Sámuel, Hajna

Egy helyen tanulhatnak

2003.05.07. 00:00

Programkereső

Új helyen, az eddiginél tágasabb épületben folytathatja a tizenkét éve megkezdett munkát a Continuo Alapítványi Zeneiskola.

– Ez a szép kis villa már két éve üresen állt, mi meg majd egy tucat helyen tartottuk az óráinkat, mert az eddigi székhelyünkön csak három tanterem volt. Szerencsére rátaláltunk erre az épületre, és bérbe vehetjük a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól – meséli lelkesen Fonó Erzsébet, az iskola igazgatója.

Bár hivatalosan csak szeptembertől költöznek át a Pannónia utcába, a gyakorlatban már „birtokba vették” az épületet, sőt néhány rendbe hozott helyiségben már órákat is tartanak. Az itt-ott még festékszagú, háromszintes épület egyik pontjáról zongoraszó hallatszik, egy másik teremben hegedűn gyakorol valaki. Erzsébet egy ránézésre is nehéz vasajtóhoz visz minket: mögötte az ütősök gyakorlóterme. Hozzáteszi: egyelőre csak ez a szoba hangszigetelt, de ezt muszáj volt, mert ha egyszer a tanár és a diák is elkezd játszani… Idővel, szép sorban szigetelik a többit is, de előtte még sok dolguk van, hiszen a festést sem fejezték még be teljesen. Egyelőre a díszterem sincs még készen: csupán egy dobogó árválkodik a teremben, de amikor benyitunk, éppen brácsázik egy diák.

– Már elterveztük, hogyan fogjuk berendezni, de hát nem mindig könnyű a dolgunk, és ennek nemcsak a pénztárcánk az oka – magyarázza az igazgatónő, és közben felfelé mutat. A mennyezet műemlék jellegű stukkói között négyszög alakú üvegburák alatt neoncsövek látszanak. Az épület egyébként is furcsa kettősséget mutat: a mahagóni díszlépcső például egy folyosóra vezet, amelyen az irodai beépített szekrények belseje szintén mahagóni, az ajtókat viszont fehérre festették. – Sok dolgunk van még, de a legfontosabb, hogy a diákok egy helyen tanulhassanak, ráadásul egy ilyen szép épületben, amelynek a belső udvara is csodálatos.

A Continuóban jelenleg több mint száznegyven diák tanul: az iskola alapfokú művészetoktatási intézmény és zeneművészeti szakközépiskola is egyben, vagyis gyerekeket és felnőtteket is oktatnak, sőt zeneóvodai csoportokat is indítanak. A művészeti oktatás jellegéből adódóan itt is főleg egyéni foglalkozás folyik, az órákat elsősorban délutánonként tartják. Az óraszám attól függ, ki mit tanul. A legkisebbek hetente négyszer, az idősebbek akár tizenkét órában is látogatják az iskolát. Az új székhely mellett megtartják a régebbi, budai épületet is, hiszen az iskola arra is ügyel, hogy a diákoknak, különösen a legkisebbeknek, a zenetanulás miatt ne kelljen sokat utazniuk. Korábban a városban szétszórva, több telephelyen, néha egy-egy tanár lakásán is tartottak órákat. Ezért előfordult, hogy egyes tanítványoknak naponta több helyszínen is volt zeneórájuk.

Az iskolát egy alapítvány működteti, amelyet 1990-ben hozott létre néhány pedagógus, akik úgy érezték, az akkori állami zeneoktatás túl merev, ezért valami újat szerettek volna. A Continuo így lett az első alapítványi zeneiskolák egyike a fővárosban. Az alapítók helyes döntésére maga az iskola a legjobb bizonyíték: több mint tíz éve működnek sikeresen. Az alapítvány a normatíva és a koncertek, (mester)kurzusok bevétele mellett a szülők támogatásából működik. Tandíjat ugyanis nem kell fizetniük a diákoknak, de arra kérik a szülőket, hogy aki teheti, támogassa az alapítványt.

Az épületben még meglévő hiányosságok ellenére az iskola elhatározta, hogy május 10-én, az addigra remélhetőleg teljesen berendezett nagyteremben „házavató” hangversenyt rendeznek a legjobb mostani és korábbi növendékek, tanárok részvételével.