Sámuel, Hajna

Amikor a csapból is jazz folyik

2014.03.19. 07:00

Programkereső

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Jazznapot, mely a már évszázados múltra visszatekintő műfaj ünnepe. A magyarországi szervezők azonban csavartak egyet az eredeti ötleten. Április 30-án az A38-tól a Művészetek Palotájáig mindenhol jazz fog szólni. A Müpa jazzműsor-szerkesztőjével, Bércesi Barbarával beszélgettünk. INTERJÚ

- Honnan jött a Jazznap ötlete?

- Idén januárban rendeztük a háromnapos Jazz Showcase jazztehetségbörze hetedik kiadását a Művészetek Palotájában. Ez már a harmadik nemzetközi rendezvény volt, az első évben a visegrádi négyek, míg tavaly dél-keleti szomszédaink voltak a fókuszban. 2014-ben Németország és Törökország volt a meghívott vendég, illetve a német és a török jazzt jól ismerő újságírók, koncertszervezők. Tavaly az UNESCO által létre hívott Nemzetközi Jazznap gálája éppen Isztambulban volt, úgyhogy kapva kaptunk az alkalmon, és a börze szombati szakmai napján kifaggattuk a törököket, hogy mik a tapasztalataik, mennyire tudták a saját tehetségeiket helyzetbe hozni, és ezáltal jobban becsatolni őket a nemzetközi jazz vérkeringésébe. Elég megdöbbentő válaszokat kaptunk. Kiderült, hogy a Jazznap rendezvényei Isztambulban tulajdonképpen meghívásos alapon szerveződtek, nem sok lehetőség kínálkozott a helyi jazz bemutatkozására, és a szélesebb jazzkedvelő közönségrétegekhez sem jutott el az esemény híre.

Bércesi Barbara
Bércesi Barbara

Szó sincs arról, hogy a program felkarolná a török tehetségeket. Ez egy kis gála, nagy nevekkel. A meghívott zenészek legtöbbje amerikai, a rendezvény pedig jellegéből adódóan zártkörű. A gálán fellépett Esperanza Spalding bőgős-énekesnő szinte egyedüliként kérdőjelezte meg, hogy elérik-e a szervezők az általuk kitűzött célokat a jazz népszerűsítésére. Arról is egybehangzó volt a véleménye a hazai jazz képviselőinek, hogy a Jazznap magyarországi történései sem voltak kimondottan széles körűek, ahogy tavaly, úgy 2012-ben sem. Ekkor vetette fel Zipernovszky Kornél jazzszakíró, a panelbeszélgetés egyik meghívott résztvevője, hogy talán nem felülről, hanem alulról kellene szerveződni, például meg lehetne próbálni a Jazznapot a Múzeumok Éjszakájának mintájára megszervezni. Egy nap, amikor minden a jazzről szól.

- Mi volt a következő lépés?

- Pallai Péter volt a beszélgetés moderátora, aki a Londoni Magyar Intézet jazzkurátora. Az ő közreműködésével nagyon hamar sikerült meggyőzni több magyar jazzklubot és jazzt játszó helyet, hogy csatlakozzanak a rendezvényhez. Többek között a Budapest Jazz Club, az Opus Jazz Club, az A38, a Fonó, a Moha, a Jedermann, az If Cafe és a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ is bekapcsolódott a láncba, akárcsak az éppen akkor zajló Mediawave. A Művészetek Palotájának előcsarnokában is felállítunk egy színpadot, ahol egész délután és este ingyenes koncertek lesznek. Így aki a Müpában jár aznap, az szabályosan belesétálhat a jazzbe.

- Kik lesznek a Jazznap fellépői?

 A Művészetek Palotájában zenél a Balogh Tamás Quartet, Burján Orsi és a Pálinkálom, a Karosi Juli Quartet, a Rafael Márió Quartet és a Santa Diver is. Véletlen egybeesés, hogy a Müpa Jazzműhely sorozatának áprilisi koncertje épp 30-ára esik, ahol a Kaltenecker Zsolt, Dés András és Piri Béla alkotta 1705 látja vendégül Wolfgang Muthspiel gitárost a Fesztivál Színházban, így ők is bekapcsolódnak az ünneplésbe.

Karosi Juli
Karosi Juli

- A jazz manapság már nem sorolható a legnépszerűbb műfajok közé. Mintha kicsit kiment volna a divatból.

- Éppen ezért abszolút ráfér egy kis népszerűsítés. A jazz kezdi elveszíteni azt az egyetemistákból álló bázisát, amelyre évtizedeken át számíthatott. A fiatal értelmiségiek körében sikk volt jazzt hallgatni, a rendszerváltás előtt a jazz a szabadság egyfajta szimbóluma volt. A műfaj azonban mára nem vált eléggé eladhatóvá, nehezen tudja felvenni a versenyt a könnyen emészthető tömegtermékekkel, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni a hírverésre. A Jazznap éppen ezt teszi. Múzeumba járni sem volt menő, a Múzeumok Éjszakája azonban óriásit tudott lendíteni a helyzeten. Ha egy napig még a csapból is jazz folyik, azzal a reményeink szerint nagyot léphetünk előre.

- Valahogy az is furcsán hangzik, hogy a nemzetközi Jazznapot az UNESCO szervezi.

- Ez nem furcsa, hiszen épp az a feladata az UNESCO-nak, hogy a kultúrdiplomácia eszközeivel megőrizze és népszerűsítse mindazokat a kulturális értékeket, amelyek világszerte fellelhetők. A furcsa az, hogy csak 2012 óta van világnapja a jazznek, pedig már több, mint százéves a műfaj. Igazán megérdemli, hogy egy napig csak róla szóljon minden.