Vilhelmina

A zene lüktetése összehangolja a különbözőségeket

2016.10.15. 08:08

Programkereső

„Egy magyar, egy cigány, és egy zsidó zenét játszó énekesnő együtt lép színpadra...” Ez nem egy vicc kezdete és még csak nincs is irónia benne, csupán egy örömteli tény: október 16-án ugyanis a három folkdíva, Szalóki Ági, Lakatos Mónika és Pandzarisz Dina ad közös koncertet a Budapest Ritmo fesztivál keretén belül, a Müpában. A koncert egyik próbáján jártunk.

Nem véletlen a hatásvadász felütés – arra a szomorú tényre szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy a mai diskurzusban ezeknek a szavaknak a puszta említése is pejoratívan cseng. Éppen ezért zseniális az ötlet, hogy három, egy nyelvet beszélő, azonos országban élő, de mégis különböző zenei kultúrát hitelesen képviselő énekesnő együtt ad koncertet. Nem kell gondolatolvasónak lenni, hogy az ötlet mögött felfedezzük a mai politikai szólamok mentén szétszakadó társadalom jelenségére adott reakciót.

Ezt meg is erősíti Pandzarisz Dina, akitől a közös koncert ötlete származik: „Nem titkolt szándékom, hogy minden lehetséges módon, a magam korlátolt eszközeivel megpróbáljam kommunikálni azt, hogy

a valóban lényeges dolgok messze túlmutatnak azon, hogy az ember oláh cigány, zsidó vagy keresztény közegből érkezett. Nincsenek illúzióim, és nem gondolom, hogy a világot megváltom a zenével, mégis kötelességemnek érzem ezt közvetíteni”

- hangsúlyozza. A műsorban Lakatos Mónika, a Romengo énekesnője az oláh cigány zenét, Szalóki Ági a magyar népzenét, azon belül a moldvai csángó zenét, Pandzarisz Dina pedig a szefárd/zsidó zenei hagyományt képviseli, ezek között keresnek kapcsolódási pontokat kiváló nép- és jazz-zenészek segítségével. 

Hogy ez hogyan fog egy egységgé összeállni, azt Szalóki Ági így írta le: „Mintha tanúi volnánk egy Ázsiától Nyugat-Európáig terjedő vándorlásnak. A zene hosszú évezredek óta úgy terjed, hogy a zenészek uralkodói udvarról udvarra, városról városra, faluról falura utaztak és átadták egymásnak a dallamokat. Nem véletlen, hogy Moldvában számos olyan dallamot találunk, amelyek rímelnek a 17-18. századbeli jiddis vagy akár szefárd zenei kultúra dallamaira.

Nem vagyunk zenekutatók, a próbák során mégis önkéntelenül felfedezzük a közös lüktetést, a közös ritmusokat és hangsorokat"

 - meséli Szalóki Ági, hozzátéve, hogy végül mindez úgy áll össze egy egységes kultúrává, mint egy puzzle darabjai. Pandzarisz Dina hasonlóképpen élte meg a próbákat: „Folyamatosan rácsodálkozom, milyen gyönyörűen tud együtt lélegezni a produkció annak ellenére, hogy teljesen más kultúrából jövünk és más identitással rendelkezünk.

Valahogy a zene őseredeti lüktetése összehangolja ezeket a különbözőségeket is”.

„A kultúrák találkozása” nemcsak a három énekesnő közös koncertjének lényege, de a Budapest Ritmo mottója, valamint egyik alapkoncepciója is, hiszen a szervezők idén több „valószerűtlen zenei találkozást” is színpadra állítanak: lesz zimbabwei-svéd, szenegáli-norvég, magyar-egyiptomi, számi-roma koprodukció is. A fesztiválra 28 ország negyven zenekara érkezik szerte a világból. Ez tulajdonképpen egy próbálkozás is arra, hogy Közép-Európának is legyen a Womexhez hasonló világzenei fesztiválja és vására, ezáltal pedig hosszú távon Budapest a világzene egyik központjává váljon.

A világzenei expók és a WOMEX fontosságáról Lakatos Mónika és férje, a Romengo vezetője, Rostás Mihály „Mazsi” meséltek, akik tavaly a budapesti expo nyitógáláján is felléptek. Mint mondták, számos külföldi fesztiválmeghívást kaptak a tavalyi gálakoncert után. „Többek között Indiába, Dél-Koreába, Portugáliába is meghívtak ezután minket. Több éve járunk a WOMEX-re reklámozni a zenekart, bár eleinte tartottunk tőle, mert amennyit segíthet egy Womexen való fellépés, annyit árthat is egy zenekarnak. Ha nem jól sül el a koncert, pár évig leírhatja magát a fellépő zenekar, mert emlékeznek majd rá a nemzetközi szakmában. Ezért érdemes felkészülten menni”- magyarázta Mazsi, akik tavaly is sikerrel léptek fel a Womex-en, sőt évek óta fent vannak a műfaj egyik legrangosabb toplistáján, a World Music Charts-on. Mazsi azt is elmondta, hogy a világzenei vásáron való részvétel jelentős anyagi befektetéssel jár az akkreditációs díj, a promóciós anyagok előkészítése, a kint tartózkodás és a repülőjegy miatt, de érdemes ennyit beleinvesztálni egy zenekarnak, mert ez rendszerint egyetlen fellépéssel meg tud térülni. Ők a két hét múlva Santiago de la Compostelában induló WOMEX-en is képviselni fogják a zenekart.

Hogy megvalósulhat-e a szervezők abbeli szándéka, hogy Budapest a világzene egyik központjává váljon, arról Dina így vélekedett:

Ahhoz, hogy Budapest vagy Magyarország a világzene egyik központja legyen, a kollektív tudatnak is hozzá kell járulnia. A world music fogalma magában hordozza azt, hogy az ember nyitott más kultúrák iránt,

így ennek sikere főleg azon múlik, hogy milyen energiák fognak ide beáramlani, valamint hogy ezek a kollektív tudatot jó irányba tudják-e előremozdítani”. Dina azt is elárulta, hogy épp ezért a koncerten egy szír keresztény dal is el fog hangozni, ami -bár se nem szefárd, se nem cigány, se nem magyar- mégis erőteljesen rámutat a jelenlegi helyzetre. Szalóki Ági szerint a világzenei központtá válás szempontjából az országnak épp az válhat előnyére, amiből a történelem során hátrányt szenvedett: a földrajzi elhelyezkedése.

Ezzel kapcsolatban kiemelte: „ami lényeges lenne, hogy a fesztivál által ne csak egy rangot kapjon az ország, hanem valóban irányítsa rá a figyelmet a népzene és a világzene fontosságára. Ezeknek a műfajoknak volt már egy fölfelé ívelése, amit én az Ökrös és a Besh o drom együttes énekeseként a kilencvenes évek végétől a saját bőrömön tapasztaltam. Aztán ez a folyamat megtorpant és történt egy koncepcióváltás, amiben a még nagyobb tömegeket vonzó, az egyéni színeket összemosó popzenei feldolgozások kezdtek uralkodóvá válni” - fogalmazott Szalóki Ági, majd hozzátette: „Pedig véleményem szerint az tud igazán nyitott lenni más kultúrájára, aki tisztában van a sajátjával. Egy nagyon semleges, tömegkultúrával átitatott pop-világban nagyon nehezen lehet beadagolni, hogy »hallgasd ezt a páratlan lüktetést, figyeld ezeket a nyugati fülnek idegen negyed hangokat«.

Tehát én mindenféle nacionalizmus nélkül azt vallom, hogy a népzenei kultúrában erősödni kell, és akkor az ember oda tud figyelni a másik kultúrájára is”

- fogalmazott Szalóki Ági. Ami biztos, hogy október 16-án ünnep részesei lehetünk, mert végre nem politikusok szájából, hanem évszázados dallamokon keresztül hallhatjuk és érthetjük meg, hogy mit is jelent a kultúrák békés egymás mellett élése.

Szalóki Ági a vokális népzene lehetőségeit és kapcsolódási pontjait kutatja egyedi, játékos és érzékeny produkcióiban, legyen szó jazz és világzene kifinomult ötvözéséről, vagy közönségkedvenc gyereklemezekről. Lakatos Mónika a Romengo együttes kiemelkedő szólistája. A cigány muzsikát anyanyelvként sajátította el, és zenekarával és átható erejű hangjával mára világszerte hírét viszi ennek a különleges zenei kincsnek. Pandzarisz Dina a szefárd zsidó zenei kultúra Magyarországon ritkán hallható, tradicionális dalainak avatott és szenvedélyes tolmácsolója, a kritikusok e hagyomány zenei nagyköveteként jegyzik. Neves, egyenként is kimagasló zenészek kisérik a három énekesnő koncertjét: Bolya Mátyás, Födő Sándor „Fodo”, Kovács Zoltán, Lamm Dávid és Szokolay Dongó Balázs.

Váltsa meg jegyét a Port.hu felületén!