Erzsébet

Kicsi lányból underground dívává érett Szeder

2016.09.06. 12:51

Programkereső

Szeder nyáron jelentette meg Táncolj velem élet! című albumát. Bár előző, Hab a tetején című lemeze is már egy önmagában teljes zenei és hangulati világot képviselt, ezen a korongon az akusztikus hangzást felváltotta egy erőteljesebb, vonósokkal is gazdagított zene, a szövegekben pedig egy őszinte és komoly énekesnő hangja fedezhető fel, miközben a humor mindvégig jelen van. Szedert a szeptember 6-ai, Kobuci Kertben hallható koncert kapcsán kérdeztük.

- A Táncolj velem élet! című új albumodon egy sokkal komolyabb énekesnő szólal meg személyedben, mint az előző lemezen. Minek köszönhető a változás?

- Sok minden történt az életemben, jó és kevésbé örömteli dolgok is, és ezen az albumon feldolgoztam ezeket az érzéseket. Ezért is van, hogy a szövegek őszintébbek, mélyebbről jönnek. Az is változott az előző lemezhez képest, hogy itt már minden szám szövegét én írtam, így a humor helyett most a személyesebb, érzelmesebb oldalamra helyeztem a hangsúlyt. Persze vicces dalok ezen az albumon is szerepelnek, hogy azért mégse csak a depresszió legyen (nevet)! Másrészt ez az új gondolatiság magával hozta az új hangzást is, illetve ez már cél is volt, hogy kilépjünk az akusztikus zene bűvköréből és egy vastagabb, komplexebb zenét szólaltassunk meg.

- Olyan témákról is énekelsz ezen a lemezen, amik nem jellemzők a női előadókra, egy-két példát leszámítva, így a gyerekvállalásról, a férfiak játékos kifigurázásáról, stb.

Nagyon kevés magyar női dalszerző van, és a női látásmód megfogalmazásában nagy lemaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest.

Emiatt pedig úgy érzem, nagyon nagy a tér és bármit, bárhogyan lehet. Belegondoltam például, hogy milyen sok olyan, lánynevet felsoroltató dal van, amiben a fiúk megmondják a tutit; nem a Halott pénz: Helló lányok című száma az egyetlen ilyen, franciául és más nyelveken is sok létezik ebből. Az nyilvánvaló volt, hogy magyarul nincs olyan dal, ami az ellenkező szemszögből a férfiakat venné így sorra, de azért direkt rákerestem az interneten, hogy „songs with male names” és nem sok mindent találtam. Úgyhogy gondoltam, megírom. Így született a Feri feneke. Az nagyon vicces volt, hogy egy kommentben egy fickó rímekbe szedve írt egy új versszakot arról, hogy igenis vannak még rendes pasik a világon és felsorolta, hogy milyen tulajdonságok jellemzik a férfiakat, akiknek viszont érdemes gyereket szülni (nevet).

- Sokan úgy ismernek, hogy te vagy a „franciás, sanzonénekes lány”. Ezen a lemezeden viszont már kevésbé tetten érhető ez a francia hangulat. Ez mennyire volt tudatos szakítás a korábbiakkal?

- Igen, érdekes módon mindenki így könyvelt el, miközben nekem a zene sokkal régebbre nyúlik vissza, tehát inkább az angol nyelvhez, és a rockzenéhez kapcsolódnak az első zenei próbálkozásaim. De mivel gimi után elvégeztem a francia szakot az ELTE-n, és közben nagyon megszerettem a francia kultúrát, adta magát, hogy ezen a nyelven írjak dalt. Most viszont visszatért az életembe a vágy, hogy újra underground zenét csináljak. Annak érdekében, hogy egységesebb legyen a lemez, úgy döntöttünk, hogy most a franciás dalokat nem vesszük fel, de persze ettől még ezt a vonalat sem szeretném a kukába dobni. Úgyhogy most épp az a terv, hogy télen kiadunk az interneten egy lemezt, amin a franciás dalok szólalnának meg, például a Piaci sanzon, vagy a Budapest, illetve egy-két dalhoz írnék még francia verziót és akkor már lehetne kacsintgatni Franciaország felé.

- Külföldiként Franciaországban franciás dalokkal jelentkezni nem eretnek gondolat? Kaptál már visszajelzést arról, hogy milyen francia füllel hallgatni ezeket a számokat?

- Igen, és általában tetszik nekik! Jött már olyan visszajelzés, például a Budapest című számmal kapcsolatban, hogy hasonló, mint amit ők már hallottak kismilliószor, de érződik, hogy teljesen máshonnan van megközelítve, és éppen ettől izgalmas. De csak néhány francia nyelvű dal lesz ezen a lemezen csaliként, és magyar nyelvűek is felkerülnének rá, mert azt tapasztalom, hogy a külföldieket nem zavarja, ha nem értik a szöveget. Egzotikus nekik, így is érzik a finomságokat,

az érzelmek pedig átjönnek ezen a nyelven túli nyelven, ami a zene.

- Vannak már arra vonatkozóan konkrét terveid, hogy hogyan fogod meghódítani a francia zeneipart?

-Nem, először még a magyar zeneipart szeretném meghódítani (nevet). De mindenképp jó lenne elindulni abban az irányban. Most, hogy Budapesten játszott ZAZ, felvetődött, hogy jó lenne előtte játszani. Ez most nem jött össze, mert hozott magával előzenekart, de szereztem hozzá kontaktot, úgyhogy ezen a vonalon már tudunk próbálkozni.

- Azon kevés fiatal előadók közé tartozol, akiknek szinte a kezdettől fogva meg van a saját hangja, a szövegvilág és a zene is önazonos. Hogyan zajlik a dalszerzés folyamata?

- Az elején, amikor még nem volt önbizalmam a szövegírás tekintetében, akkor írtam egy ömlesztett vázat; képeket, érzéseket és azokat Lukácsházi Luca rímekbe szedte. Ilyen volt a Tengeróceán, a Tündérdisznó, meg az Őszi dal. Aztán egyre inkább elkezdtek belőlem spontán jönni sorok, szövegrészletek. Például a Reggeli dal refrénjének fő része megszületett egyben, aztán összeültünk Lucával, és közösen befoltoztuk a lukakat. Most pedig már, ahogy egyre személyesebb témák felé haladtam, és feltörtek belőlem nagyobb érzelmek is, egyedül írtam: ha megfogott egy téma, addig foglalkoztam vele, amíg meg nem született egy olyan szövegforma, amivel elégedett voltam. Volt, hogy szinte egy lendülettel írtam meg egy szöveget.

Ezeket a dalokat már nem is tudtam volna más tollába adni, annyira személyesek voltak.

- Amikor ezekről az érzésekről énekelsz, az segít is a feldolgozásban?

- Igen, az írás mindenképp segített, de néha azt érzem, hogy egy-egy dalhoz már nincs is kedvem, amiből arra következtetek, hogy még dolgom van azzal a témával.

- Az egyik legnépszerűbb szám a lemezen a Száraz rúzs , amiben Maszkura is közreműködik. Ő hogyan került bele a képbe?

- Amikor az MR2 Akusztikra meghívást kaptunk, hívni kellett vendégzenészt és akkor már szóba került a neve. Ő nyitott volt erre, de akkor végül nem ért rá. Viszont megbeszéltük, hogy valamit azért majd jó lenne együtt csinálni, aztán most újra felkerestem az új lemez apropóján. Mondta, hogy az lenne a legjobb, ha írnánk közösen egy dalt. Már a lemez nagyja megvolt, amikor decemberben az utolsó számot is megírtam, ez volt a Száraz rúzs. Átdobtam neki a majdnem kész dalt és azonnal fel tudta venni a vonalat. Végül írt még egy külön szövegrészt is hozzá, tangóharmonikázik is benne, szóval ez szuperül jött ki. Remélem, hogy még meg tudjuk egymást ide-oda hívni, én is szívesen megyek vele zenélni bárhová.

- A francia lemezen túl mik a terveid a közeljövőre nézve?

- A legközelebbi tervünk, hogy a Feri fenekéhez készítünk egy videoklipet, jó lenne ősszel turnézni, hogy vidéken is be tudjuk mutatni ezt az új lemezanyagot, illetve majd novemberben lesz egy nagy, A38-as koncert is.