Orsolya

A Muzsikás hangja

2015.08.26. 08:45 Módosítva: 2015-08-26 09:39:01

Programkereső

Ezek az emberek nagyon szeretnek – és tudnak – zenélni, mégis úgy érezték: nincs az rendjén, ami történt.

A történet valószínűleg azzal kezdődött, hogy múlt pénteken az Egyenlítő blog – nyugodtan bocsássa meg az olvasó magának, ha még sosem hallott róla –, vészterhes címmel: „Az antiszemiták már a zsinagógában vannak” adta hírül, hogy Petrás Mária személyében maga a göbbelsi patás ördög tette be a lábát a Zsidó Kulturális Fesztiválra. És mivel az átlag Egyenlítő-olvasó nem ismeri Petrás Máriát, készségesen segítenek a bűnlajstrommal: az énekesnő testvére Petrás János, a Kárpátia frontembere, férje pedig egy „virtigli antiszemita” –, de mivel ők maguk is érzik, hogy mégiscsak nettó ciki valakit csak a hozzátartozói miatt lenácizni, aduászként hozzáteszik: Petrás Mária fellépett a Magyar Szigeten is. Az ember itt egy kicsit meghőköl, a Magyar Sziget elég sajátságos közeg, igencsak nehéz Petrás Máriát elképzelni a Magozott Cseresznye és az Egészséges Fejbőr koncertjei között: úgy hatna ott, mint két korsó híg, másnapos sör mellett egy nagy pohár friss gyümölcslé.

Gondolom már mindenki kitalálta, hol itt a hiba – igen, Petrás Mária nem testvére a Kárpátia frontemberének, soha nem lépett fel a Magyar Szigeten és valószínűleg pont annyira antiszemita, mint a fesztivál többi előadója. Egy normális országban, európai viszonyok között – és nem pénteken –, kb. annyi történik, hogy órákon belül megjelenik egy helyreigazítással elegy szerkesztőségi bocsánatkérés, a túlbuzgó tollforgatónak pedig a legenyhébb esetben is elmagyarázzák, hogy a rokonsági kapcsolatokat nem a telefonkönyvből ellenőrizzük, a műveletlenség és az álnév pedig nem szükséges és elégséges feltételei a kulturális témában történő publikálásnak.

De ez itt Magyarország, ahol a tényfeltárásnak általában nincs, egy kóbor kacsának viszont jó eséllyel van következménye. Az Egyenlítő cikkén felháborodott olvasók – nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a cikk szerzőjével szoros emberfogásban – megtalálták Böjte Józsefet, a fesztivál vezetőjét is, aki már szombaton közleményben reagált a skandalumra:

...a megkapott dokumentumok alapján meggyőződtem arról, hogy a művésznő részt vett olyan rendezvényeken, amelyek szélsőjobboldali jellege méltán váltott ki ellenérzést a zsidó közösség körében. Fellépését lemondtuk... A Muzsikás Együttes az Érték-díjas Herczku Ágnes művésznőt hozza a koncertre, így műsora teljes lesz.

Vasárnap azt is gondolhattuk volna, hogy itt vége is a történetnek: egy újságíró hazudott, egy muzsikust megaláztak, néhány olvasót becsaptak, egy megvezetett fesztiváligazgató pedig hozott egy gyors és katasztrofálisan rossz döntést. Nincs itt semmi látnivaló – ez a magyar médiavirtus, ennyire futja. Nem kell ismerni a Muzsikást, nem is szólva Petrás Máriáról, és nem kell ismerni a zenéjüket, az erdélyi zsidó zenét sem, amely világszerte hódítja meg a füleket és a szíveket, és ők maguk nyilatkozták róla, hogy

száz százalékig magyar és száz százalékig zsidó.

Petrás Mária
Petrás Mária
Fotó: Vargha János

Az antiszemitizmus valóban gyomorforgató problémája ennek az országnak – de leantiszemitázni annak az együttesnek a szólistáját, amely talán a legtöbbet tette a zsidó népzenéért az elmúlt évtizedekben, semmivel sem nagyobb dicsőség, mint a kurucinfón teli szájjal zsidózni. Amiért egyáltalán érdemes erről a szomorújátékról írni, az Muzsikás együttes hétfői reakciója: a fesztivál szombati közleményében foglaltakkal ellentétben ugyanis lemondták a koncertet, méghozzá a meghívott szólistákkal teljes egyetértésben. Íme a névsor: Herczku Ágnes, Balogh Kálmán, Bob Cohen, Farkas Zoltán Batyu.

Ezek az emberek nagyon szeretnek – és tudnak – zenélni, mégis úgy érezték: nincs az rendjén, ami történt.

Hamar Dániel az MNO.hu-nak tegnap így nyilatkozott:

"Aki ismeri Petrás Máriát, tudja, hogy ő egy tiszta lelkű csángó asszony. Azt csinálja, amit a csángók szoktak: dolgozik, imádkozik és énekel. Az éneke csodálatos, elvarázsolja a közönséget, volt velünk Japántól kezdve Hollandián át Amerikáig. New Yorkban a Carnegie Hall-beli koncertünkön felállva ünnepelték. Ha valaki ebben az országban szélsőjobboldali rendezvények sztárja, az köztudott szokott lenni. És tudomásom szerint ilyesmi soha nem merült fel Petrás Máriával kapcsolatban. Nem is az a típus, nem ilyen a hozzáállása. Tudomásul vette, hogy a fesztiválon nem szívesen látják, de az ügy ettől még kellemetlenül érint minket."

Bár a Muzsikás és a művésztársak gesztusa éppoly egyenes és igaz, mint a zenéjük, nagyon remélem, hogy a fesztivál többi fellépője nem fog csatlakozni hozzájuk és nem mondják le a koncertjeiket – pedig meglenne rá az okuk. A zene sokkal fontosabb, mint egy lusta újságíró hazugsága és egy kapkodó fesztiváligazgató hibája. Bízzunk benne, hogy épeszű emberek között soha nem lesz olyan jóvátehetetlen bűn azon a fesztiválon játszani, ahol egy művészt ok nélkül lenáciztak és megaláztak, mint egyenlítősöknél az, hogy sógorom komájának a szomszédja szerint fellépni a Magyar Szigeten. Az Egyenlítő-cikk zárómondatait a fesztiválszervezőkhöz intézte:

Még mindig azt lehetne mondani, hogy tévedtünk. Még mindig lehetne azt mondani, hogy nem voltunk elég körültekintők.

Én is ezt gondolom: egy címoldalra tett, a fesztiválszervezőkkel közösen jegyzett, köntörfalazás nélküli bocsánatkérés Petrás Mária, a Muzsikás és nem utolsósorban a becsapott és hoppon maradt közönség felé - az talán, talán segítene. Addig is innen kívánok nekik sok sikert a további kultúrkampfhoz, stílszerűen egy haszid lakodalmas tánccal, amely a Muzsikás 40. születésnapi koncertjén hangzott el a Sziget Fesztiválon.

Mert a zene igenis mindenkié.