Iván

"A tálentummal el kell számolni" - interjú Sass Sylviával

2002.10.20. 00:00

Programkereső

Harmincegy évvel ezelőtt, még főiskolás volt, amikor a Carmen Frasquitáját énekelhette az Operaházban. Aztán főszerepek sora következett, s a budapesti Operaház után a milánói Scala, a londoni Covent Garden, a New York-i Metropolitan színpada várta őt.
5c3b37b6-6283-441f-81e9-86a12186d811

A világjáró énekesnőt ezt követően ritkán hallhatta a magyar operakedvelő közönség. Bemutató előadáson legközelebb 1989-ben szerepelt, amikor a Salome címszerepét alakította dalszínházunkban, majd Carmen következett, s utoljára egy gálakoncert meghívottjaként, három éve énekelt az Operaházban. Sass Sylviát, aki jelenleg Franciaországban él, most ismét az Ybl-palotában hallhatjuk énekelni, hiszen ő az egyik fellépője a Solti György emléke előtt tisztelgő, október 20-i gálakoncertnek.

Különleges találkozás volt a miénk – meséli az énekesnő -, mint amikor egy jó tündér valóra váltja az ember vágyát. Régóta szerettem volna Solti Györggyel lemezre venni Bartók Kékszakállúját, s az első árialemezem londoni felvételén ezt elmeséltem a zenei rendezőnek. Néhány nappal később besétált a stúdióba a maestro, s megkérdezte, én vagyok-e az a kislány, aki az ő vezényletével akar Juditot énekelni. Óriási élmény volt Soltival dolgozni, a Bartók-felvétel mellett Mozart Don Giovanniját is lemezre vettük. Rettentően precíz és szigorú volt, szinte mindent a kezével fejezett ki. Hihetetlen tűz lobogott benne, óriási lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, s a zenének rendelt alá mindent. Nagyon örülök, hogy a vasárnapi emlékkoncerten Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját adjuk elő Kováts Kolossal, mert amikor ezt a darabot éneklem, mindig magam előtt látom Soltit, s a tőle tanult fegyelemmel éneklem Juditot.

Az utóbbi években keveset lehetett hallani önről…

Egy súlyos betegségből épültem fel. Daganatok nőttek a tüdőmön. S bár kevesebbet, de azért akkor is rendszeresen szerepeltem. A legnagyobb betegségem közepén még lemezfelvételt készítettem, estet adtam a párizsi és londoni Magyar Intézetben, s több hazai, vidéki fellépésem volt. Ha nem is annyit, mint azelőtt, de azért énekeltem. Még betegen is naponta két-három órát gyakoroltam. Érdekes módon állni, feküdni nem tudtam, de énekelni igen. Két éven át tartott a gyógyulás, a gyógyszerkúra, az akupunktúra, a természetgyógyászati kezelések. S persze, a lelkemben is rendet tettem.

Komoly betegségek után sokan kezdenek „új életet”. Az Ön életében mi változott a legjelentősebben?

Rájöttem, arra kell törekedjek, hogy ne akarjak megfelelni másoknak, csak magamnak, hogy azt érezzem, csak annak kell elszámolnom, akitől a tálentumot kaptam, s akkor azonnal elmúlik a szorongásom. Ez a két esztendő sok mindenben megváltoztatott. Sokkal nyitottabb lettem, s ha udvariasan is, de kimondom, ami a lelkemet nyomja. Ez a betegség arra is figyelmeztetett, hogy az embernek nem szabad csak úgy pazarolnia az idejét. Most tényleg nagyon meg kell, hogy válogassam, mi az én feladatom.

S ez a feladat most Franciaországhoz köti, ahol szeptember óta él párjával.

Igen, szeretnék ugyanis életrehívni Dél-Franciaországban egy Liszt Intézetet. Rengeteg más ötletem is van, s ha minden a tervek szerint működik, akkor már jövő októberben, Liszt születésnapja előtt egy nemzetközi fesztivállal tisztelgünk a zeneszerző emléke előtt. Mindezen egyébként két esztendeje dolgozunk a párommal és továbbra is a szervezési munkák kötik le minden időmet. Így sajnos, a festéssel most nem foglalkozom, pedig kiállítási felkérésből is akad jócskán.

S azért a hazai közönség is találkozhat önnel?

Érdekes, ahogy eljöttem, máris számos meghívást kaptam. A jövő évi miskolci Bartók +... Fesztiválon is szerepelek majd egy Bartók-esttel, de ezt megelőzően karácsonykor is fellépek otthon.

S hogy áll az operája, amelynek szövegkönyve az ön ötletéből született?

A díva szövegét egy tehetséges, fiatal író, Kal Pintér Mihály már elkészítette, megszületett a libretto nagyszerű olasz fordítása is, amiért külön köszönettel tartozom Leonardo Boldrininek. Tavaly óta pedig teljes erőbedobással dolgozik rajta egy spanyol zeneszerző. Egyébként már több megkeresés is érkezett, úgyhogy bízom abban, a következő évben bemutathatjuk.