Gyöngyi

Cigányzenekar muzsikál a zsinagógában

2003.09.02. 00:00

Programkereső

A Rajkó zenekar a budapesti Dohány utcai zsinagógában tiszteleg holnap este a magyar csárdás "feltalálója”, Rózsavölgyi Márk előtt. Az együttes már tavaly is sikerrel szerepelt a zsidó fesztiválon, az idei műsoron Rózsavölgyi szerzeményein kívül szerepelnek Liszt, Bartók és Kodály művei is.

A vasárnapig tartó VI. Zsidó Nyári Fesztivál egyik szenzációjának ígérkező rendezvényét tartják holnap este. A Dohány utcai zsinagógában a Rajkó zenekar Örökösök című koncertje hangzik el Rózsavölgyi Márk emlékére. Az együttesnek nem ez az első próbálkozása más népek zenéjének, kultúrájának feldolgozásában. Markó Iván és a Fesztiválbalett Romantiáda című előadásában, ez - a koreográfus interpretációjában - a magyarok vándorlásáról szól: Indiából mostani hazánkig, szintén a Rajkó zenekar játszik. Élőben, minden előadáson. Ami pedig a zsidó kultúrával való találkozást illeti, erről Gerendási István, a Talentum Kulturális Fórum és a Rajkó Együttes igazgatójával és Sket István, művészeti menedzserrel beszélgettünk az egykori KISZ KB Művészegyüttesének székházában, a Rottenbiller utcában, Rajkóék otthonában.

A menedzser tavaly megkereste Jávori Ferencet, a Budapest Klezmer Band vezetőjét, hogy gondolkodjanak közösen: tudnának-e, valamilyen formában együtt dolgozni, mert tudomása szerint ilyesmire még nem volt példa. "Fegya Klezmer rapszódia címmel új művet komponált, utalva saját zenéjükre, és emlékeztetve a Liszt-rapszódiára, ami a Rajkó zenekar állandó repertoárján szerepel - mondja el Sket István. - Egy felejthetetlen próbafolyamat után kiderült, hogy a két zenekar kölcsönösen tiszteli és nagyra tartja a másikat: megszületett a produkció, a tavalyi Zsidó Nyári Fesztiválon, a Kongresszusi Központban. Óriási siker volt. Ezután kértük fel Mészáros István művészeti vezetőt, hogy állítson össze egy olyan programot, amelynek középpontja Rózsavölgyi Márk személye és munkássága. A kiváló zeneszerző és hegedűvirtuóz, Rosenthal Motkeként született, és az egyik első magyar zsidó volt, aki engedélyt kapott magyar név viselésére. Kevesen tudják, hogy ő ťtalálta kiŤ a csárdást, és verbunkjai Bihariéval vetekszenek. Nem beszélve arról, hogy Liszttel együtt dolgozott, és tanított a Zeneakadémián is. A tisztelgésen túl azt is szeretnénk bebizonyítani, hogy mire is képes a Rajkó zenekar más műfajban, más közegben.”

Gerendási István menedzser szerint a zsidóságnak és a cigányságnak sok mindenben közös (volt) az útja, a sorsa. Közös a vándorlás, az üldöztetés, a megkülönböztetés. "A mi gyerekeink - folytatja az igazgató - nagyon nagy tisztelettel beszélnek a zsidó emberekről. A Rajkó zenekar tagjai és minden kulturált cigányember a tudást, a tehetséget nagyra értékeli. A tavalyi, minden elképzelést túlszárnyaló siker után mondtuk is a gyerekeknek: mindegy, hogy milyen műfajban nyújtasz kimagaslót, ha tehetségesen csinálod: siker koronázza a munkádat.”

A szerdai ősbemutató tisztelgés a fesztivál és a zsinagóga előtt. A zsidó vallás és kultúra előtt Bruch: Kol Nidre című közismert művével hajtanak fejet. Egy izraeli impresszárió a próbán hallotta a feldolgozást, s ennek alapján meghívta a Rajkó zenekart a jövő évi jeruzsálemi fesztiválra. Előadják még Rózsavölgyi Márk Ünnepélyes című művét, Weiner Leó Divertimentóját, Verdi Nabuccójának egyik részletét, Liszt XIV. rapszódiáját, Bartók Béla Román táncokját és Kodály Zoltán Galántai táncok című kompozícióját.

Bár Rajkóék profik, ezúttal a szokásosnál is jobban izgulnak az esemény és a különleges helyszín miatt. Tudják, hogy a közönség soraiban sok vájt fülű, kifinomult zenei ízlésű ember ül majd, nem beszélve arról, hogy ez az este egyszeri és megismételhetetlen lesz, mint minden premier.

"Mindegyikük tudja talán - fejezi be Sket István -, hogy csodálatos dolognak leszünk részesei: a zenészek és a közönség is. Két kultúra egy napon, egy helyen találkozik majd. A csodálatos zeneszerzők révén pedig a magyar népzenével és komolyzenével is kiegészül a ťtársaságŤ.”

Rózsavölgyi Márk

Balassagyarmaton született 1789-ben. A jól jövedelmező könyvelői állását hagyta oda a zenélésért. 1818-ban Baján játszott először néhányat saját szerzeményeiből Ferdinánd főherceg tiszteletére, majd az 1825-ös pozsonyi diétán lépett föl nagy sikerrel. 1848 januárjában halt meg Pesten. Fia, Gyula alapította a nagy hírű Rózsavölgyi zeneműkiadót.