Katalin

Hét Grammy egy dobosnak – nem sok az egy kicsit?

2017.01.26. 13:52

Programkereső

Hogy ezt megítéljük, mindenképpen el kell mennünk megnézni az elegánsan és mégis hihetetlen őserővel játszó Jeff „Tain” Watts-ot a BJC-be, február 9-én!

A néhány évig színészként is dolgozó Jeff „Tain” Watts máig a legtöbb Grammy-vel rendelkező jazzdobos a maga hét díjával. Ehhez az eredményhez kellettek persze a zenésztársak is, akik közt az elmúlt 35 évből olyan neveket találunk mint Wynton Marsalis, Branford Marsalis Kenny Garrett, Pat Martino, Michael Brecker, Steve Coleman, Ravi Coltrane és Terence Blanchard.

A produkciói közben gyakran eksztatikus állapotba kerülő dobos pályáját 1981-ben a korszak első számú jazz formációjában, a ma is világklasszis trombitás, Wynton Marsalis Quartetjében kezdte. Hét év közös munka és négy közös Grammy után után Jeff Tain új partnereket keresett, és rövid idő után – mely alatt nem kisebb formátumú művészekkel működött együtt, mint George Benson és McCoy Tyner – '89-ben a Marsalis zenészdinasztia másik vezető egyéniségéhez, a szaxofonos Branford által vezetett zenekarhoz csatlakozott. Ennek, az egész korszakot definiáló, zenetörténeti jelentőségű kvartettnek egészen 2009-ig volt meghatározó alakja és alapja. A formáció ezen időszak alatt elképesztően termékeny volt, melyet jól mutat az is, hogy közös munkájuk eredményeként több mint tizenöt album jelenhetett meg, amelyből egy Grammy-t is ért.

A kirobbanó erő, káprázatos sebesség, és a komplex ritmusképletek elegye mellett Watts előadásmódjában felfedezhető valamiféle ritka elegancia úgy, hogy ezzel egy időben a „dzsindzsa“, az őserő sem szorul háttérbe. Watts igazi újító, akinek minden alkalommal sikerül átadnia azt a varázslatot, ami mostanra védjegyévé vált.