Friderika

Miért fontos az április 30?

2014.04.25. 16:00

Programkereső

De miért pont április 30. a jazz napja? - kérdezte ma az egyik társult szervezője tőlem. Csak - válaszolhatnám, ha éppen politizálni akarnék, de nem akarok. Persze attól még a jazz nap eredete olyan politikai, amennyire csak lehet.

Tömören összefoglalva: az ENSZ oktatással és kultúrával foglalkozó "alvállalkozása", az UNESCO a népek és kultúrák közötti közeledés érdekében a jazzt ajánlja, és e célból ezen a napon 2011 óta világnapot tartanak, demonstrálandó ennek a zenének ilyetén jótékony hatását. Le is szögezik, hogy ugyan a műfaj amerikai eredetű, és hogy az Egyesült Államok parlamentje joggal nyilvánította nemzeti kincsnek, de attól ma már az egész világé (vö.: a jazz mindenkié). Aki szereti a multilaterális nemzetközi szervezetek bürokráciájának dokumentumait böngészni, annak itt az azóta elfogadott eredeti UNESCO közgyűlési határozattervezet. De ebben sem fog találni külön indokot éppen ennek a naptári napnak a kiválasztására. Nyilvánvaló okokból tartják egy ünnep előestéjén, gondolom, ráadásul olyan ünnepén, amelyik nem kötődik különösebben egy kultúrához vagy valláshoz sem. Na és Herbie Hancock szülinapja is odébb van, április 12-én.

jazz - illusztráció
jazz - illusztráció

De térjünk a lényegre: a zenére. A Jazznap.hu-t azért volt fontos megszervezni, hogy ne csak mi, szerkesztők, újságírók, programszervezők lássuk: milyen állati gazdag a magyar jazzélet, milyen sokoldalú, rétegzett, árnyalt, mind generációs, mind földrajzi szempontból. Milyen sok stílus fér bele a Frank Sinatra-örökzöldektől a jazzrockon és a be-bopon át a dixielandig vagy az avantgárd jazzig. Legfőbb ideje, hogy az idétlen megbélyegzést, hogy a jazz csak rétegműfaj volna, egyszer s mindenkorra elfelejtsük. Ma Magyarországon nem rétegműfajról kell beszélni a jazz kapcsán, hanem arról, hogy ugyannak a tőnek számtalan elágazása, ága-boga, virága és termése él és virul egymás mellett.

Van még egy körülmény, amiről nem szabad elfeledkezni, amikor mindezt végiggondoljuk. Ma Magyarországon jazzlemezt csak az ad ki, aki valamilyen okból nagyon nagy áldozatot vállal. Mert művészi mondanivalóját akarja kifejezni, mert meg akarja örökíteni aktuális együttesét, mert még mindig ez a legfontosabb fokmérője annak, hogy hol tart egy művészpálya vagy egy "working band", ez afféle kilométerkő - de mindenképpen óriási anyagi és legtöbbször emberi áldozat, mire a CD megjelenik. A szerzői vagy saját kiadású lemezek nagy számáról beszélek, miközben még a kiadók egy része (BMC, Fonó, Binder Music, Hunnia stb.) minden erejét megfeszítve folytatja értékőrző munkáját. Hiszen közvetlen anyagi megtérülésére már akkor sem nagyon volt esély, amikor még jobb állapotban volt a nemzetközi CD-piac, és amikor még bővebben volt Magyarországon CD-vásárlói kereslet és szándék, és több működő lemezkiadó.

A magyar jazzélet fent emlegetett gazdagságát mutatja, hogy mindezek ellenére a fellépőink közül új CD-t jelentetett meg mostanában, Hajdu Klára és együttese, Sárik Péter és triója, Halper László Hendrix Experiment zenekara, a Balázs Elemér Group, Oláh Szabolcs kvartettje, Karosi Júlia és együttese, a Santa Diver trió, Juhász Gábor trióban (igaz, a jazznapon duóban fog zenélni), Thea Soti énekesnő. Ezen kívül azt is érdemes megemlíteni, hiszen útkereső-úttörő törekvésről van szó, hogy honlapjukon már megrendelhetőek a pécsi Slam jazz poetry társulás felvételei. Biztosan kihagytam még néhány újdonságot, de hát majdnem száz magyar és nemzetközi muzsikus lép fel április 30-án Budapesten, vidéki városokban és a határon túli résztvevők szervezésében.

Lapzártakor érkezett, hogy mivel a MÜPA a másik öt, értsd 5 ingyenes koncert mellé még bedobta hatodiknak a Jazznap.hu-féle közösbe az 1705 trió koncertjét Wolfgang Muthspiellel megspékelve, ezért őket is, a Kaltenecker Zsolt, Piri Béla, Dés András triót is felvehetem erre a listára, mert nekik is nemrég jelent meg fantasztikusan érdekes lemezük.