Levente, Irén

Magyar siker Afrikában

2002.10.30. 00:00

Programkereső

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás kéthegedűs estje Tunéziában

Nem mindennapi koncerteknek lehetett tanúja a Karthágó Októberi Zenei Fesztivál közönsége az egykori pun főváros romjai fölött. A zenei programsorozatnak hagyományosan az Acropolium, a byrsai dombon épült egykori Szent Lajos-katedrális ad otthont. Ebben a festői környezetben, a pun, a római, az iszlám arab és a keresztény európai kultúra találkozási pontján az utóbbi hónap során huszonhárom koncerten húsz ország mutathatta be legjobb zeneművészeit.

Tunézia elsősorban napfényes tengerpartjáról és a római kor példátlan értékű régészeti maradványairól híres. A Bardo Múzeum gyönyörű mozaikjairól és Karthágó romjairól sokan hallottak már, kevesen tudják azonban, hogy ez az Európához ezer szállal kötődő ország közel húsz rangos kulturális fesztivállal várja látogatóit. Ezek közül a legnevesebb művészeket felsorakoztató rendezvénysorozat az Antoninus fürdőinél és az egykori amfiteátrumban tartott nyári nemzetközi Karthágó-fesztivál. Ehhez kapcsolódóan az egykori pun fővárosban ősz elején rendezik meg a Karthágó-filmfesztivált és az októberi zenei fesztivált. Az utóbbi nyolc éve jött létre, amikor Musztafa El Okby megvette a byrsai dombon 1884-ben épült és később lepusztult katedrálist. El Okby, az októberi zenei fesztivál igazgatója elmondta, hogy a templom a francia gyarmatosítók kivonulása miatt ötven éve nem szolgál egyházi célokra, ezért határozta el, hogy megnyitja a művészeteknek, elsősorban a zenének. A koncerteket a tunéziai nagykövetségeken keresztül szervezik, minden ország maga választhatja ki meghívott művészeit.

Az idei mozifilmes seregszemlén sajnos nem találkozhattunk magyar alkotással, viszont a hangversenyteremben annál nagyobb sikert arattunk. Október 22-én este a Magyar Köztársaság tunéziai nagykövetségének szervezésében, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ajánlására Kokas Katalin és Kelemen Barnabás adott koncertet az Acropoliumban. A két ifjú tehetség műsorán elsősorban kéthegedűs művek, illetve hegedű– brácsa duók szerepeltek. Tunéziai fellépésüket sűrű programok és hosszú koncertkörút előzte meg. Szeptemberben Kokas Katalin nyerte Európa egyik legrangosabb versenyét, a nemzetközi Szigeti József-hegedűversenyt, Kelemen Barnabás pedig Indianapolisban Amerika – és talán az egész világ – legnagyobb hegedűversenyén léphetett a dobogó első fokára. Ezután a már korábban lekötött hangversenyek következtek: Belgiumban Kelemen Barnabás a két Ligeti-hegedűversenyt adta elő, Finnországban – Bogányi Tibor dirigálásával – a Lahti Szimfonikus Zenekarral lépett színpadra, Rómában Bogányi Gergely zongoraművésszel tartott szonátaestet, Hollandiában pedig a három Bartók-hegedűversenyt játszotta.

Az Acropolium csodálatos, muzeális értékű belsejében az épülethez méltó koncertet hallhattunk. A műsor elején válogatást játszottak Bartók Hegedűduóiból, majd Leclair D-dúr két hegedűre írt és Mozart G-dúr hegedű–brácsa szonátája szólt. A pontos, virtuóz és élettel teli előadás már az első percben elbűvölte a hallgatóságot, a lelkesedést sokan a tapson kívül hangos bravózással is kifejezték. A szünet után Barnabás Bartók Szólószonátáját mutatta be, olyan hitelesen és átélten, hogy szinte még a levegő is megállt a teremben. Ezután Telemann E-dúr kéthegedűs szonátája következett, majd a műsorban eredetileg szereplő Pertis Jenő-duók helyett egy újabb Bartók-művet mutatott be, ezúttal az Ostinatót a Mikrokozmoszból, zongorán. A közönség és a koncertszervezők jól érezhető igénye miatt cserélte le a Pertis-darabot, mivel a legtöbben jellegzetesen magyar és jóval könynyedebb hangulatú műsorra számítottak. Az előadást a hatásos és rendkívül virtuóz Händel–Halvorsen duó zárta. A hangverseny végére senkinek sem maradt kétsége afelől, hogy a két fiatal magyar előadóművésznek nemcsak tehetsége, hanem komoly mondanivalója is van, amely a zene mindenki által érthető nyelvén tapinthatóvá, érezhetővé vált.

Október 21-én két török művész lépett színpadra: Cihat Askin hegedűs, a törökországi Zeneakadémia vonós tanszékének vezetője, aki Hikmet Simsekkel Mozart török melléknevű ötödik koncertjét Budapesten a Hungarotonnál jelentette meg, s emellett nagy tisztelője Bartóknak. A zongoránál Hande Dalkilic ült. A 23-i hangversenyen a svájci Terpsycordes vonósnégyes lépett fel, tanáruk Takács-Nagy Gábor volt. Rajta keresztül jutottak el Devich Sándor mesterkurzusaira és ismerték meg a kortárs magyar szerzők kvartettjeit. Műsorukon rendszeresen szerepelnek Ligeti, Kurtág és Bartók művei. Az Acropoliumban Haydn és Schumann mellett egy közel félórás darabot is bemutattak, amelyet egy húszéves tehetséges svájci származású olasz zeneszerző, Gregorio Zanon írt. A mű első hallásra is emészthetőnek tűnt a közönség számára, tele volt érdekes pillanatokkal, és időnként egészen egyéni hangot ütött meg. A vonósnégyes ezzel a darabbal csillogtatta meg igazán technikai és zenei tudását, összehangolt kamarajátékát – érdemes lenne elsősorban kortárs művekkel foglalkozniuk.

Október 24-én a francia Brigitte Engerer zongora-, Henri Demarquette cselló- és Olivier Charlier hegedűművész tartott kamaraestet Schubert műveiből. Charlier kiváló hegedűművész, részt vett az idei indianapolisi hegedűverseny zsűrijében, amelyet Kelemen Barnabás nyert meg, így különösen érdekes volt, hogy a zsűritag és a versenyző egy héten mutatkozik be. Az Acropolium kiváló akusztikájú termében az októberi zenei fesztiválon többek között az olasz Katia Ricciarelli szopránénekes, Giulio Zappa zongoraművész, az orosz Premier-trió, az osztrák Eggner- trio, az amerikai Poetica Musica, a Bukaresti trió, valamint a The Spirit of Gambo, az Allégorie sur le vie de Farinelli és a Los Musicos de Su Alteza is fellépett.