Sámuel, Hajna

Teremre hangolva

Programkereső

Lesz-e pályázat az új hangversenypódium igazgatói székére? A tervek szerint 2004. október 23-án nyílik meg a Nemzeti Színház szomszédságában a Nemzeti Hangversenyterem. Régi adósságát törleszti ezzel az állam, hiszen a fővárosban száz éve nem épült méreteiben és akusztikailag is megfelelő, korszerű koncertpódium, és eddig nem volt önálló székháza a Nemzeti Filharmonikusoknak. Ám máig nem tudni, hogy az új intézményt milyen formában, ki fogja irányítani, vezetőjét pályázat útján választják-e ki, és sikerül-e az épületet színvonalas programokkal megtölteni. Az idő szorít, koncepció viszont nincs.

Az új hangversenyterem az Orbán-kormány egyik szívügye volt: a kulturális tárca már 1998-ban bejelentette építési szándékát. Később felvetődött, hogy inkább az Erkel Színházat átalakítva gazdagodhatna a város egy megfelelő számú közönség befogadására alkalmas hangversenyteremmel. Ám kiderült: gazdaságosabb egy új termet felépíteni, mint az Erkelt átalakítani. A Demján Sándor vezette TriGránit Rt. 2001-ben jelezte Rockenbauer Zoltán minisztériumának, hogy a filharmonikusok elhelyezését méltó módon megoldaná a millenniumi városközpontban. Az állam - tíz évre 52 milliárd forintos kezességet vállalva - megállapodott a céggel a koncertterem mellett a Hagyományok Házát és a Modern Magyar Művészeti Múzeumot is magában foglaló kulturális tömb felépítésében. A beruházás Zoboki Gábor építész tervei szerint meg is kezdődött, és állítólag jó ütemben halad, bár a kormányváltás után lelassulni látszott. Hámori Tamás személyében tavaly ősz óta miniszteri biztos felügyeli a kulturális tömb építésének munkálatait. (Még nem tudni, hogy a helyén marad-e, mivel szerződése lejárt, és nem biztos, hogy az új kulturális miniszter, Hiller István megújítja. Egy új biztos kinevezése tovább lassíthatja az építkezést.)

Kétszer költöznek

A koncertterem első terveinek idején még komolyan felvetődött, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht. (NFZ) nem csupán otthonra lel az új helyen, vagyis az intézmény nemcsak székházat és próbatermeket kap, hanem megkapja a hangversenyterem teljes kezelői jogát is. Ma már mások az elképzelések. Maradt a székház, a két zenei együttes két próbaterme, a közcélú kottatár (és a kiszolgálóhelyiségek) - a koncertterem kezelői joga nélkül. Ugyanakkor a filharmonikusokat sürgeti az idő, hiszen a nyár végéig ki kell költözniük jelenlegi helyükről, a Vörösmarty téri Vigadó irodaházból, ahol harminc éven keresztül dolgoztak, próbáltak, mert a ház tulajdonosa - a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány - értékesítette az épületet. (Hamarosan lebontják, és új épület kerül a helyére.) Ezért a Nemzeti Hangversenyterem 2004 őszi átadásáig kénytelen egy újabb - ideiglenes - albérletbe költözni. Nem volt könnyű helyet találni, végül eldőlt, hogy a teljes 2003-2004-es évadot a budai Várban, a Szentháromság téren, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában töltik.

Kovács Géza, az NFZ igazgatója szerint soha egy percig sem volt arról szó, hogy csak a filharmonikusoknak építik a termet. Valóban, a jelenlegi kulturális kormányzat kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy a felépülő pódium befogadó intézményként kell működjön, és azt is egyértelművé tette, hogy a hangversenyterem irányítását, kezelői jogát nem adja a nemzeti zenekar kezébe, hanem önálló céget alapít erre a célra. A 2004-2005-ös szezont remélhetőleg már a Nemzeti Hangversenyteremben kezdhetik a filharmonikusok. A tervek alapján az új épület felső szintjein kapnak majd helyet a zenekar és a kórus irodái, próbahelyiségei. Az előzetes aggodalmakkal ellentétben annak sem lesz akadálya, hogy az épületben egyszerre koncertezzen és próbáljon két zenekar. A terem akusztikájának tervezésében a világhírű amerikai Artec segédkezik. A cég már több mint harminc neves koncertterem hangzását tervezte meg, köztük a birminghami Symphony Hallét és a luzerni fesztiválközpontét, de részt vett a New York-i Carnegie Hall újjáépítésében is.

Önjelölt császárok

Amióta csak megszületett a Nemzeti Hangversenyterem terve, természetesen egymás után jelentek meg az önjelöltek - köztük egyik világhírű zenekarunk vezető karmestere -, akik szívesen vállalnák az intézmény irányítását. Sokan azt hiszik, akinek sikerül megkaparintania a koncerttermet, az lesz a fővárosi zenei élet császára. Ezzel együtt valóban súlyos probléma, hogy még mindig nem tudni, ki fogja üzemeltetni, működtetni a hangversenytermet. Ki dönt arról, hogy melyik zenekar mennyiért, mikor játszhat benne? Vagy éppen kinek adják bérbe, ha nincs koncert?

"Boldogan vállalnánk, hogy a koncerttermet működtessük - mondja Kovács Géza -, de e pillanatban mindenkit óvnék attól, hogy erről álmodozzon, hiszen a pénzügyi-működési feltételek eddigi tisztázatlansága miatt kínos meglepetések érhetik a nagy reményű jelentkezőket." Több szakember szerint pályázat útján kellene eldönteni, melyik koncertszervező cég kapja meg a megbízást a programok rendezésére, azaz az új terem kezelési jogát. Az is igaz azonban, hogy ha pályázat lenne, az tovább késleltetné a terem működtetésére szóló koncepció megszületését.

A minisztériumban még valóban nem véglegesítették a vezetési struktúrát. Az egyik elképzelés szerint a kulturális tömb - a koncertterem, a Hagyományok Háza és a múzeum együtt - úgy működne, mint egy gigantikus művelődési ház, élén egy polihisztor intendánssal. Ám sokak szerint, Kovács Géza szerint is ez képtelenség. "Komikusnak tartanám - vallja az NFZ igazgatója -, ha bárki kijelentené, hogy jobban ért a népművészethez, mint Sebő Ferenc vagy Kelemen László, a Hagyományok Háza mostani vezetői, jobban tudja, mi való egy koncertterembe, mint Kocsis Zoltán, és jobban tudja, hogy egy modern művészeti múzeumot hogyan kell vezetni, mint Néray Katalin, a Ludwig Múzeum igazgatója, ráadásul mindezt egy személyben. Ebben a variációban ezek az intézmények úgy működnének, mint egy szabás-varrás tanfolyam, alárendelve a központi vezetésnek." Kovács Géza úgy gondolja, nem szabad megsérteni a három nemzeti intézmény autonómiáját, hanem bízni kell benne, hogy vezetőik össze tudják hangolni a programjaikat. "Mindannyiunk érdeke - hangsúlyozza az NFZ igazgatója -, hogy a millenniumi városközpont ne maradjon terra incognita."

Néhány hónappal ezelőtt elterjedt a hír, hogy a minisztérium megtalálta a megfelelő intendánst a kulturális tömb vezetésére, egy külföldi állampolgár személyében. Ő Karsten Witt volt, a londoni South Bank Centre egykori igazgatója, a 2002-es londoni Kurtág-fesztivál egyik atyja. Róla az hírlik, hogy jó ideje komolyabb megbízatás, munka hiányában valamilyen számára kedvező állást keres országról országra járva. Kinevezését Görgey Gábor exminiszter próbálta erőltetni, de a hazai koncert- és fesztiválszervező szakma heves ellenállásába ütközött, amelynek a képviselői azzal érveltek, hogy olyan szakemberre lenne szükség egy nemzeti intézmény élére, aki amellett, hogy a nemzetközi zenei életben jártas, jól ismeri a hazai viszonyokat és művészeket, sőt még magyarul is tud.

Információink szerint a tárca továbbra sem gondolkodik pályázatban, hanem már van is egy újabb jelöltje a posztra, a hosszú évek óta ugyancsak Londonban élő Simon Béla zongoraművész, menedzser. Ő köztudomásúan szintén jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, jóban van Karsten Witt-tel is (hiszen felesége, Rachel Beckles Willson zongoraművész-zenetudós a Witt által megálmodott, már említett londoni Kurtág-fesztivál egyik főszervezője volt), gyakran segíti a londoni magyar kulturális intézet munkáját, és jó viszonyban van a legismertebb magyarországi koncertrendezők közül Strém Kálmánnal, a Strém Koncert Kft. és Jakobi Lászlóval, a Jakobi (Forrás) Koncertek Kft. vezetőivel. Ők hárman legutóbb a hét elején tárgyaltak Budapesten. Jakobi László lapunknak elárulta, már - ugrásra készen - egyeztettek is az új hangversenyterembe szánt koncertekről. S a "triumvirátus" tagjai a minisztérium illetékeseivel is régóta felvették a kapcsolatot.

Lesz-e közönség?

A fővárosi hangversenyélet furcsa változásokon fog keresztülmenni az elkövetkezendő években. A Pesti Vigadó koncerttermét a műemlék épület felújítása miatt 2003. december 31-én bezárják, és előfordulhat, hogy csak 2005. szeptember 1-jén nyitják meg újra. Szintén felújítás miatt bezár a másik legfontosabb koncerthelyszín, a Zeneakadémia, igaz, a tervek szerint csak 2005 májusában (valószínűleg 2007-ig), amikor a Nemzeti Hangversenyterem már üzemel. Mindez azt jelenti, hogy a következő években jelentősen csökken, majd 2007-től ugrásszerűen megnövekszik a koncerthelyszínek száma. Ráadásul az új koncertterem befogadóképessége kétszer akkora lesz, mint a Zeneakadémia nagyterméé, sőt nagyobb lesz a kongresszusi központénál is. A Hagyományok Háza is olyan színháztermet kap, ahol rendezhetnek hangversenyt. 2007-re tehát meg kell kétszerezni-háromszorozni a komolyzenei koncertekre látogatók számát. Ezért is nagyon hiányzik a működtető(k), koncertszervező(k) koncepciója. Arról nem beszélve, hogy rangos művészeket évekkel korábban lehet csak szerződtetni, legalább három évvel előbb kell lekötni velük a koncertidőpontokat. Ma már a 2006-2007-es szezont kellene szervezni.

"Zenei nagyhatalomként nem engedhetjük meg magunknak, hogy miután végre lesz egy új koncerttermünk, és megszépülnek a régebbiek is, a fővárosban ne legyen közönség, s ne legyenek színvonalas programok - figyelmeztet Kovács Géza. - Az amszterdami Concertgebow - amelyhez méreteiben hasonló lesz a Nemzeti Hangversenyterem - különböző pódiumain évente átlagosan nyolcszázötven koncertet rendeznek. Hétvégeken három előadás van, és vannak ebédidőben tartott, úgynevezett lunch hangversenyek is. Ez lehet a cél nálunk is, bár a XIX. században épült Concertgebow-ban annak idején rendeztek bokszmeccseket és divatbemutatókat is. Nem szeretném, ha a Nemzeti Hangversenyterem erre fanyalodna, de ez sem zárható ki."