Jenő

Újra Kárpátalját táncolja a Magyar Állami Népi Együttes

2015.11.17. 08:58

Programkereső

A tavaly novemberben bemutatott legendássá vált Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadás november 27-én 19 órától újra megtekinthető a Hagyományok Házában. Másnap, november 28-án, szombaton 17 órától az Almárium sorozat keretében a kárpátaljai Técsői Banda közreműködésével lesz látható az előadás.

Minden kultúra a saját lelkét őrzi és éli kicsiben, de benne van sejtjeiben az egyetemes emberi kultúrához való tartozás öröksége is. Ennek az örökségnek a része az együtt és egymás mellett élő népek kultúrájának kölcsönös megismerése és elfogadása.

„Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától”

– vallják az alkotók Pilinszky Jánossal együtt.

A Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját a közös gyökerekkel és a nemzeti sajátosságokkal együtt, szemléletesen érzékeltetve a közös történelmi múltból származó hasonlóságokat.

A műsor során többek között egy viski bálba nyerünk betekintést, de a máramarosi románok dinamikus és virtuóz táncait és tiszaújlaki zsidó lakodalmas dallamokat is megismerhetünk. A horovod nevű ruszin lánytánc már a tavasz és az újjászületés hírét hozza. A régi korok pogány hiedelemvilágát idéző ruszin farsangi maskurás tánc után a hívő ember életének egyik legfontosabb pillanata Jézus születésének, a karácsonynak az ünnepe jelenik meg. A várakozás időszakának történeteit számtalan ének őrzi szerte a Kárpát-medencében. Az összeállításban a magyar református ének és a viski kántálás mellett egy ruszin nép-ének is fölcsendül. A Szatmár-vidéki cigányok archaikus és virtuóz táncai, valamint a pásztorok botoló és oláhos tánca idézi meg a régmúlt világát. Az előadásban életre kelnek a kárpátaljai, palóc gyökerekkel rendelkező Nagydobrony táncai is. A Magyar Állami Népi Együttes előadása egyrészt reprezentációja a Kárpát-medence gazdag népi kultúrájának, másrészt múltidézés. A főszereplő maga az emlékezés, amelynek útján a fekete ruhába öltözött női alak vezeti végig a nézőt.

„Élőzene, tánc, énekszó együtt él a színpadon, ahogy a különböző népek, közösségek egymás mellett élik mindennapjaikat. Kultúrájuk, hagyományuk, gyakran vallásuk is más, de örömük és bánatuk ugyanaz az emberi érzés. A fohász, amely elemi erővel tör az ég felé, még ha különböző nyelveken szól is, mindenkinek ugyanazt jelenti; összeköti őket a szükség órájában...” – írja az előadásról Kunsár Mónika.