Hedvig

Tudják, ki vezényel 2004-ben

2003.01.04. 00:00

Programkereső

Túl vagyunk a nagy sikerű újévi Strauss-koncerten, amelyet 2003 első napján Nikolaus Harnoncourt vezényletével közvetített az osztrák rádió és televízió. Több mint negyven ország sugározta élőben vagy felvételről az eseményt, amely most már hozzánőtt az életünkhöz, és zenei élményeink fókuszába került. Beszédtéma lett. S ha beszédtéma, akkor Szokolyi Lászlóval, a Bécsi Johann Strauss Társaság egyetlen magyar tagjával, a téma avatott szakértőjével érdemes leülni egy órácskára

Kezdjük azzal: hogyan tetszett az idei hangverseny? Ismeretes, hogy Harnoncourt 2001 után másodszor dirigálta újévi koncerten a Bécsi Filharmonikusokat a Musikverein aranytermében.
– Nekem tetszett a koncert. Kétségtelen azonban, hogy az embert bizonyos dolgok befolyásolják. Harnoncourt-ról pár hete kiderült, hogy Grazban nőtt fel, vannak osztrák gyökerei. Egyébként francia születésű német. Anyai nagyszülei pedig birtokosok voltak Magyarországon. Maga mondta: édesanyja tanította a csárdás lépéseire, aki rendszeresen táncolt a szüreti mulatságokon. Az első világháborúban a tengerészekhez állt be zenésznek, merthogy amatőr zenész és komponista volt. Pulában teljesített szolgálatot. Ott ismerkedett meg Lehár Ferenccel.
– És a programhoz mit szólt?
– A műsor összeállítása mindig aszerint alakul, ahogy Franz Mailer professzor, a Bécsi Johann Strauss Társaság 82 éves elnöke megteszi ajánlatát. Érdekes volt például, hogy szerepelt benne egy Weber–Berlioz-darab, a Felhívás keringőre vagy Brahms 5. és 6. Magyar tánca, valamint idősebb Johann Strausstól egy kis darab, a Kínai galopp. Nagyon vicces, de semmi köze a kínaiakhoz. Clemens Hellsberg, a zenekar jelenlegi hegedűs-elnöke az újévi koncert kapcsán egy helyütt megjegyezte: ,,Mailer professzornak régi kívánsága volt, hogy a Felhívás keringőre című számot mutassuk be”. Bemutatták. Utánanéztem, mikor születtek a szerzők. Kiderült, hogy Berlioz 1803-ban született, tehát kétszáz éve. Ez már nyomós ok. A darabot magát 1873. április 22-én ismertették meg a közönséggel, amikor az udvari opera művészei bált rendeztek a Musikverein aranytermében. Otto Dessoff vezényelt, aki tizenöt éven át volt a filharmonikusok irányítója. És miként függnek össze a dolgok? Utána ifjabb Johann Strauss lépett a pódiumra, és ősbemutatóként elvezényelte a Bécsi vér című keringőjét.
– Fűződik-e valamilyen érdekesség a filharmonikusok által ezúttal is eljátszott Parasztpolka születéséhez?
– Ez egy tipikusan Pavlovszkban készült darab. Tudvalévő, hogy 1837-ben avatták fel az első oroszországi vasútvonalat Szentpétervár és Pavlovszk között. Az utóbbi helyen zenés pályaudvar is volt, Vauxhallnak hívták. 1854-ben fel akarták lendíteni a vasúti forgalmat, és elmentek Ausztriába, hogy Johann Strauss-szal tárgyaljanak. Ettől kezdve tizenegy éven át a Straussok egymásnak adták a kilincset ezen a pályaudvaron. Ott készült a Bauern-polka, és ott is mutatták be. II. Sándor cár is átlátogatott és meghallgatta a nagy sikerű darabot. Amikor Johann Strauss hazament, Bécsben is bemutatta. ,,Előírta”, hogy a muzsika alatt a zenekar tagjainak énekelniük és lábbal dobolniuk kell. A közönség is követte őket.
– Ismeretes, hogy Willi Boskovsky 1955 és 1979 között huszonöt alkalommal dirigálta az újévi koncertet. Az előző éveket figyelembe véve, elképzelhetetlennek látszik, hogy olyan valaki lépjen a helyére, aki hasonlóan hosszú sorozatot tudhat majd a magáénak. Mi a tendencia?
– Boskovsky egyedi jelenség volt. Bécsben született, ott végezte az akadémiát, ott lett koncertmester a Bécsi Filharmonikusoknál, szóval minden mellette szólt, ő úgy vezényelt, ahogy Strauss, a vonóval. És ez jól állt neki. Mint ahogy az őt utánzó, Franciahonban született amerikai Maazelnek – aki egyébként szintén sokszor, összesen tízszer dirigálta az újévi koncertet – nem annyira állt jól. Na de miért szerepelt ilyen sokszor? Azért, mert egy időben ő volt a Staatsoper igazgatója. Tehát a zenekar tagjainak főnöke. Ezt is figyelembe kell venni. És ezek után, a nyolcvanas évek végén a filharmonikusok kijelentették, hogy áttérnek a ,,váltógazdaságra”, és mindig mást és mást hívnak karmesternek.
– Valóban, 1988 után jött Abbado, Carlos Kleiber, Mehta, aztán kétszer megint Abbado, majd újfent Kleiber…
– …aki talán a legjobb karmestere – az élők közül – a közelmúltnak; ez egyéni vélemény…
– …Muti, aztán ismét Maazel következett, és így tovább, 2001-ben pedig megérkezett Harnoncourt, egy évvel később a japán Ozava. Kifelejtettük Karajant, aki 1987-ben vezényelte az újévi koncertet – sokak szerint felejthetetlenül.
– Ő külön ,,szám” volt. Mindent elért az életében, csak nem dirigálta az újévi hangversenyt. Amikor megtehette, már nagyon beteg volt. Ismeretes, hogy 1945 után el is tiltották a vezényléstől, mert előtte a náci párt tagja volt. Az 1987-es újévi koncertre nagyon lelkiismeretesen készült fel. Sok mindent ő válogatott ki. Megnézte például, hogy a lipicai lovak hogyan lépegetnek, és a Beliebte Annen polkát azoknak a lépése szerint játszatta el.
– Ki fog vezényelni 2004-ben?
– Franz Mailer professzortól tudom, hogy Muti. 1993, 1997 és 2000 után most fog a dobogóra lépni negyedszer.
– Ezek szerint a Bécsi Filharmonikusok már szavaztak. Ismeretes, hogy ily módon döntenek az újévi koncertek karmesterei felől.
– Igen. Ők mindig hangoztatják, hogy egy magántársaság tagjai. Főállásban az operában muzsikálnak, és utána, illetve mellette lesznek a filharmonikusok tagjai. Jelenleg száznegyvenheten vannak. És ők maguk írták – idézem – „történetünkben többször előfordult már, hogy fontos kérdésekben egy szavazat döntött”. Tehát itt nem kell kétharmados többség, elég egy voks is.
– Véleménye szerint mi lehet a háttérben?
– Mindig szem előtt kell tartani mindennapi életüket, bérleti hangversenyeiket, turnéikat. Februárban például amerikai körútra utaznak. Azzal mennek, akivel jó a kapcsolatuk: Harnoncourt-ral. Riccardo Muti nagyon sok olyan eseményen vezényli őket, amely osztrák nemzeti ügynek számít. Nem mellékes, hány CD-t adtak el az újévi koncertekből. Ebből a sok szempontból „jön ki” jövőre Muti… Tudja, ki vezényelt 1854 előtt a pavlovszki Vauxhallban? Egy magyar származású, Zsámbékon született karmester, Gung’l József. Sokak szerint ha nem születnek meg a Straussok, ő lett volna a „keringőkirály”. Így azonban… De erről majd legközelebb.