Előd

Megnyílt az Operaház százhuszadik évada

2003.09.09. 00:00

Programkereső

Ünnepélyes keretek között hétfőn délelőtt évadnyitó társulati ülésen köszöntötte az új évadot a Magyar Állami Operaház tagsága. Az Andrássy úti palota nézőterén helyet foglaló művészek, műszakiak és adminisztratív munkatársak Szinetár Miklós intendáns-főigazgató évadértékelése után átvették a dalszínházhoz kötődő alapítványok, valamint a társulat és a vezetőség díjait.

A direktor utalva több, a sajtóban megjelent ellenséges véleményre, a tavalyihoz hasonló, "szürke" évadot kívánt a Magyar Állami Operaház ezeregyszáz főt kitevő társulatának és személyzetének. Az előző szezon pozitív értékelését számadatokkal támasztotta alá: az intézmény két színházában a 2002/2003-as évadban összesen 333 alkalommal gördült fel a függöny. Az Operaházban 79,5%, az Erkel Színházban pedig 61% volt a látogatottság a jegyeladások adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy azokon az estéken, amikor a két színházban egyszerre játszottak, körülbelül 2250 néző látott egy időben operaelőadást. Ez Szinetár Miklós szerint kimagasló teljesítmény egy nemzeti dalszínháztól. Azt is hozzátette, hogy mindez a munka nem volt hiábavaló: a színpadi ügyelők esténként közel negyed órányi tapsot mérhetnek ezekben az intézményekben.

Az intendáns főigazgató a tavalyi év eredményei közül kiemelte, hogy sikerült létrehozni a Magyar Állami Operaház mesterművészeinek körét. Mint mondta, ezzel a kezdeményezéssel - a Nemzet Színésze cím mintájára - lehetőség nyílik megbecsülni azokat az előadókat és alkotókat, akik az életük legnagyobb részét a művészet és a közönség szolgálatába állították. A Mesterművészek Körének tagjai egyszerre Kossuth-díjas művészek, és az Opera örökös tagjai: Békés András, Lukács Ervin, Márk Tivadar, Seregi László, Szinetár Miklós, Ilosfalvy Róbert, Komlóssy Erzsébet, Melis György, Dózsa Imre, Havas Ferenc, Kun Zsuzsa, Orosz Adél, Pongor Ildikó.

Az intendáns-főigazgató az évadnyitó ülésen beszélt az opera műfajának mai nehézségeiről is. Szerinte az operajátszás rákfenéje Magyarországon, hogy a tehetség-túltermelés mellett mindössze a Magyar Állami Operaháznak van állandó operai társulata és repertoárja. Szinetár szerint a jövő nemzedékek műfaj iránti érdeklődése szempontjából szükséges lenne, hogy több vidéki városban, de elsősorban Szegeden, Miskolcon, Pécsett és Győrött újra önálló operatársulat dolgozzon, amely évente legalább 40-50 előadást tart. Kiemelkedő példának tekinti ezek mellett, hogy a Szolnoki Szigligeti Színházban a Székely fonó bemutatására készülnek.

Ugyanakkor ellenpéldákat is említett a dalszínház direktora. Különösen fájlalja, hogy elődje, Győriványi-Ráth György az elmúlt hetekben olyan sajtónyilatkozatokat tesz akár jobb-, akár baloldali médiumokban, amelyből a színház iránti tapintat hiánya érezhető ki. Szinetár cáfolta, hogy a korábbi vezetés négy-ötszáz millió forintot megtakarított volna az Erkel Színház elodázhatatlan felújítására. Ugyanakkor nyilvánossá tette, hogy az előző főzeneigazgató az operaházi premierekre kettő, a hétköznapi előadásokra pedig egymillió forint fellépti díjat utalt ki magának esténként. Tette ezt úgy, hogy közben regnálása tíz hónapjából négyet a színháztól távol, Szinetár szavaival "magánhaknin" töltött. Ezekre a színház gépjárműveivel utazott, és változatlan mértékben vette fel vezetői fizetését is. Szinetár ezek után elvárja, hogy Győriványi ne "leprázza" az Operaházat, tehát ne keltse a színház és a társulat rossz hírét igaztalanul.

Az új évad beköszönte néhány személyi változást is hozott: Kain Péter dramaturgként szerződött a színházhoz, az új karigazgató pedig Szabó Sipos Máté lett. A direktor ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a korábbiakban az Operaház énekkara két részre szakadt, ő azonban nem tűri, hogy pártok háborúságai miatt lehetetlenüljön el a művészi munka.

Szinetár bizakodással beszélt az elkövetkező szezonról: az idén ötvenkét produkciót tart repertoáron a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház, a programadó premiereket - a Hunyadi Lászlót és a Vérnászt - heteken belül megtartják. Az ünnepség végén társulati és alapítványi díjakat osztottak többek között Valter Ferenc, Albert Tamás és Kolonits Klára magánénekeseknek, Kesselyák Gergely karmesternek, Bajári Levente magántáncosnak, Harazdy Miklós korrepetítornak és Tóth Gábor kürtművésznek. A Vasfüggöny-díjat Horváth László nyugalmazott vezető szcenikus, a Melis György-díjat Kovácsházi István magánénekes kapta, a társulat posztumusz Örökös tagjai Raskó Magda magánénekes és Sallai Zoltán balettművész lettek.