Ilona

"Farsang, farsang, húshagyó…"

2015.02.03. 05:28

Programkereső

A farsang ünnepe Vízkereszt és Hamvazószerda közé esik, számtalan néphagyomány kapcsolódik hozzá. Régebben a párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása volt, a maszkok viselése is erre vezethető vissza: álarc mögé bújva védett a valódi énünk. Már Mátyás király udvarából és az Anjouk idejéből is maradtak fenn írásos feljegyzések arról, hogy karneválokat, jelmezes mulatságokat tartottak.

A farsang január hatodikától, Vízkereszt napjától, egészen Húshagyó keddig tart. Jellemzője, hogy ilyenkor felfordul a világ rendje, ki lehet bújni a saját bőrünkből, mindent szabad, amit máskor nem, méghozzá következmények nélkül. Farsangkor a férfiak nőnek, a nők férfiaknak öltöznek, de vannak állatalakoskodók is és megjelennek olyan zsánerszereplők, mint a katona, az orvos vagy a kereskedő. Az átöltözésen kívül a farsang régen a táncos mulatságok időszaka, a lakodalomnak, a házasságkötésnek a rendelt ideje volt. Ha egy faluban nem esett erre az időszakra lakodalom, akkor azt egy ál-menyegzővel pótolták, ami a valódi lakodalmi szertartásnak egy gúnyos és erotikus tartalmakkal is fűszerezett, kifordított, parafrázisa volt. Csokonai Vitéz Mihály Dorottya c. művéből is tudjuk, hogy az agglegények és a vénlányok csúfolásának a farsang volt az ideje.

Mohai tikverőzés
Mohai tikverőzés

A Világörökség részévé vált busójárást farsang farkán tartják Mohácson, de többek között hazai szellemi kulturális örökség része a mezőföldi Moha településen a mai napig megtartott tikverőzés is. A felvonulás elején fehér ruhában, szalmával kövérnek kitömött török basa halad, mögötte pedig színes szalagokkal díszített jelmezesek, valamint férfiak, akik nőnek öltözködve vonulnak a karjukon kosárral. Bemennek a tyúkólakba és a tyúkok alól kiveszik a tojást, az utcán járókat pedig bekormozzák.

Kaposváron Csokonai Dorottyája és a farsang tiszteletére mind a mai napig megtartják a farsangi felvonulást és a Dorottya-bált. Országszerte sok művelődési házban, iskolában, óvodában rendeznek álarcos bálokat, farsangi mulatságokat ebben az időszakban.

A januári, februári hónapok időjárás-jósló, tudakolódó szokásainak közös jellemzője a feltételes mód, a „ha-akkor" szerkezet: Hogyha csordul Vince, megtelik a pince, vagyis ha ezen a napon enyhe idő van, akkor jó szőlőtermés várható. Hogyha Mátyás jeget talál, akkor összetöri, de ha nem talál, akkor csinál. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án a medve fölébred téli álmából, és kimegy a barlangjából, ha süt a nap, megijed a saját árnyékától és visszabújik. De ha borús az idő, akkor a medve már nem alszik tovább, mert hamar vége lesz a télnek.

dr. Sándor Ildikó