Előd

“Vinnyogva nevetni szeretek a legjobban a világon”

2016.12.26. 09:57

Programkereső

A Junior Artisjus Díjas Jónás Vera egy kicsit megváratta magát, míg teljes lényével a zene felé fordult. Az ELTE-n társadalomtudományt tanult, mielőtt a London Center Of Contemporary Music dalszerzés szakát elvégezte. Azóta azonban több látványos sikereken van túl, miközben soha nem adja fel az általa választott egyéni zenei utat. Zenekara, a Jónás Vera Experiment idén öt éves, amit december 28-án különleges születésnapi koncerttel ünnepelnek a Trafóban.

- Nyáron jelent meg második, Tiger, now! című albumod, amiben mintha keményebb vizekre eveznél, mint előző, Wanted kislemeznél, vagy a még korábbi, Game című albumodon. Ha van igazság a sejtésemben, akkor mennyire tudatos a stílusváltás?

- Valóban van némi hangzásbeli változás. Ezen a lemezen is vannak finomabb dolgok, de alapvetően bátrabb vagyok mostanában.

Egyszerre több személyiség vágya dolgozik bennem, és ennek az oldalnak most sikerült megengednem, hogy kiszabaduljon.

A tigris motívum is ezt mutatja, a lemez címadó dala a belső merész vadállatom kieresztéséről szól. Jólesik, mert most jött el az ideje.

Jónás Vera
Jónás Vera
Fotó: Talabér Géza

- Meglepett, hogy több helyen is azt olvastam tőled, hogy sokszor elgondolkozol, valami mással kellene foglalkoznod, mint ami a zene. Ez valamiféle bizonytalanságból ered, vagy a széles látókörödből?

- Alapvetően nem szeretnék mást csinálni, de mivel eredetileg nem zenész pályára készültem, hanem sok minden mást is tanultam és ezer dologban kipróbáltam már magam, ezért nyitott szemmel járok. Az utcai stúdió projekt itthoni verziója például ötvözi a zene és a társadalmi felelősségvállalás, a civil ügyek rendszerét. Szívesen veszek részt olyan dolgokban, amik kommunikációt és kreativitást igényelnek, és ha köze van a zenéhez, az még jobb.

- Veled kapcsolatban sokszor előkerül az, hogy a kevés női magyar dalszerző-énekesek egyike vagy. Mik azok az aspektusai a női dalszerző-énekesi létnek, ahol azt érezted, hogy máshogyan néznek rád, hátrányból indulsz, vagy ahol többet kell bizonyítanod nőként?

- Úgy érzem, nem kiegyensúlyozott a társadalmunk ilyen szempontból.

Ez nem csak a zenei szakmára értendő. Mindenesetre én talán a szerencsésebbek közé tartozom, mert még ha nem is könnyű, mindig sikerült érvényesülnöm abban, amit csinálok. Tény, hogy gyakran szembesülök azzal, hogy milyen kevesen vagyunk, de úgy gondolom, az előttem járó női alkotóknak is köszönhetően nekem könnyebb, és remélem az én és korosztályom után jövő generáció még kevesebb hátránnyal indul majd.

- Azt is mondtad valahol, hogy a dalszerzés, ami neked az egyik fő erősséged, részben tanulható praktikákból áll. Te Londonig utaztál azért, hogy megszerezd ezt a tudást.

- Először is kijavítanám ezt az állítást, mert így nem helyes.

Főzni nem tud mindenki, csak mert tudja a hozzávalóit.

Kell egy plusz ráérzés, ami valakinek zsigerből jön, van akinek nem. Ezt azért fontos kiemelnem, mert semmiképp se szeretném bagatellizáni a dalszerzés folyamatát. A praktikák nekem sokat segítettek, van akinek anélkül is sikerült megírnia a múlt évszázad legjobb dalait, és van, akinek az összes praktika tudása ellenére se sikerül egy jó dalt írni. Magyarországon sajnos nincs dalszerző szak, ezt nagyon hiányolom, viszont sok jó dalszerző van, akiktől sokat lehet tanulni.

Jónás Vera Experiment
Jónás Vera Experiment

- Azt is őszintén elárulod interjúkban, hogy a zeneelméleti tudásod még nem teljes, illetve hogy hamarabb kezdtél el dalokat írni, minthogy elmélyültél volna ebben. Ezek szerint nem szükségszerű átlátni a zene egész rendszerét, amikor dalt ír az ember?

- Ez megint emberfüggő. Nekem nem segít a zeneelmélet, inkább zavar.

Az eddigi dalaim keresgélésből születtek, és akárhányszor akkordmeneteket, sémákat vagy bevált formákat kerestem, mindig meguntam az ötleteimet.

Vannak olyan barátaim, akik sose tanultak zenét, mégis órákig tudnak a zongora előtt ücsörögni és játszani, amíg jólesik. Nekem valami ilyesmi állapotból jönnek a szerzeményeim. Ez még nem tesz engem jobb, vagy rosszabb zenésszé, mindenki máshogy működik.

- A számok hangszerelésében sokszor segítségedre vannak zenésztársaid, főként a hangszerelőként számos projektben tevékenykedő Fenyvesi Márton. Velük hogyan zajlik a közös munka?

- Az év végére készülünk egy új dallal, amit egy ukulelén írtam halandzsa énekkel. Marcinak átküldtem, csinált belőle egy hangszeres demot, majd erre ráénekeltem. Levittük a próbára és a demo modellezése alapján összeraktuk, azóta átvariáltuk a részeket, groove-okat, de a dal nagyjából kész is lett. Gyakran dolgozunk így, de volt olyan is, hogy megírtam valamit egyben és szinte úgy is maradt a hangszeres verzióban is.

- „Stadionrock akusztikus hangszerekkel” - több helyen így jellemzik a zenéteket. Neked miért fontos az akusztikus hangzás?

- Nem tudom, hogy fontos-e nekem, valahogy ez áll hozzám közel. Talán mert jobban érzem, hogy egy ember lendületétől függ, hogyan szól. G. Szabó Hunor dobosunk például az egyik élő példája annak, hogy hogyan kell dinamikákkal játszani.

Jónás Vera
Jónás Vera
Fotó: Talabér Géza

- Az utóbbi időben dalszerzőként új területeken is alkothattál, például te írtad az Aranyélet című filmsorozat főcímdalát, korábban pedig a Cold Fire című számod a Megdönteni Hajnal Tímeát című film betétdala lett. Mennyiben más filmhez zenét írni, mint élő előadásra szánt, saját dalt?

- Általában a saját ötleteimet hozom, és hagyom, hogy eldöntsék, hogy kell-e vagy sem. Az Aranyéletnél például otthon csináltam egy demót, amit úgy, ahogy volt, elküldtem, nagyon tetszett nekik és akkor indult el az egyezkedés: egy kicsit ilyen legyen, egy kicsit úgy szóljon. Ezek a részek kevésbé izgalmasak nekem, főleg ha technikai dolgokról van szó. A saját dalaimnál nincsenek ilyen elvárások, megmutatom a hozzám közel állóknak és vagy hallgatok rájuk, vagy nem.

- Társadalomtudományokat tanultál az ELTE-n, még mielőtt komolyabban a zenélésre adtad volna a fejed. A Street Studio projektben már összekapcsolódott ez a két terület, de általánosságban hogy látod, a zene által jobb hely lehet a világ?

- A zene ugyanolyan univerzális felszabadító nyelv, mint például a tánc vagy a mozgás. Ezt ezerszer megtapasztaltuk már életünkben, fontos számomra, és talán egy kis küldetésemnek is érzem, hogy erre emlékeztessem a hallgatóimat. Minden ehhez hasonló projektet szívesen támogatok.

- Ami számomra a legszimpatikusabb a Jónás Vera-jelenségben, hogy képes vagy öniróniát gyakorolni és kilépni a misztikus, elérhetetlen énekes szerepkörből. Még a néhány napja debütált Find Your Keys című számhoz készült videóban is érezni humort, pedig az alapvetően egy lírai hangvételű szám. Fontos neked, hogy legyen valami játékosság a zenédben, a klipjeidben?

- Őszintén szólva időnként számomra elég meglepő, hogy sokan komolynak gondolnak engem.

Ez lehet azért van, mert sok fájdalmat kiírok a zenében, de alapvetően vinnyogva nevetni szeretek a legjobban a világon.

- Jövőre a Jónás Vera Experimenttel ti is képviselitek hazánkat Eurosonic showcase-en. Ez milyen lehetőségeket rejt magában?

- Bármi lehet. Három szuper koncertet szeretnénk adni, a menedzserem keményen dolgozik, hogy ez további kapukat nyisson. Sokan fognak látni minket és nagyon hálásak vagyunk a kijutásért, mindent bele fogunk adni.

- Mivel készültök a december 28-ai Trafós szülinapi koncertre?

- Különleges vetítéssel, eddigi legextrémebb látványunk lesz. A zenekar idén 5 éves így régi dalokból is játszunk párat és vendégünk egy egykori zenekari tag, Dés András lesz. Belemutatunk legújabb dalunkat, a többi titok.