Jolán

A KULT50 bemutatja: Lukács Miklós

2017.11.08. 14:17

Programkereső

Nyolcévesen kezdett cimbalmot tanulni, orvosi javallatra, migrén ellen. Lukács Miklós portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50  kiadványban szereplő portré utánközlése:

A cimbalomművész 1977-ben született Törökszentmiklóson, muzsikus családban. Budapestre költözésük után nyolcévesen kezdett cimbalmot tanulni, orvosi javallatra, migrén ellen. Tehetségéhez párosuló szorgalma hamar a hangszere egyik legjobbjává avatta őt a klasszikus zenében, mégis miután átvette diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, figyelme a jazz felé fordult. Azóta folyamatosan kísérletezik azzal, hogyan lehet a modern jazz nyelvét átültetni a cimbalomra. Mivel ebben nagyon nem akadt elődje, teljes szabadságként élhette meg az útkeresést: „Csodálatos az az érzés, amikor egy ki nem taposott ösvényen halad az ember.

Talán szerencse is, hogy nem tudok elődöket visszahallgatni a hangszeremen, így nem befolyásol a hangszeres játék, csak a zene hat rám a maga teljességében” – fogalmazott.

A jazz- és etnozenei színtér is hamar befogadta őt, rengeteg zenekart gazdagított egyedi megszólalásmódjával. Jelenleg többek között Szakcsi-Lakatos Béla, Dresch Mihály, Borbély Mihály, Tóth Viktor és Balogh Kálmán formációiban játszik. Első önálló zenekarát 2006-ban hozta létre Lukács Miklós Quintet néven, amellyel már a magyar népzenei hagyomány, illetve a klasszikus-kortárs zene és a jazz hatásait elegyítő saját szerzeményeit adta elő. Hasonló utat jár az Orbán György bőgőssel és Baló István dobossal 2013-ban alakított Lukács Miklós Trió – Cimbiózissal is, velük eddig két lemeze jelent meg. 

Sajátos hangszerkezelésére a nemzetközi színtér is felfigyelt, világhírű zenészekkel muzsikált,

akik közül különösen gyümölcsöző volt a szaxofonos Charles Lloyddal való együttműködés. Ő a 2012-es budapesti találkozásuk után meghívta a magyar zenészt a Charles Lloyd – Wild ManDance Suite előadásához, aminek a Blue Note Records által rögzített lemezét a Jazzwise Magazine„Az év 20 legjobb jazzalbuma” közé választotta 2015-ben. A Lloyd együttesével való együttműködés révén került barátságba a két élvonalbeli muzsikussal, Larry Grenadier bőgőssel és Erik Harland dobossal is, akiket 2016-ben meginvitált egy lemezfelvételre. A BMC kiadó gondozásában megjelent, Cimbalom Unlimited című albumon addig soha nem hallott zenei környezetben, a modern jazzszövet részeként szólal meg a cimbalom. „Fel akartam idézni a múltat, hogy ábrázoljam a jelent, és a jövőt fürkésszem a saját zenei gondolataimmal” – mondta el a lemezzel kapcsolatban a passzio.hu-nak Lukács Miklós, akinek bartóki ihletésű, de számos különböző népzenei hatást is magába olvasztó szerzeményeiben és azok hangszerelésében csúcsosodott ki eddigi pályája.

Lukács a klasszikus zenéhez is mindvégig hű maradt. Játszott több jeles európai és tengerentúli zenekarral, Eötvös Péter cimbalomra írt műveinek pedig kizárólagos tolmácsolója. Művészetét díjakkal is jutalmazták. 2000-ben és 2009-ben Artisjus-díjat kapott, 2011-ben Magyar Művészetért-díjat és AEGON Művészeti Társdíjat vehetett át. Utóbbit Esterházy Péter jelöltjeként kapta, aki így méltatta őt:

Lukács Miklós minden, csak nem provinciális. A provincia gazdagságából indít, de semmi nem idegen tőle, ami zene.

Amiből saját hangot tud csinálni. Tüneményes művészete (...) arra a tényre hívja föl a figyelmünket, hogy a hagyomány (...) nem múltba nézés, nem alibi, nem stempli a jelenben elkövetett gaztetteinkre, ennél szürkébb, nehezebb és nagyszerűbb: munka. A hagyomány a tisztességes munka által keletkezik.”

2015-ben Magyar Örökség Díjban részesültek a Balogh Kálmánnal alkotott Cimbalomduóval, amely formációval a WOMEX hivatalos versenyprogramjába is bekerültek ugyanebben az évben. 2016-ban a jazzma.hu az év különleges hangszeresének választotta. Érdemeit jól összefoglalja Peter Margasak, Chicagóban élő kritikus, aki azt írja: „Lukács Miklós távlatokat nyitott hangszere megszólaltatásában, miközben műfajilag is kiterjesztette annak lehetőségeit, és igazolta, hogy a zene változatlanul a jó öreg egyetemes nyelv”.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!