Vendel

Johann Sebastian Bach

2003.03.17. 00:00

Programkereső

A thüringiai Eisenachban született régi zenész-család gyermekeként. Nevelése egyet jelentett a zenei képzéssel, ezt apja halála után Bach legidősebb fivére vállalta magára. Johann Sebastian Bach bámulatra méltó szorgalommal tanulmányozta a kor híres európai mestereinek műveit, és hamarosan egyformán otthonossá vált a francia és az olasz zene stílusában.
84a51e70-1fe9-47fa-8de7-1b49218664fa

Az északi művészek hagyományos délre-vágyódása (amely Schütz életútjának irányt szabott és Händel pályájában is sorsdöntő lett) őt nem érintette: egész életében nem hagyta el Némétországot. Hazája zenei életét kitűnően ismerte. Részben működése során, állásai révén jutott el a fontosabb zenei gócpontokba, részben egyéni érdeklődése vonzotta oda. Lübeckbe például gyalog zarándokolt el, hogy Buxtehude orgonajátékát hallhassa! Mivel pedig a német rezidenciákon a külföldi zenei stílusok szabadon érvényesültek, Bach ezekről is tájékozódott. Hamburgban a nemzetközi operai életet, Cellében a francia zenekari stílust ismerte meg. Weimarban az olasz concerto és kamaramuzsikával — különösen Vivaldi művészetével — találkozott, Köthenben a korabeli német hangszeres zene jutott el hozzá. Életének végső állomása Lipcse volt, ahol 1723-ban nevezték ki a Tamás templom kántorává és ahol huszonhét esztendőt töltött el, fáradhatatlan alkotó munkával, tanítással és a városi tanáccsal vívott meddő harcban. Itt, utolsó hatalmas műveiben összegezte egész élete tapasztalatait, végső alkotásaiban foglalta össze mindazt, amit az európai zene történetében ő maga és elődei megteremtettek. Bach egész munkásságát gyakorlati célok kielégítésére, meghatározott feladatok végrehajtására szánta, az élet realitásával és annak lehetőségeivel állandóan számolnia kellett. Hol mint városi orgonista teljesítette kötelességét (az egyházi ünnepekre való rendszeres komponálás, énektanítás, vezénylés stb.); hol hercegi udvartartás karmestereként kellett a gondjaira bízott zenekart muzsikálnivalóval ellátnia és ugyanakkor eleget tennie főúri gazdája muzikális óhajainak (a kötheni herceg még utazásain is elkísértette magát udvari zenemesterével: ezeken a kirándulásokon írta Bach a Wohltemperiertes Klavier darabjainak nagy részét); másutt a felelősségteljes kántori pozíció tennivalóit kellett összehangolnia az alkotó munkával.

Eközben állandóan tanít és növendékei számára pedagógiai rendeltetésű műveket ír. Invencióit és Sinfoniáit, valamint a Wohltemperiertes Klavier hatalmas prelúdium- és fúgagyűjteményét, részben saját gyermekei, részben a tanulni vágyó ifjúság számára írja. A Köthenben töltött hat esztendő (1717—23) a világi hangszeres zene jegyében telik el. S míg instrumentális műveit műkedvelő arisztokraták vagy tanítványai szűkebb körének szánja, vokális alkotásai — kantátái, de elsősorban passiói — közvetlenül a tömeghez szólnak.