Hedvig

A régizenész magányos küldetése

2003.04.01. 00:00

Programkereső

Sir Roger Norrington, a világhírű brit karmester – a Camerata Salzburg élén – Joseph Haydn műveit vezényelte a Zeneakadémián, a tavaszi fesztivál keretében rendezett koncerten. A főpróba után kérdeztük változatos pályafutásáról, a régizene hiteles előadásáról, zenetudomány és előadó-művészet kapcsolatáról.

Sir Roger Norrington: ha egy interpretáció csak korrekt, senkit nem érdekel
Fotó: Pélyi Nóra

1997 óta irányítja a méltán világhírű Camerata Salzburg szakmai munkáját. Milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt hat évben a patinás együttessel?
Mindig érdeklődéssel figyeltem az Európa egyik legfontosabb zenei központjában, a salzburgi Mozarteumban folyó munkát, s ezen belül a Camerata tevékenységét is igyekeztem nyomon követni. Pontosan tudom, hogy az általam nagyra becsült magyar hegedűművész, kvartettjátékos és karmester, Végh Sándor vezetésével az együttes hatalmasat fejlődött. Végh alig néhány nappal azelőtt hunyt el, hogy a kinevezésemet követően megérkeztem Salzburgba, így sajnos már csak a temetésén vehettem részt, s nem nyílt alkalom arra, hogy átadja nekem a zenekarral kapcsolatos tapasztalatait. A mai Camerata nagyon jó zenekar: megvan a saját profilja, s ennek alakításában fontos szerepet játszanak a fiatalok, aminek nagyon örülök. Természetes, hogy az együttes Mozartot tekinti az első számú zeneszerzőnek, de én szeretném fokozatosan bővíteni a repertoárt. Budapestre is ezért jöttünk most Haydn-műsorral – két kantátával és két szimfóniával –, a következő időszakban pedig többször játszunk majd barokk zenét: Bachot, Händelt, Albinonit, Vivaldit.

Karmestereknél gyakori, hogy a pályájukat nem vezényléssel, hanem hangszeres előadóművészként kezdik. Ön viszont eredetileg énekes és kóruskarnagy, ami elég ritka...
Pedig – különösen operák és oratóriumok esetében – meglehetősen logikus, hogy nem árt, ha a karmester jártas a vokális zenében, s beszéli az énekesek nyelvét. Én egyébként Cambridge-ben nemcsak énekesi és karnagyi, hanem hegedűművészi diplomát is szereztem, tehát a zenekari muzsikusok sem tudnak átverni… Szerintem így volt teljes az előképzettségem a karmesteri pályához.

Világszerte az úgynevezett régizene (Early Music) specialistájaként, a historikus előadásmód jeles képviselőjeként tartják számon. Mi az a legkésőbbi zenemű, ami még belefér a repertoárjába?
Sohasem húztam határvonalat. Már a hetvenes években, a Kenti Opera vezetőjeként is bemutattam Britten, Tippett és más, XX. századi zeneszerzők alkotásait, s mostanában is rendszeresen vezényelek kortárszenét. A historikus előadásmódnak szerintem nem az a lényege, hogy a megszólaltatott zenemű "régi” legyen, sőt az sem igazán fontos, hogy korabeli hangszereket alkalmazzunk. Az Early Music inkább egy szemléletmódot jelöl, egyfajta történeti hitelességre való törekvést. Szerintem Brahmsot, Brucknert, sőt akár Bartókot is lehet "régizenei” megközelítéssel előadni.

A hitelességre való törekvésnek az is része, hogy az előadónak zenetudományi kutatásokat kell végezni – mint ezt ön nagyon gyakran megteszi?
Nem vagyok muzikológus, és nem is akarom elvenni a zenetudósok kenyerét. Én egyszerűen csak egy érdeklődő muzsikus vagyok, aki nem elégszik meg azzal, hogy gépiesen betanulja a partitúrát, mert szereti tudni, hogy pontosan mit is játszik. Ilyenkor jó dolog fellapozni a lexikonokat, esetleg elmenni a könyvtárba. Az előadó-művészi tevékenységhez azonban nem elég felkészültnek lenni: ha egy interpretáció csak korrekt, senkit nem érdekel. Azok az előadások maradnak emlékezetesek, amelyektől eláll a publikum lélegzete, amelyekre nem lehet nem odafigyelni.

Fiatalos lendülettel dolgozik, de jövőre mégiscsak hetvenedik születésnapját ünnepli. Nem gondolja, hogy ideje lenne egy kicsit lassítani?
Van egy küldetésem, aminek teljesítése során teljesen egyedül vagyok, nincsenek társaim. Ennek a missziónak az a lényege, hogy a modern hangszereken játszó együtteseknél is minél szélesebb körben megismertessem és elfogadtassam azt a szemléletet és közelítésmódot, amit a régizene kapcsán elmondtam. Ha lassítanék, e küldetés sikerét veszélyeztetném.