Huba

Délutáni teából Utolsó keringő

2003.06.20. 00:00

Programkereső

Kortárs magyar zenedráma premierje lesz holnap este a Magyar Állami Operaházban: Madarász Iván Utolsó keringő című – Görgey Gábor színműve nyomán írt – operáját Szikora János rendezésében mutatják be. Az este második részében a Gianni Schicchi című Puccini-vígoperát játsszák.

néhány hete leköszönt kulturális miniszter, Görgey Gábor 1964-ben, élete második színdarabjaként írta meg a Délutáni tea című egyfelvonásost, amit Madarász Iván zeneszerző később a televízióban látott először, parádés szereposztásban. A tévéjáték-változatban a főszerepeket Darvas Lili, Tábori Nóra, Bilicsi Tivadar és Márkus László alakította.

Az Asszony, az ajtó és a régi dallam

"A mű megrendítő drámaisága már ekkor mély nyomot hagyott bennem, sőt katartikus hatása az idő múlásával nem gyengült, hanem erősödött, gazdagodott” – mondja Madarász Iván. A zeneszerzőt már a hetvenes években foglalkoztatta, hogy operát írjon a színdarabból, többször kereste különböző könyvtárakban, de sehol sem sikerült megtalálnia. Végül a kilencvenes évek közepén kölcsönkérte a Délutáni tea szövegét Görgey Gábortól, s közösen írták meg az opera szövegkönyvét, a dalmű címét Utolsó keringőre változtatva. Madarász 1999-ben kezdte meg a komponálást – amikor meghívást kapott a millenniumi operapályázatra –, s a mű 2001-ben nyerte el végleges formáját.
Észrevétlenül elpereg az élet

"Ebben a darabban másképp múlik az idő: percek alatt évek peregnek el. Főszereplő egy beszorult ajtó, amelyet csak nagy viaskodások után képesek kinyitni, akik be akarnak lépni a színre, ahol az Asszony ül magányosan: kötöget, monologizál, emlékeibe temetkezik, felidézi a múltat” – vallja a darabról Görgey Gábor. "Az Asszony és az ajtó mellett számomra egy harmadik főszereplője is van az operának – mondja Madarász Iván –, az a keringődallam, amelyet az Asszony próbál réges-régi emlékeiből újra összerakni. A dallam keresése szimbolikus, hiszen mindannyian így keressük saját életünk dallamát. Ezt a dallamot nem kitalálni kell, hanem rálelni, mint a női főszereplő, aki halálában, megbékélve ismer rá.”
A cselekmény mindvégig egyetlen szobában játszódik, s aki innen kilép – mint az Aszszony férje, fia és szakácsnője –, már soha többé nem térhet vissza, mert az életből is távozik. Az operán végigvonuló dramaturgiai sajátosság, hogy a szereplők nem értik egymást, "elbeszélnek” egymás mellett, mert sem a férj, sem a fiú nem tud kilépni saját, beszűkült gondolatvilágából. Végül az Asszony – közvetlenül halála előtt – teljesen egyedül marad.
Az Utolsó keringő ősbemutatóját Szikora János rendezi, aki úgy véli, ez az egyfelvonásos akcióban ugyan nagyon szegény, de cselekményben, élettörténetben mégis hihetetlenül gazdag. "A rendezésnek azt a belső ellentmondást kell kifejezni, hogy látszólag semmi sem változik, s közben mégis elmúlik az élet” – mondta Szikora, aki kiemelte Csikós Attila és Csík György kiváló díszlet-, illetve jelmeztervezői munkáját.

Puccini vígoperája oldja a feszültséget

Az Asszonyt a premieren Iván Ildikó (Görgey Gábor felesége) énekli, de a későbbi előadásokon Temesi Mária is látható lesz ebben a szerepben. A szakácsnőt Takács Tamara, az Asszony férjét Fried Péter, fiát Wendler Attila alakítja. Az előadásban – amelynek koreográfusa Egerházi Attila – szólót táncol Popova Aleszja és Bajári Levente.
Az ősbemutató karmestere Medveczky Ádám lesz, aki az este második részében – a kortárs zenedráma oldásaként – Puccini közismert vígoperája, a Gianni Schicchi Kalmár Péter rendezte előadását dirigálja.