, hogy a hegedűn elsajátított dalokat teljes értékűen tudjam eljátszani gitáron, egy hangszert át kellett alakítanom hegedű hangolásúra. Ez az új hangzás nagyon megfogott, azóta is ezt használom a Rendhagyó Prímástalálkozókon és a Napra repertoárjának is nagyjából a felében.

Both Miklós
Both Miklós

- Egy normál hat húros gitárt alakítottál át?

- Igen, egy Stratocastert, ami a 12-dik érintőtől - ahol az oktáv található - le van rövidítve, és mindössze négy húrja van. Azt vettem észre, hogy egy normál hangolású gitáron bizonyos futamokat és díszítéseket egyszerűen nem lehet lejátszani. Az "új hangszerrel" végre az szólt a kezem alatt, amit oly sok évig hallgattam azelőtt.

- Mi hatott rád legerősebben Erdélyben?

- A népzenével sokakkal egyetemben a Muzsikás zenekaron keresztül ismerkedtem meg, majd elkezdtem táncházakba járni. Ott gyakran találkoztam azzal a nézettel, hogy ezt a kultúrát igazán a saját közegében fogom tudni megismerni. Egy faluban még lehet találkozni azokkal a zenészekkel, akik generációk tudását hordozzák, tudják, kinek melyik a kedvenc nótája, szerves kapcsolatuk van a hallgatóságukkal. Az általuk játszott dalok személyessé válnak, más jelentést kapnak. Amíg ezt még látni lehet, érdemes mindenkinek, aki teheti, személyesen is megnézni.

Both Miklós
Both Miklós

- Arra gondolsz, hogy abban a közegben a zene funkcionálisan is a helyére kerül?

- Igen, akár egy Mozart-szimfónia is teljesen más színt kapna, ha még Mozart életében hallgathattuk volna meg ott, ahol élt és alkotott.

- A Napra zenei anyagából kiindulva jól gondolom, hogy elsősorban a kalotaszegi népzene hatott rád termékenyen?

- Kalotaszeg egyértelműen nagy hatás volt számomra és a Mezőség is - bár ez utóbbi hatása inkább csak a harmóniák használatában mutatkozik meg nálam.

- Láttam rólad egy képet, ahol rendhagyó módon nem valamelyik Fender gitárod, hanem egy Ibanez társaságában fotóztak le, de azon a gitáron is van tremoló kar. Ennyire fontos számodra a használata?

- Igen, de máshogy használom a nyújtókart, mint ahogy az megszokott. Szinte állandóan a kezem alatt van, minden egyes megszólaltatott hang egy kicsit módosítva van általa. Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy kicsit hamiskássá válnának így a hangok. Ezt a lebegő hangzást erősíti még egy pitch shifter effekt is.

Both Miklós
Both Miklós

- Gyakori jelző veled kapcsolatban az is, hogy "Hendrixes" a gitárhangod, amivel én nem igazán értek egyet. Azt gondolom, azért használsz tremoló kart és torzítót, hogy a hegedű hangjához közelebbi hangzást és a megszokottnál hosszabb hangokat csalogass elő a gitárból. S mivel Jimi Hendrixhez hasonlóan ezt leggyakrabban egy Fender Stratocasteren teszed, valóban feltűnhet egyfajta hasonlóság.

- Abszolút így van! Ahogy mondtam, amikor elkezdtem kísérletezni azzal, hogy a népzenét a lehető legjobban rakjam át a gitárra, akkora már rég nem rockot hallgattam, nem is ez a műfaj, sokkal inkább a klasszikus zene volt rám nagy hatással. Velem kapcsolatban gyakrabban említik a népzenét, de a klasszikus zene legalább olyan fontos számomra.

- A klasszikus zeneszerzők közül ki volt rád nagy hatással?

- Amikor elkezdtem komolyzenét hallgatni, szinte csak Bartók érdekelt. Az ő hatására kezdtem más zeneszerzőket is felfedezni, megismerni. Utána Debussy volt az, aki lenyűgözött, majd - tudom, talán furcsán hangzik - Richard Strauss bizonyos korszakai. Őt követően két kortárs zeneszerző, Gubaidulina, majd Alfred Schnittke ambivalensen idealista hozzáállása fogott meg nagyon. Érdekes módon olyan szerzőkkel, mint Mozart vagy Beethoven, sokáig nem tudtam mit kezdeni. Mostanában gyakran futok, és futás közben őket hallgatom a legszívesebben - ehhez, úgy látszik, meg kellett érnem egy bizonyos kort.

- Hivatalosan nem tanultál soha komolyzenét, ha jól tudom.

- Valóban nem. A gimnáziumi órák után nem haza mentem, hanem a Zenetudományi Szakkönyvtárba. Kottát olvasni is magamtól tanultam meg azért, hogy a művek hallgatása közben tudjam követni azt, amit a szerzők leírtak. A pályám biztosan máshogyan alakult volna, ha nem tudok bejárni a könyvtárba.

- Ritkán kerül szóba, de te a gitározás és a hegedűjáték mellett énekelsz is, ének tanárhoz jársz. Mennyire fontos számodra, hogy miként szólal meg a hangod egy-egy koncerten?

- Mostanában már nem, de régebben nagyon sokat kísérleteztem ezzel kapcsolatban. Két mikrofont használtam úgy, hogy az egyiket különböző effekteken át küldtem tovább a hangosító rendszer felé. Stúdióban a mai napig használok egy, a gitárjátékkal kapcsolatban már említett pitch shiftert. A gitárhoz hasonlóan az énekre is úgy használom, hogy a megszólaló hanghoz hozzáadok egy néhány centtel (a zenei intervallumok mértékegysége - a szerk.) lefelé és felfelé is eltérő hangot. Ezt a vibrálást nagyon szeretem. Nem tartom magam igazából énekesnek, de nagyon fontos számomra, hogy a dalaimat énekelhessem.

Both Miklós Folkside
Both Miklós Folkside

Életrajz:
Both Miklós 1981-ben született Budapesten. Nyolc évesen kezdett autodidakta módon gitározni. Kezdetben a rockzene volt számára meghatározó, majd érdeklődése fokozatosan a magyar népzene felé tolódott. Ezzel párhuzamosan huszonévesen a gitár mellett hegedűn is elkezdett játszani. 2007-ben alapította meg első zenekarát, a Naprát, amivel még abban az évben megjelent a Jaj, a világ című bemutatkozó lemezük. 2009-ben Gryllus Dániel - a Hangzó Helikon kiadványok szerkesztője - felkérésére készült Radnóti Miklós verseinek megzenésített albuma. 2010-ben felkérték szólistának a Rendhagyó Prímástalálkozó formációba, amely még abban az évben megjelentette első albumát. E formációban szólistaként még jelen van Dresch Mihály, Pál István "Szalonna", Balogh Kálmán, Lakatos Róbert, valamint Vizeli Balázs. Ugyan ebben az évben jelentkezett a Napra második, Holdvilágos című albumával, amely nagy elismerést hozott a zenekar számára mind a közönség, mind a szakma körében. 2011-ben felkérték egy nemzetközi roma integrációs projekt zenei vezetőjének. A Cafés & Citizenry projekt több országban tartott workshopokat és koncerteket. 2011-ben többedmagával képviselte Magyarországot a World Music Expo nyitógáláján Koppenhágában. Egy évre rá a Womexen fellépő csapatból megalapította második zenekarát, a Both Miklós Folkside Projectet. A zenekar tagjai Lukács Miklós (cimbalom), Szokolay "Dongó" Balázs (fúvós hangszerek), Novák Csaba (bőgő) és Dés András (ütőhangszerek). 2013-ban látott napvilágot a Folkside első albuma Csillagfészek címmel.


Díjak:
2008, Fonogram díj - az év nagylemeze világzene kategóriában
2009, Budai-díj


Elektromos gitárok:
- Fender Stratocaster Custom Shop '62 reissue (Suhr hangszedők)
- Fender Stratocaster California Series (Suhr hangszedők)
- Fender (mexikói)
- Ibanez AS 100


Erősítők (koncerteken jellemzően sztereóban):
- Morcz Csaba home made Vox AC 30 (Greenback hangszórók)
- Morcz Csaba Mona (Fane hangszóró)
- Marshall JTM 1C
- Marshall Plexi (Vintage 30-as hangszórók, csak stúdió használatra)


Effektek:
- Electro-Harmonix Memory Man
- Sápi Géza home made All tube booster
- Ray Tube Work
- Exotic EP Booster
- Demeter Tremulator
- Boss CS-3 Compressor (Eldzsi mod)
- Whammy 4
- Electro-Harmonix Micro Synthesizer


Mikrofon:
- Sure SM 58