Magdolna

Haydntól Wagnerig

2003.05.09. 00:00

Programkereső

Fischer Ádám az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarról, Eszterházáról és Bayreuthról

A legszebb álma valósulna meg, ha Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulóján, 2009. május 31-én újra megnyílna Fertődön, a hajdani Eszterházán az operaház, s ha a megnyitó előadást ő vezényelhetné együttese, az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar élén. Fischer Ádám karmester azt mondja, hogy ez a feladat megkoronázná az eddigi pályafutását, s a kedvéért képes lenne minden erejét a magyar zenei élet szolgálatába állítani. Ez az erő jelenleg igencsak megoszlik Európa rangos zenei intézményei között, hiszen a kismartoni (eisenstadti) székhelyű Osztrák-Magyar Haydn Zenekar mellett Fischer Ádám a bayreuthi ünnepi játékok karmestere, a mannheimi nemzeti színház főzeneigazgatója, a dán rádió kamarazenekarának vezető karmestere, a bécsi Staatsoper és a zürichi opera rendszeres vendége - hogy csak néhány feladatát említsük. Ezért is nagy jelentőségű, hogy az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarral tavasszal három koncertből álló sorozatot dirigált a Zeneakadémián - nagy sikerrel. Május 9-én, pénteken este pedig a sorozat ráadásaként újabb hangversenyt vezényel, amelyen együttese Mozart C-dúr, Linzi szimfóniáját, A-dúr zongoraversenyét (a szólista Ránki Dezső), valamint Haydn fisz-moll, Búcsú szimfóniáját játssza. Fischer Ádámot a Haydn zenekarról, eszterházai álmairól és Bayreuthról faggattuk.

Ha tényleg felépülne Fertődön Haydn egykori operaháza, és ön dirigálhatná a megnyitót, mit vezényelne legszívesebben?

Talán a Figaro házasságát. Mert Haydn is készült a bemutatására, be is szerezte a partitúrát, de az előadás végül elmaradt.

Köztudomású, hogy Haydnt, Mozartot, Beethovent játszani a legnehezebb feladat. Macerásak, túl sok próbát igényelnek - mondják sok helyen, s inkább elmenekülnek a bécsi klasszikusok elől. Ön viszont alapított egy zenekart, hogy szolgálja Haydn életművét. Miért?

Azért, mert Haydn zseniális zeneszerző volt, sokat lehet tanulni tőle, és mert a bécsi klasszikusok nélkül a romantikát sem lehet megérteni. Haydn száznégy szimfóniát írt, és vallom, hogy még a legkevésbé sikerült is jobb, mint sok romantikus kompozíció.

Hogyan alakult meg a Haydn zenekar?

Még a vasfüggöny idejében, 1987-ben játszottunk először. Csak az ötlet volt az enyém. A grazi operaház igazgatója és a Bécsi Filharmonikusok egyik vezetője segített a szervezésben. Mindketten magyarok voltak. (Sajnos már nem élnek.) Alapítottunk egy egyesületet, amely szerződést kötött Burgenland tartománnyal, hogy az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar az Eisenstadtban létesítendő Haydn-fesztivál együttese lesz. Én a fesztivál intendánsának a zenei tanácsadója lettem. Muzsikusokat toboroztam innen is, onnan is. Magyarországon nőttem fel, jól ismertem több muzsikusgenerációt, ugyanakkor Bécsben jártam főiskolára, és több évig dolgoztam a Staatsoperben mint korrepetitor, tehát az ottani zenészekkel is megvolt a kapcsolatom. Hatvan taggal indultunk, közülük körülbelül negyvenöten játszanak egy-egy koncerten. Alapszabályunkban kikötöttük, hogy egyik ország muzsikusainak aránya sem mehet hatvan százalék fölé. Magyarországról az Állami Hangversenyzenekarból, a Rádiózenekarból és az Operaháztól érkeztek hozzánk zenészek. Haydn-hangversenyeket adtunk Kismartonban és Fertődön, az Esterházy-kastélyban, azaz a határ két oldalán. Akkor ez még politikai tettnek számított. Létrehozni egy zenekart, amelyben a muzsikusok fele magyar, a másik fele osztrák, akik a vasfüggöny két oldalán együtt muzsikálnak. Többször előfordult, hogy délután Fertődön játszottunk, aztán buszba ültünk, és este már Eisenstadtban adtunk koncertet.

Ma már nincs vasfüggöny, de ilyen mégsem fordul elő. Eszterházán egyáltalán nem játszanak.

Tárgyalunk róla. Akkor még más világ volt. 1988-89-ben Magyarországon Fertőd a kutyát sem érdekelte, mert messze van Budapesttől. Az osztrákok viszont szívesen átjárogattak a kastélyba. Történelmi napokat éltünk át, láttuk a határ osztrák oldalán az elhagyott Trabantokat. Később minden megváltozott, a magyarok is újra felfedezték az Esterházy-kastélyt, megalakultak a fertődi Haydn-fesztiválok, a Budapesti Vonósoké és a Magyar Haydn Társaságé, amelyekben az osztrákok ma már konkurenciát látnak.

Sok zenekarból verbuválja a muzsikusait. A fociból is tudjuk, hiába lépnek pályára a sztárok, ha nincs meg a csapategység. Nem jelent ez gondot, főként hogy Haydnt kell játszani?

A Haydn-zenekar fejlődésében művészi szempontból két szakaszt kell elkülönítenem. Az együttes 1996-ig osztrák-magyar zenekar volt, amely Joseph Haydn nevét viselte, 1996-után pedig olyan Haydn zenekar, amely osztrák és magyar muzsikusokból áll. A hangsúly tehát Haydnra tevődött át. Ma már jól ismerik egymást a zenészeink, és a repertoár is a kezükben van. És nagyon sok múlik a karmesteren, azaz rajtam. Ahogy öregszem, egyre inkább belátom. Ha a karmester képes arra, hogy egyértelmű és tiszta zenei impulzusokat fogalmazzon meg az együttese számára, akkor a zenekari hangzás sokkal gyorsabban egységesül.

Ha a rádióban hallana egy Haydn-művet, felismerné, hogy az ön zenekara játssza?

Természetesen, bár egy zenekarnál azért sosem érhető el olyan egységes és egyedi hangzás, mint például egy vonósnégyesnél.

Miért olyan nehéz Haydnt játszani?

Fogalmazhatok úgy, hogy a zenei ötleteit a kottában nem fejti ki teljesen, de úgy is, hogy nagy szabadságot enged meg az előadóművészeknek. Tény, hogy Haydn zenéjének csak akkor van igazi hatása, ha e zenei ötleteket kidolgozzuk. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a koncerten a produkcióhoz a muzsikusoknak hozzá kell adniuk a személyiségüket.

A zenekar megalakulása után nem sokkal megkezdték a Haydn-szimfóniák CD-felvételeit. A munka tizenöt évig tartott, 2001-ben fejeződött be. Mind a száznégy mű korongra került?

Igen, a CD-k már kaphatók is. Persze nem ment simán, mert az a lemezcég, amely elkezdte a felvételeket, belerokkant a feladatba. De szerencsére átvállalta a kiadást egy másik. Fantasztikus munka volt, sajnáljuk, hogy vége. Reméljük, hogy jön valaki, aki felfedez majd újabb Haydn-szimfóniákat...

Kismartonban csak Haydnt játszanak?

Nem, úgynevezett Haydn+... sorozatokat. Tavaly Haydn+Schubert, az idén Haydn+Beethoven, jövőre, ha igaz, Haydn+Bach művei lesznek műsoron.

Mennyi időt tölt az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarral, és mennyit utaznak?

Évente körülbelül két hónapot. Egyre többet turnézunk. Már kétszer jártunk Amerikában, és koncerteztünk Japánban is. Európában persze számos helyen. Gyakran lépünk fel Svájcban, és büszkék vagyunk rá, hogy márciusban először adtunk koncertet Bécsben a Musikvereinben, ami rangot jelent.

És bérletük volt a Zeneakadémián is...

Régi álmom volt, hogy a Haydn zenekar bekapcsolódjon a budapesti zenei élet vérkeringésébe. Remélhetőleg lesz folytatás. Folyamatos az anyagi bizonytalanság. Előre tervezni lehetetlen. Szólistákat szerződtetni felelőtlenség. Nekem már 2006-os szerződéseken kell gondolkodnom, s nem tudok mást tenni, mint hogy fenntartom magamnak az időpontokat a zeneakadémiai koncertek számára, aztán meglátjuk.

Ehhez képest, amikor Sinopoli hirtelen halála után felkérték, hogy Bayreuthban legyen a Ring karmestere, hezitált, mondván, nincs rá ideje...

Mannheimben elvileg öt hónapot, Dániában két hónapot kell töltenem, ugyanennyit a Haydn zenekarnál, és hármat Bayreuthban. Ez már évi tizenhárom hónap... És akkor még nem szóltam az egyéb vendégszereplésekről. Volt, amiből le kellett faragnom. Mannheimben az egész műsortervet megváltoztatták miattam, amikor 2004-ig elvállaltam a Ringet.

Haydntól Wagnerig - nagy ugrás!

Nem hiszem, hogy nagyon távol lennének egymástól. Legfeljebb a kor, amelyben éltek és alkottak. És nem hiszek a "specialistákban". Nem jó, ha valaki csak egy vagy két szerző munkásságára összpontosít egész életében. Ha Haydnnal foglalkozom, jobban értem és élvezem Wagnert, ha Wagnert dirigálok, jobban vezényelem a Haydn-műveket. A két feladat jótékonyan kiegészíti egymást. Már a szüleim is nagy wagneriánusok voltak, Wagner-operákon nőttem fel.

És mit vitt Bayreuthba "Haydnból"?

Hogy egy apró, praktikus dolgot mondjak: a régi fa szordínókat (hangfogókat a húrokra). Sokkal jobb, lágyabb lett tőlük a bayreuthi vonóskar hangzása.

A bayreuthi zenekari ároktól állítólag rettegnek a karmesterek...

Mert a terem különleges akusztikai felépítése miatt a közönség ugyan együtt hallja az oboát, a nagybőgőt és a szopránt, de az oboa nem hallja a nagybőgőt, a nagybőgő a szopránt, a szoprán pedig az oboát. A karmester is mást hall, mint a publikum. És más hangerővel. Ezért Bayreuthban jóval nagyobb a felelőssége a karmesternek, mint máshol. A hanghullámok elindulnak a zenekari árokból, a karmester mögötti falról visszaverődnek a színpadra, és a színpad veri őket tovább a nézőtérre. Tehát a zenekarnak egy tizedmásodperccel előbb kell belépnie, mint az énekesnek. Ezeknek a problémáknak a kezelése nem könnyű, de megoldásukra létezik technika, melyet például az operaházi korrepetitorok jól ismernek.

Mit gondol, lesz 2009-ben a fertődi operaházban vagy a kastélyban koncertje a Haydn zenekarnak?

Kétezerkilencben Ausztria adja Európa kulturális fővárosát és régióját. Ausztria és Magyarország is lelkesen támogatta azt az ötletemet, hogy legyen ez a régió Kismarton és Fertőd térsége - együtt, Haydn szellemében. Én elültettem a gondolatot a politikusok fejében, de hogy a megvalósítás milyen stádiumban van, nem tudom. Remélem, hogy mind a két oldal túl tudja magát tenni a lokálpatrióta féltékenységen.