Erzsébet

A magyarországi jazztörténet nyomában

2015.11.10. 15:55 Módosítva: 2015-11-10 16:03:59

Programkereső

Ha nem maradtak volna fenn kották, lemezborítók, koncert- és színházi plakátok, lényegesen kevesebbet tudhatnánk meg a jazz idestova egy évszázados történetéről. A műfaj legérdekesebb magyar képes és tárgyi dokumentumait mutatja meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2015 novemberétől látogatható időszakos kiállítása.

Képes magyar jazztörténet címmel nyitotta meg új kiállítását az óbudai Krúdy-házban működő Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum november közepén. A kiállítás több mint száz esztendő eseményeiből válogat. Igen tekintélyes méretű anyag állt a kiállítók rendelkezésére, köszönhetően az olyan hazai gyűjtőknek, mint Simon Géza Gábor, a kiállítás főkurátora, és munkatársa, dr. Bajnai Kára. A tárlókban és falakon az Országos Széchenyi Könyvtár Zenemű-, és Színháztörténeti Tára és a ceglédi Dobmúzeum gyűjteményéből, valamint Gyémánt László, Külüs László és Nyakas Attila festőművészek, továbbá Siklós Péter és Hutton László fotóművészek munkáiból láthatunk dokumentumokat, képeket.

Az érdeklődők kották, plakátok, lemeztasakok, szakkönyvek, CD-k, valamint hangszerek között sétálva szelhetik át a magyarországi jazztörténet első, bő évszázadát, az 1853-as előzményektől egészen a jelenkorig. Figyelemmel kísérhetik a korai jazz műfajának üdvözölt megjelenését a pezsgő századelő idején, a húszas évek plakátjainak özönén keresztül, majd további hányatott sorsát a kommunista rezsim ideje alatt, amikor a „tánczene” és az „esztrád muzsika” banánszoknyája mögé volt kénytelen rejtőzni.

Tanúi lehetnek a másodvirágzásnak, a hatvanas évek feltámadásának, és napjaink ezerszínű jazz-életének olyan páratlan dokumentumok segítségével, amelyek elénk varázsolják a magyarországi jazz múltját és jelenét.

A jazz, amerikai életútjához hasonlóan Magyarországon is kilépett idővel a tánctermekből, és elfoglalta méltó helyét a koncerthelyszíneken is. Számos kapcsolódási pontra kapunk megvilágítást, ahogyan megfigyeljük az amerikai és az európai jazz párhuzamos fejlődését, és találkozunk olyan nemzetközi eseményekkel, jazzkoncertekkel, turnékkal, mint például Louis Armstrong budapesti, Népstadion-beli fotózása, amelyek lassan, de biztosan a jazz befogadása és értése felé terelték és terelik ma is a magyar zenei életet.

A kiállítást, amit Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke nyitott meg, az egész nyitvatartási idő alatt kísérőprogramok teszik vonzóvá, a megnyitón rögtön a jazz hagyományának ápolásában jelentős szerepet játszó Bohém Ragtime Jazz Band kamaraformációja, a Bohém Trió adott koncertet, de fellép itt még a Binder-Borbély duó, jazztanszakos muzsikusok, a Halper László Experiment és mások. A látogatót egy vizuális és zenei élmény várja, izgalmas nyomozás, amely a múltban kutakodásra csábítja a jazz és a történelem rajongóit.