Katalin

Kárpátalját idézi meg új műsorában a Magyar Állami Népi Együttes

2014.11.05. 18:26

Programkereső

A magyar színpadi néptáncművészetben először mutatja be a szinte "elfeledett" Kárpátalja néphagyományát új műsorával a Magyar Állami Népi Együttes november 16-án a Nemzeti Színházban. Megidézett Kárpátalja című műsorukkal a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, a Kárpátalján egymás mellett élő népek sokszínű, tradicionális kultúrájába, hagyományaiba, dalaiba, táncaiba nyerünk betekintést a Hágókon innen és túlról.

A Megidézett Kárpátalja - Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében a Kárpátalján élő népek, a magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. A műsor kaput nyit az elfeledett kárpátaljai régióra, felmutatja mindazt, ami e népek hagyományaiban közös, és mindazt, ami nemzeti sajátosság; a hangsúlyt az azonos gyökerekre helyezi, szemléletesen érzékelteti a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat.

Magyar Állami Népi Együttes: Megidézett Kárpátalja (Fotó: Gorácz József)
Magyar Állami Népi Együttes: Megidézett Kárpátalja (Fotó: Gorácz József)

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója a premiert beharangozó november 5-ei budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a magyar táncpalettán az elmúlt évtizedekben még nem született kárpátaljai összefoglaló műsor. A Magyar Állami Népi Együttes most ezt a nagy feladatot vállalta fel. A társulat a maga alaposságával kezdett neki a munkának, amely helyszíni gyűjtésekre is kiterjedt. A műsor azt a bartóki célt szolgálja, amelynek fő vonulata a népek testvérisége, a békés egymás mellett élés és a kultúrák kölcsönös egymásra hatása, felvirágoztatása, és a törekvés az, hogy minden nemzetiség megtalálja saját arcképét ebben a "kárpátaljai családi fotóban".

Mihályi Gábor, az együttes művészeti vezetője, az előadás rendező-koreográfusa felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt az ungvári főkonzulátus segítségével jutottak el Kárpátaljára és Nyugat-Ukrajnába, és az ott szerzett élmények, tapasztalatok jelentősen felgyorsították az - előbb-utóbb amúgy is biztosan megvalósításra kerülő - produkció megszületésének folyamatát. A hatalmas közönség előtt tartott, óriási sikerű előadások bebizonyították, hogy a folklór közvetítésének az a formája, amely az együttest és a magyar színpadi néptáncokat jellemzi, utat talál a szívekhez. Mihályi Gábor a produkció inspirációs forrásaként említette továbbá, hogy míg az Erdély, Felvidék és a Magyarország területén élő táncokat és zenéket már "ízzé-porrá" koreografálták, addig Kárpátalja esetében "hiányérzetünk" támad.  A magyar, román, ruszin, zsidó zenéket és táncokat felvonultató produkcióval nem egy élő skanzent, egy mozgó múzeumot kívántak létrehozni az alkotók, hanem azt akarták bizonyítani, hogy ez a hagyomány a mai embert is képes megszólítani. Egy szűkebb alkotói csoport júniusban gyűjtőúton járt Kárpátalján, az utazás célja a tudományos anyaggyűjtés mellett az érzelmi és szellemi feltöltődés volt: a Tisza, a hegyek vonulatai, a munkácsi vár, a viski református templom vagy az öt-hatszáz éves ruszin fatemplomok mind nagyban inspirálták az alkotókat, mégis a legfontosabb az ember volt. Az ember, aki énekel, táncol, muzsikál, a természet ritmusában éli az életét, és akinek minden mozdulatában ott rejtőzik a tudás, szavaiban a parasztemberekre jellemző örök bölcsesség.

A kárpátaljai születésű Pál István Szalonna, az együttes zenekarának prímása, a még készülőben lévő produkció zeneszerzője kiemelte, hogy a zeneileg és táncilag is színes és sokfelé ágazó előadás egyetlen egy dologról szó: a kárpátaljai közösség megtartó erejéről és békés együttéléséről.

A november 16-i premiert követően a Megidézett Kárpátalja - Hágókon innen és túl című előadást a Hagyományok Házában nézhetik meg az érdeklődők, a produkciót nem csupán Magyarországon, hanem a kárpátaljai területeken is be fogják tudni mutatni.