Huba

"Csak élő zene van, halott zene nincs"

2013.12.02. 07:27

Programkereső

A szájharmonika itthoni legismertebb és legavatottabb művészét, a Rackajam zenekar vezetőjét, Ferenczi Györgyöt a megreformált blues harmonika különleges tulajdonságairól, megszólaltatásáról és első hangjairól kérdeztük. HANGSZERELEM

- Egyik nyáron hallottalak titeket a Lamantin Jazz Fesztiválon a Rackajammel. Mikor felkonferáltad a zenekart, elmondtad, hogy egy rendkívül izgalmas innováció zajlik épp a szájharmonika-gyártás területén, azóta is furdalja az oldalam a kíváncsiság, hogy mire utaltál.

- Igen, így van, és ráadásul egy magyar sráchoz köthető ez az újítás a blues harmonikák és általában a szájharmonikák terén. Pontosabban, egy magyar és egy Írországban élő új-zélandi szájharmonikáshoz, utóbbi egy igen ismert zenész, Brendan Power. Hozzám hasonlóan ő is olyan blues harmonikás, aki a saját népzenéjét is fontosnak tartja megjeleníteni. Mivel a normál blues harmonika alkalmatlan volt arra, hogy minden hangot kijátsszon, illetve meghajlítson rajta, ezért kellett rá alkalmassá tenni a hangszert.

Ferenczi György
Ferenczi György

- Ha jól tudom, akkor a blues harmonika egy-egy hangnemhez van hangolva, így bizonyos hangok nem találhatóak meg rajta.

 - Igen, egy szolmizációs alapú tonális hangszerről van szó, ezért is tudnak általában a magyar zenészek könnyen megtanulni rajta játszani. A hangolás folytán középső regiszterben nincsen rajta a szolmizációs ti-nek megfelelő hang, azaz a nagy szeptim, amit ráadásul egy másik hangról le vagy föl hajlítva sem lehet megfújni. Népzenét ezért nem vagy csak nagyon természetellenesen lehet rajta eljátszani. Húsz éve kísérletezem ezzel és tudom mi az, amit el lehetséges és mi az, ami nem. Ez nagyon komoly probléma, ha valaki túl szeretne lépni a fiatal kora blues iskoláin és sajátosan szeretne muzsikálni. Én az elmúlt két évben mielőtt találkoztam volna az új hangszerrel már alig harmonikáztam a hangszer korlátai miatt. Elkezdtem inkább más hangszereken - hegedűn, gitáron, basszusgitáron, trombitán - játszani. Ezután találkoztam azzal a hangszerrel, amit Kovács Zombor és Brendan Power fejlesztett ki. A blues harmonikát reformálták meg, egy bizonyos szelepelés technikával. Úgy oldották meg a problémát, hogy a harmonikának az összes előnye megmaradt, miközben egy új dimenziót nyitottak rajta azzal, hogy az összes lemezt hajlíthatóvá tették. Bármilyen hangról le lehet menni fél hangot, fúvott és szívott hangokkal is.

- Ezt technikailag nehéz megoldani?

- Precíziós kézimunka, annyira hogy mikroszkóppal állítják be a hangszereket. Nyolcezer forinttért már kapni blues harmonikát, ez a hangszer meg hetvenezerbe kerül, cserébe ez egy sokkal gyorsabb és tartósabb harmonika. 1988 óta tanulok népzenét, de nincsenek olyan képességeim hegedűn, hogy jó táncházi zenész legyek. Én harmonikás vagyok, ezt szeretem a legjobban, és most végre felszabadulhatott a lelkem. Megint olyan lelkesen gyakorlok, mint régen, sőt most már látom a fényt is az alagút végén. Minden, amit a hegedűn tanultam most átrakható a harmonikára. Készítettünk egy lemezt Bálványoson, Erdélyben egy vadászházban két barátommal a Rackajamm-ből, amit egy iPhone-al rögzítettünk, mert annyira fontosnak éreztem az első lépéseket megörökíteni. Négy hónap gyakorlás után elképesztő eredményeket lehet elérni. Kalotaszegi muzsikát játszottunk úgy, hogy közben az blues is legyen. Ez az a fúzió, amiről mindig is szólt az életem, most tökéletesen meg tudom majd valósítani. Ráadásul a következő harminc évre elláttam magam megint munkával. Ez egyébként csak az első lépés volt a részükről, mert a kromatikus harmonikát is megreformálták. A régi típusú hangszeren van egy vastag fémlemez és egy váltó. Ez utóbbit állandóan tisztítani és javítani kell, amit én utálok, viszont a hangszer hangját nagyon szeretem. Hiába tanultam meg rajta játszani, nem okozott sikerélményt, abba is hagytam a rajta való játékot. Most ez megváltozott az összes fémet és a váltót, ami nehézkessé tette számomra a hangszert, eltávolították róla, és az előbb említett szelepeléssel oldották meg a kromatikus játékot. Ezért ugyanúgy tudok játszani rajta, mint a blues harmonikán, miközben a hangterjedelme nagyobb. A kislányom hegedűiskolájából kezdtem rajta az etűdöket kigyakorolni, hogy megismerjem a hangszert. Becslésem szerint két év, mire színpadképessé válik majd számomra.

- Akkor sem tudnék nagyobb lehetőséget elképzelni, mint amikor megszűnik a korlát egy zenész és az általa vágyott zenei világ között.

 - Pontosan. Amikor fejben már túllépted a hangszered korlátait, de a technika a valóságban nem engedi legyőzni azokat, az nagyon rossz érzés. Ezen a nyáron a turnén egész álló nap gyakoroltam az új harmonikán.

- Azt lehet tudni, hogy Brendan Power és Kovács Zombor milyen módon vette ki a részét a fejlesztésből?

 - Brendané volt az ötlet, amit Zombor valósított meg. Zombor egy nagyon ügyes harmonikás, aki bár nem lett professzionális muzsikus, de ezzel a fejlesztéssel beírta a nevét a harmonikázás történetébe. A recesszió, ami a hangszeripart ezen belül is a harmonikagyártást jellemzi, azért van, mert a nagy cégek Távol-Keleten gyártatnak silány minőséget. Nem a minőség, hanem a profit a meghatározó. Ezzel szemben Zombor nem egyszerűen egy technikai zseni, hanem mivel maga is muzsikál, pontosan tudja, hogy mire van szüksége egy zenésznek, és ez számára a legfontosabb.

- Van metódus, ami alapján gyakorolsz az új harmonikán, vagy mindent magadnak kell kikísérletezni, felfedezni?

 - Nincs, és pont ez az izgalmas benne, hiszen így biztos nem lesz klisés az ember játéka. Volt, hogy Brendan Power iderepült csak azért, hogy megmutasson nekem valamit, amit technikailag nem tudtam megvalósítani, pedig tudtam, hogy a hangszer alkalmas a lejátszására.

- Mennyivel a hangszer bemutatása után jutottál hozzá az első új típusú harmonikádhoz?

 - Nemhogy utána, hanem még a piacra kerülése előtt kaptam meg az elsőt, nyilván azért, mert Zombor is tudta, hogy valószínűleg én leszek itthon az, aki a legnagyobb energiát rakja majd az új hangszer megismerésébe. Egészen addig a pillanatig, míg nem jön egy fiatal zenész, aki majd nagyon magas szintre tudja fejleszteni segítségével a játékát. Ha lesz ilyen, akkor megpróbálok majd ebben nagyon sokat segíteni.

Ferenczi György és a Rackjam
Ferenczi György és a Rackjam

- Arról beszélgetünk, hogy találja meg egy zenész a saját hangját, mi segíti abban, hogy a legközelebb kerülhessen a belül megszólaló zenei elképzelésekhez. Neked ez az igény a kezdetektől megvolt, vagy ahogy fejlődtél, a hangszeren alakult ki?

- Először is ez, szerintem, szerencse kérdése. Az én esetemben nagy szerencse volt, hogy alig ismertem harmonikás zenéket, ezért sztereotípiák nélkül kezdem bele a hangszeren való tanulásba. Pesterzsébeten a nyolcvanas évek közepén lehetetlen volt hozzájutni jó felvételekhez. Így az akkori híres harmonikásokat nem ismerhettem, viszont Hobo-ra jártunk, rabul ejtett a harmonika hangja. De muzsikálni olyanokat szerettem volna, mint amiket a Tátrai Tibusztól hallottam a koncerteken. Főleg gitáros zenéket hallgattam például Stevie Ray Vaughan-t, és át sem gondoltam, hogy ez megvalósítható-e harmonikán vagy sem. Blues harmonikásokat igazából csak nemrégiben kezdtem el többet hallgatni, elsősorban Paul Butterfield-et, aki nagy kedvencem. Az sem a pályám elején történt, amikor sokat hallgattam country zenét, abból a műfajból Charlie McCoy, egy nagyon technikás harmonikás volt rám hatással. Ezután pedig, annak ellenére, hogy éreztem, nem fogom tudni lejátszani harmonikán, de Charlie Parkert hallgattam nagyon sokat. A mondatokban való gondolkodást, a levegővételt viszont meg tudtam tőle tanulni. Ezeket a felvételeket hallgatni és sokszor az együtt muzsikálást jó zenészekkel, egy valódi iskolának tekintem.

- Említetted, hogy írsz le mostanában kalotaszegi népzenét, ahol gyakoriak a gyors futamok. Lelassítod őket, vagy megpróbálod abban a tempóban meghallani az összes kis részletet, ahogy eljátszották?

 - Nem vagyok hajlandó megtanulni egyetlen számítógépes programot sem kezelni. Ezért általában először hegedűn tanulom meg a dallamokat, lehetőleg valamelyik prímás barátomtól, amit ha tempóban nem is tudok esetleg eljátszani, a harmonikára akkor is át tudom már ültetni. Élőben is lassabban tanulunk népzenét, mint ahogy az elhangzik, de a fület nagyon fejleszti, ha egy-egy felvételt eredeti tempóban szedünk le. Szabó Attila a Csík zenekarból játszott föl nekem rengeteg dolgot már, amit így tanultam meg. Én rhytm and blues zenész vagyok, akinek nagyon fontos a saját kultúrája, de nincs rajtam semmilyen kényszer. Nem kell feltétlen tempóban elmuzsikálnom azt, amit megtanulok, hiszen nem akarok prímássá válni. Egyébként engem a kalotaszegi zenékből nem is annyira a gyors dallamok, mint inkább a csárdások vagy a frissek, amik elsősorban érdekelnek. A hajnalikat szeretem a legjobban, amikben akkora szünetek vannak, hogy közben ki lehet menni a büfébe.

- A Rackajam-et hallgatva először a Cohen testvérek Ó testvér, merre visz az utad? című filmje jutott eszembe. De a ti zenétekben itt is van egy csavar, olyan szellemes és izgalmas zenei ötletekkel, arrange-okkal és több szólamú vokálokkal tarkítjátok a számokat, amire egy jazz-zenész is felkapja a fejét.

 - A filmben is Appalache-hegységi népzene, bluegrass hallható, amit mi nagyon jól ismerünk. Pintér Zsolt mandolinos, aki énekel is az együttesben, Amerikában tanulta sokáig ezt a fajta zenét. Az arrange-ok, amiket említettél, mind meg vannak írva, de az nincs előre megbeszélve, hogy hol fognak majd következni, ezt a fajta szabadságot nagyon fontosnak tartom. A Rackajamben szerencsére megvan a lehetősége ennek a fajta zenei szabadságnak. Az építkezés meg sokszor a magyar népzenéből jön. A táncházban egy táncrend sajátossága, hogy elkezdődik egy lassúval, majd jön egy csárdás, azt követi egy invertita és végül egy friss. Így gyönyörűen lehet fokozni, miközben nem kell közhelyeket mondani csak azért, mert muszáj valamit konferálni.

- Van egy kérdés, amit minden beszélgető partneremnek fel szoktam tenni ebben a sorozatban; mi volt életedben a legjobb és a legrosszabb élmény, ami színpadon ért?

 - Mindkettőre volt számos példa természetesen, de nehéz lenne egy konkrétumot kiemelni. Ha rosszul muzsikálunk, akkor komolyan fáj a gyomrom, egészen addig, míg legközelebb jobban nem játszunk. Elmegyek másnap edzeni, és két órán keresztül ütöm a zsákot, de az is kevés, fizikailag megvisel egy ilyen helyzet. Alapvetően a tenyerén hord a jó Isten minket, mert rengeteg jó pillanat van muzsikálás közben. Csak az elmúlt két évben annyi jó dolog történt, hogy tényleg nem tudok kiemelni egy konkrét példát. Annyira eltölt a zenélés, hogy mindent felfokozottan élek meg, a jó és a rossz dolgokat is.

- Mit élsz meg rosszabbul, ha a zenekar nem teljesít jól, vagy ha te magad nem játszol elég jól egy koncerten?

 - Vanolyan, amikor a zenekar menti meg a bulit, ha nekem nem megy olyan jól a muzsikálás. Előfordul az is, hogy az ő játékuk annyira pozitívan hat rám, hogy nekem is jobban kezd menni. Mégis rájöttem, hogy legtöbbször a zenekar akkor nem jó, ha én nem vezetem megfelelően őket. Kiváló muzsikusokkal vagyok körülvéve, de ha nem jó a prímás, akkor ugyanúgy, ahogy a cigányzenében, itt is szétesik a zenekar.

Életrajz:

Ferenczi György a magyar rhytm and blues meghatározó szájharmonikása 1968 október 12.-én született Budapesten. 1985-ben country zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben, majd négy évig külföldön játszott a Rodeo zenekarral. A világ legjobb szájharmonika játékosa címet nyerte el 1993-ban Trossingenben. Ezt követően kezdett el fúziós zenét játszani, egyre határozottabban a népzene felé fordulva. 1992-ben alapította meg a Herfli Davidson zenekart, amivel 2003-ig tíz lemezt jelentetett meg, miközben a világ számos színpadán fellépetek. Ezzel párhuzamosan publikált két albumot a Dioptrió tagjaként 2000 és 2002 között. 2004-ben hívta életre a mai napig is aktívan működő zenekarát a Rackajamet. Mára az együttes mind a közönség, mind a szakma részéről a legelismertebb magyar előadók között van számon tartva. Első lemezük egy évvel később jelent meg How Mr. Hendrix met a Hungarian Shaman int he Diatonic church címmel, amit további nyolc CD követett, köztük egy olyan korong, ami a Herfli és a Rackajam közös munkájából születő koncertfelvétel volt. Nemsokára várható Csíkhagó Blues címmel soron következő lemeze, amit a Rackajam két tagjával rögzített Erdélyben. Stúdiózenészként közel 250 lemezen játszott. Dolgozott a Hobo Blues Banddel, az LGT-vel, a Csík Zenekarral valamint a Budapest Bárral, ahol jelenleg is tag.