Mussoliniről jazzistáknak

A hírhedt diktátor fia, a messze eső alma, Romano Mussolini munkássága is terítékre kerül a FSZEK-ben, amikor az olasz jazzről lesz szó.

Romano Mussolini (1927 -2006), Benito Mussolini negyedik, legifjabb gyermeke a politikától mindig távol tartotta magát. Jazz-zongoristaként, Itália vezetői jazzmuzsikusai közé tartozott. A magyar jazz történetének jeles kutatója, Simon Géza Gábor előadássorozatának 6. estje foglalkozik az olasz jazz témakörével. De az amerikai jazz gyökereihez is elvezet az előadás, hiszen az amerikai jazz nagyrészt bevándorlókkal, köztük olaszokkal, mint black face előadókkal kezdődött a vaudeville-korszakban. Ugyanis őket is utánozták az énekesek, hangszeresek, táncosok, ahogy az európai zenei hagyományokat, Bach, Liszt, Puccini és más európai szerzők műveit, valamint skót, ír, lengyel, cseh népzenéket feldolgozó és előadó fehér és színesbőrű előadók.

Az olasz jazz előzményeit 1904-től datálják. Különös módon az olasz fasizmus alatt virágzott a jazzélet. Az újjászületés éveitől napjainkig az olasz jazzmuzsikusok a világ élvonalában szerepelnek. A „Musica Jazz" című kiváló olasz nyelvű lap 1945. júliusa óta jelenik meg, sokszor lemezmelléklettel, ami az olasz jazzélet nemzetközi elismerését nagyban elősegítette.

A szép számú, szerte a világon elismert koproduckió (Oláh Kálmán és Agostino Digorgio, Snétberger Ferenc és Paolo Vinaccia, Németh Ferenc és Massimo Biolcatti stb.) is jó alap az olasz-magyar jazz kapcsolatok tárgyalására.

Szeptember 16. 17:30

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye (Budapest, VIII. Ötpacsirta u. 4.)

Mussolinitől Mussoliniig. Simon Géza Gábor Jazzlemezek a könytárban című előadássorozatának 6. estje.