István, Vajk

Beethoven gombnyomásra

2003.10.17. 00:00

Programkereső

Szerkezetkész a Duna-parti kulturális tömb Az első szó a köszöneté - kezdte mondandóját Hiller István kulturális miniszter a múlt héten, amikor bejelentette: szerkezetkész a millenniumi városközpontban épülő kulturális tömb, ami azt jelenti, hogy 2004 májusában megnyílhat a Ludwig Múzeum új épülete, augusztusban átadhatják a Hagyományok Házát, két hónap múlva pedig, jövő októberben a Nemzeti Hangversenyterem is megnyithatja kapuit. (A köszönet a munkásoknak és a tervezőknek szólt, a kulturális központ kitalálói és a beruházás elindítói, az Orbán-kormány miniszterei ezúttal nem kerültek szóba.)

Elhangzott viszont Kiss Imre menedzser (a Budapesti Tavaszi Fesztivál egykori alapítója, a Vígszínház ügyvezető igazgatója) neve. Ő lett ugyanis a Kultúrpark Kft. vezetője, mely mostantól a tömb három kulturális intézményének fenntartásáért, működtetéséért, valamint a befogadó intézményként működő hangversenyterem programjaiért felel. Munkáját művészeti tanács segíti. Ennek tagjai: Kovács Géza, a Nemzeti Hangversenyteremben otthonra lelő és végre saját próbateremhez jutó Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar igazgatója, Néray Katalin, a budai Várból a központba költöző Ludwig Múzeum igazgatója, Kelemen László, a Corvin térről "érkező" Hagyományok Háza igazgatója, valamint Almási Miklós, Török András, Bálint András és Kovalik Balázs.

Miközben a Ludwig Múzeum és a Hagyományok Háza megtartja intézményi függetlenségét, Kiss Imre feladata lesz, hogy a központnak kitaláljon valamiféle egységes arculatot, és hogy a tömb épületeiben párhuzamosan zajló programokat, művészeti eseményeket összehangolja. Hiszen valamennyi épület az eredeti funkciójától eltérő rendezvények befogadására is hivatott, legalábbis az elképzelések szerint. (A Hagyományok Házába kamaraopera-előadásokat és kortárs zenei koncerteket is terveznek, a múzeum például könyvfesztiválok, konferenciák befogadására is alkalmas.) Az épületnek egyelőre nincs hivatalos neve, manapság a minisztérium leginkább a Művészetek Palotájaként emlegeti. (Amíg a névadópályázat jobb ötlettel nem szolgál.)

A kulturális tömb koncepciója sokat változott az elmúlt időszakban. Az eredeti tervek szerint a Hagyományok Háza mellett két teljesen új intézmény jött volna létre. Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter egy Modern Magyar Művészeti Múzeum (4M) felépítését kezdeményezte, amely a Magyar Nemzeti Galéria "fiókjaként" működött volna. XX. századi anyagát a galéria raktáron lévő munkáiból és magángyűjtők felajánlásaiból - köztük a Vasilescu- és a László Károly-gyűjtemény egyes darabjaiból - állították volna össze. A koncepciót sorozatos támadások érték, majd végül a Medgyessy-kormány úgy döntött, a Ludwig Múzeumot költözteti a 4M helyébe. Így azonban a nemzet nem nyer, hanem éppenséggel elveszít egy új képtárat.

Kiss Imrénél lesz a hangversenyterem "nagy füzete", amelynek a megnyitását a hazai koncertrendezők már oly régen szorgalmazzák. A füzetbe bejegyeztetik, melyik cég, együttes mikorra foglalja le magának a pódiumot, és mikor van szabad hely. Azt is Kiss Imre fogja megmondani, hogy a koncertterem milyen produkciókat fogad be (nyit-e a könnyebb műfajok felé), illetve, hogy mennyi lesz a patinás terem bérleti díja. (Strém Kálmán, a Magyar Hangversenyrendezők Egyesületének vezetője szerint egymillió forintos bérleti díj lenne ildomos.) Ami a terem akusztikai és technikai minőségét illeti, a beharangozók szerint valóban Európa egyik legkorszerűbb, legszebb hangzású koncertpódiuma születik meg, legalábbis benne lesz az első tízben. Az akusztikáért az amerikai Artec cég kezeskedik, amelynek vezetője Russel Johnson, aki közreműködött többek között a New York-i Carnegie Hall felújításában is, és aki harmonikusan együtt tudott működni Zoboki Gábor építésszel. A terem XXI. század technikával épül, s ha minden igaz, képes lesz arra, hogy, ha beütik a vezérlő számítógépébe, hogy este Beethoven IX. szimfóniája szerepel a műsoron, falai a legideálisabb akusztikát nyújtó helyzetbe forogjanak-mozogjanak. A terem belsejének díszítésén Jovánovics György szobrászművész dolgozik. Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar karmestere boldog az új teremmel: "Mi nyitjuk meg" - mondta örömmel -, és remélem, hogy sok szép művet játszhatunk, felejthetetlen koncertet adhatunk itt a jövőben."

Kiss Imrének nem lesz könnyű dolga. Ugyanis az egyik legfontosabb kérdésre még mindig nincsen válasz: miből, mennyi pénzből gazdálkodhat majd a Kultúrpark Kft.? Igaz ugyan, hogy a jövő évi költségvetésben közel 7,8 milliárd forint szerepel a kulturális tömb céljaira, ám ez az összeg nem más, mint az államadósság első törlesztőrészlete a beruházónak.

Demján Sándor üzletember, az egész millenniumi városközpont nettó 31,3 milliárdos beruházását végző TriGránit Rt. vezére - aki még időben elmenekült a magyar fociiparból, így teljes erejével Duna-parti álmának megvalósítására összpontosíthat - elárulta, hogy a hangversenyterem felépítése jó üzleti vállalkozás. A kulcsszó a konferenciaturizmus, amely egyre divatosabb a világban. Hamarosan felépül a Művészetek Palotája mellett az ötezer személyes kongresszusi központ, négy szálloda, két irodaépület, illetve több luxuslakás. A teremben Demján szerint naponta akár két külföldi produkciót is lehet majd rendezni, persze "nem magyar árakon". A magyar koncertrendezők joggal aggodalmaskodnak. Félő ugyanis, hogy ha nincs elég pénz a hangversenyterem működésének támogatására, akkor nagyon nehéz lesz megtölteni a termet színvonalas produkciókkal úgy, hogy közönségük is legyen. Hiszen vagy a koncertrendezőknek lesz túl drága a hangverseny, vagy a hallgatóság számára lesz túl drága a belépő.