István, Vajk

Középpontban a zongora

2003.09.12. 00:00

Programkereső

A legjelentősebb magyar és világhírű külföldi zongoraművészek szólóestjeiből álló sorozat kezdődik hétfőn a Zeneakadémián. A sorozat hátteréről kérdeztük Jakobi László koncertszervezőt.

- llusztris névsort vonultatnak fel, de e művészek zöme több-kevesebb rendszerességgel látható-hallható a fővárosi koncertpódiumokon. Miért érezték szükségét annak, hogy ebben az évadban egész sorozatot szervezzenek számukra?

– Az estek társrendezőjével, Strém Kálmánnal szeretnénk legalább ennyivel hozzájárulni ahhoz, hogy a külföldi művészek számára újra rangnak számítson Budapesten hangversenyt adni. Ugyanúgy, ahogy volt ez a huszadik század elején. Ma néhány zenei központ van a világon, ahol egy művésznek időről időre feltétlen meg kell jelennie. Ilyen például New York, London és Bécs. Sajnos nemegyszer fordul elő, hogy neves külföldi előadók egy-egy budapesti fellépésért magasabb gázsit kérnek, mintha Bécsben játszanának. Ez a sorozat viszont, szerénytelenség nélkül mondhatom, abszolút európai színvonalú, benne a legkiválóbb magyar zongoraművészek mellett idén sikerült elhoznunk az orosz Grigorij Szokolovot és az amerikai Emanuel Axet. Jövőre már leszerződtünk az osztrák Alfred Brendellel, és a következő években meghívtuk az olasz Maurizio Pollinit, az amerikai Murray Perahiát és a lengyel Krystian Zimermant is.

- Ezek szerint évente ismétlődő sorozatban gondolkodnak?

– Igen, és nem csak egyben. A szólózongora-estek mellett – melyek kétségkívül ma a hangverseny-látogatók számára a legvonzóbb események közé tartoznak – idén, október 17-étől, szintén a Zeneakadémián, útnak indítunk egy kamarakoncert-sorozatot is, a mostanában kisebb érdeklődést vonzó vonósnégyes és a dalest népszerűsítésére. Tavaly az Alban Berg és a Juilliard kvartett meghívásával már tettünk lépéseket ebbe ez irányba, a 2003/2004-es szezonban pedig Budapest vendége lesz a Borodin és a Tokyo vonósnégyes, Barbara Bonney, Pauk György, Adorján András, David Grimal, valamint Vigh Andrea, Perényi Miklós, Ránki Dezső, Klukon Edit és az Ewald Rézfúvós Quintet. A 2004/2005-ös évadban pedig megpróbáljuk egy sorozat keretében elhozni a világ nagyzenekarait, a Berlini és a Detroiti Filharmonikusokat, a London Symphony Orchestrát és a Concertgebouw zenekarát.

- Visszatérve a mostani zongoraest-sorozatra: a műsorválasztást teljes egészében a művészekre bízták?

– Alapvetően igen, de persze próbáltuk befolyásolni őket, hogy lehetőleg ne legyenek ismétlések. Többen játszanak Schubert- és Beethoven-szonátákat, de mindig másikat. A legnépszerűbb zeneszerzők szinte mindegyikétől hallható lesz egy-két mű, Debussytől Chopinig, Bachtól Haydnig. Az előadók amúgy bizonyos korszakaikban csak bizonyos zeneszerzőkkel és darabokkal hajlandók foglalkozni. Annyira elmélyednek abban, hogy onnan nehéz őket kimozdítani. Ezért is van, hogy egy-egy zongoraművész nem tud egy évre előre pontos programot adni. Tavasszal Szokolov például csak annyit írt műsortervnek: Bach és más szerzők műveiből.

- Ezek szerint amikor a tíz koncertre szóló bérleteket februárban meghirdették, nem is lehetett még tudni a pontos műsort?

– Nem. Ennek ellenére a nyolc- és ötvenezer forint között mozgó bérletek szinte azonnal elfogytak. Féltem, hogy a legdrágábbakat a hazai közönség nem tudja majd megfizetni, de úgy látszik, a minőségért hajlandók áldozni. Pedig ezeket az árakat is csak az tette lehetővé, hogy mellénk állt a Matáv. A kevésbé tehetősek, illetve a kifejezetten egy-egy előadás iránt érdeklődők számára pedig külön félretettünk egy-egy estre szóló jegyeket.

- Ez a mostani vállalkozásuk az eddigieken túl számomra még egy szempontból szokatlan: a társszervező Strém Kálmánnal önök egymásnak gyakorlatilag konkurenciái. Mindketten évente száznál is több koncertet rendeznek. Erre a két tucat estre miért vállalkoztak közösen?

– Ezek a sorozatok csak így tűntek reálisan kivitelezhetőnek. Ezt a fajta erőegyesítést amúgy a különböző pályázatoknál is igen pozitívan értékelték. Annak ellenére, hogy mi elvben valóban egymás konkurenciái vagyunk, remekül tudunk együtt dolgozni. 1993-ban, amikor szinte belesodródtam a koncertszervezésbe, Kálmán kérés nélkül a rendelkezésemre bocsátotta a címlistáját. Ez más szakmában elképzelhetetlen gesztus. Teljesen megbízunk egymásban. Amiben az is benne van, hogy amikor neki sűrűbb az élete az fertődi koncertek miatt, akkor én vállalok a közösből többet, amikor pedig októberben engem terhel le a gödöllői hárfa- és Liszt-fesztivál, akkor majd ő húzza jobban a szekeret.

- A sorozat első koncertjén a nemrég hetvenéves Vásáry Tamás játszik Chopin- és Liszt-darabokat, a március 1-jéig tartó széria keretében pedig – időrendi sorrendben – Schiff András, Bogányi Gergely, Grigorij Szokolov, Frankl Péter, Kocsis Zoltán, Emanuel Ax, Várjon Dénes, Ránki Dezső és Jandó Jenő ad önálló hangversenyt.