Erzsébet

A mi kubai lepkevirágunk

2014.11.26. 13:40

Programkereső

A tündöklő Elsa Valle, a Magyarországon élő kubai énekesnő új könyvében megnyílik mint ember is, így mindenkinek ajánlható, nem csak rajongóinak- írja Zipernovszky Kornél. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

Ha valaki a tényekre kíváncsi, inkább a Tények könyvét vegye meg, ha van még egyáltalán aktuális kiadása, ne ezt a könyvet. De aki arról akar olvasni, hogy hogyan legyünk boldogok, sokat okulhat Elsa Valle példájából.

Engem, a földhözragadt újságírót persze a tények kezdtek érdekelni. Az adatokra voltam kíváncsi, hogy Elsa Kubában született, híres zenészcsaládban, édesapja trombitás, édesanyja énekelt, a testvérei közül Ramon Valle Hollandiában dolgozik mint jazz-zongorista. A szülei azt szerették volna, ha ő is hangszeres lett volna, de ő inkább énektanárhoz járt - szülei tudta nélkül. Végül egy szerenáddal kiengesztelte őket. A Zene- és Színművészeti Iskola elvégzése után rögtön a legendás havannai Tropicanától kapta első felkérését, ezt követően a legismertebb kubai és dél-amerikai fesztiválokon lépett fel. A híres kubai fesztiválon, a Boleros De Orón hódította meg végleg a közönség szívét és nyerte el a szakma elismerését. Azóta Európát is bejárta számos turné alkalmával. Stílusában keveredik a tradicionális és a mai kortárs kubai éneklés, a világzene és a jazz. Hangja egyszerre érzéki, melankolikus és robbanékony. Dolgozott híres spanyol flamenco zenészekkel is, mint Jose Luis Monton, Estremeno, és bizonyította tehetségét a legendás Buena Vista Social Club és a Septeo Nacional fellépéseinek előzenekaraként. Férjével, Winand Gáborral, a magyar jazzéneklés csillagával sok közös projektjük van, lassan már nem csak a magánéletben, hanem a színpadon is elválaszthatatlanok. Elsa spanyol dalszövegeket is ír, és hosszú ideje sikeres énektanár. Tizenöt éve él Magyarországon, azóta keresztül-kasul bejárta már az országot, rengeteg rajongója van, több lemezt is megjelentetett: Mi Gente; Abracadabra, Salsa Y  Picante, Universo, ezen túl számos lemezen vendégeskedik is.

Elsa Valle
Elsa Valle

Elsa új könyvében, amelyet Nyitott ajtók címmel most a L'Harmattan kiadó megjelentetett, ebben a fényképekkel és kottákkal illusztrált kötetben mégsem a karrier a téma. A lemezkészítés, a fesztiválfellépés, az énektanítás kapcsán nem szakmai műhelytitkokról esik szó, hanem mindenről, ami mögötte van, az emberi oldalról. Elsa megosztja olvasóival a titkait, vagy azt mondhatnám inkább, hogy azt az egy, legnagyobb titkot osztja meg velünk, hogy mi van a szökőkútként feltörő, teli szájjal elengedett, gátlás nélküli és természetes, ellenállhatatlanul feltörő kacagása mögött, hogy mi belülről messze kiragyogó, derűs szépségének titka. Sokan meg is kérdezik tőle, hogy hogyan tudta a hideg és olykor reménytelen Magyarországon megőrizni napsugaras lényét. Azt a lényét, amelynek köszönhetően elhívták már súlyos beteghez is azért, hogy kicsit megvigasztalja énekével (és ő azonnal igent mondott). A válasz a nagyjából kronologikus elrendezésű fejezetekből fokozatosan derül ki. Elsa például döntéseiben nagyon bátor valaki, gyorsan dönt, mindig hallgat az intuíciójára, és végig is meri vinni döntéseit. Kifejezetten céltudatos ember, viszont mindenkit figyelmeztet, hogy próbálja meg jól belőni a célját. Viszont miután hívását (ezzel a szóval fejezi ki a hivatását) tudatosította, szülei akarata ellenére is keresztül vitte, amit akart. Van mire visszanéznie és büszkének lennie, de mindig tanul, nem érzi úgy semmiről, hogy ő már arról mindent tud. Ennek jegyében az utazást például, sok zenésszel ellentétben nem nyűgnek, hanem újjászületésnek tartja, amit igyekszik a saját javára fordítani.

Ebben a könyvben is és az életében Elsa fantasztikusan nyitott, közvetlen, befogadó személyiség. (Ó)világunkban, ahol a játékszabályokat főleg a férfiak határozták meg, kevéssé engedjük érvényesülni az Elsa által követett ösztönösséget, leszorítjuk azokat a tudatalattinkba - és azután szenvedünk. Az energiák termékeny kiengedéséhez, a művészi önkifejezés fejlesztéséhez és az akadályok legyőzésének képességéhez sokat tanulhatunk a másik, a kevésbé mesterkélt kultúrából érkező Elsától, aki sem tehetségét, sem nőiességét, sem hangját nem akarta visszafogni. Roppant tanulságos, ahogyan Elsa rá tud legyinteni az anyagi jólét számtalan jelére. Nem a pillanatnyi öröm a célja, pontosan tudja, hogy mitől múlandóak ezek, mint tárgyak megszerzése, megvásárlása, hanem a mélyebb, a megújuló energiát nyújtó szeretet, a megbocsátás és az adakozás. Az inspirációt, az ihletet nem valami pótszerből, hanem egyenesen a hétköznapokból meríti. A magyarok általában csodálkozva kérdezgetik tőle, hogy hogy áttelepült a napfényes Kubából? Ezt még azok is meg szokták kérdezni tőle, akik legalább sejtik a választ. A válasz részletesen le van írva a könyvben, ahogy szerelmének története is. 

Nem csak tanítványai tanulhatnak abból a fejezetből, amikor elmeséli, hogy hogyan talált rá a saját hangjára, hogyan tudta először úgy megszólaltatni énekhangját, ahogy kell, és hogyan tudta először kiengedni azt. Amihez az alábbi zenei ars poetica társul:

„Mindig az a célom, hogy egy egyszerű mű szülessen, tele könnyen érthető ötletekkel, amelyek könnyen átadhatók a világomnak, amely hallgat engem. Nem az a célom, hogy szédületes dolgokat alkossak és virtuóznak tűnjek hihetetlen hangokkal és arány nélküli magasságokkal.  Egyszerűen csak a zene szolgálatába állítom szívemet, szabad kezet adok a képzeletnek..."