Huba

Coppélia és a repülő szék

2003.10.24. 00:00

Programkereső

Szombaton mutatják be az Operaházban minden idők egyik legsikeresebb balettjét, a Coppéliát, melynek zenéjét a francia Léo Delibes, koreográfiáját pedig Harangozó Gyula jegyzi. A mostani produkció az eredeti ötvenedik évfordulójára készült, s érdekessége, hogy az elismert bűvész, Ungár Anikó tervezett hozzá varázseffekteket.

A mostani előadás - melyet az őszi szezonban négyszer (október 25., 26., 29., 30.) láthat a közönség - az ötven évvel ezelőtti némileg módosított változata, ami azt jelenti, a koreográfia nem, a díszlet is csak részben változott, valamint kiegészült speciális varázseffektekkel. Ezúttal a színpadra állítást ifjabb Harangozó Gyula, az Operaház balettigazgatója jegyzi, aki édesapját Coppéliusként még gyerekként látta, majd maga is végigtáncolta a balett szerepeit az inasfiútól a főszereplő Ferencig. Ő maga a Coppéliáról úgy nyilatkozott, minden részében remekmű, dramaturgiája annyira jó, hogy a színházba ritkán járó gyerekeket is leköti. A balettigazgató édesapja koreográfiájáról is szuperlatívuszokban beszélt, hangsúlyozva, a koreográfia súlypontjai, belső arányai, valamennyi összetevője remekműre vall.

A Coppélia valóban az egyik legsikeresebb produkció a balett történetében: a közönségnek is mindenkor tetszett, és a korabeli sajtó is nagyra értékelte. Coppélia E. T. A. Hoffmann kisregényéből, A homokemberből bújt elő, majd Charles Nuitter írt belőle mesét, ám ő igencsak átformálta a fiatal szerelmesek tragédiába fúló történetét. A féltékenységről szóló táncjáték zenéjét a francia Léo Delibes szerezte, akinek ez volt az első önálló balettje, mely azonban egy csapásra világhírt hozott számára. A mostani előadásban Cserta József és Solymosi Tamás alakítják a férfi főszereplőt (Ferencet), Coppéliát pedig felváltva Castillo Dolores és Oláh Csilla. Az ifjú menyasszonyt, Swanildát Popova Aleszja táncolja, aki a Magyar Hírlapnak elmondta, igazi klasszikus szerepről van szó, ahol minden egyes apró nüanszra figyelni kell, ráadásul úgy, hogy ebből a közönség semmit ne vegyen észre. "A nézők csak a kész produkciót, a karaktert, az elbűvölő mesét kaphatják. Harangozó Gyula koreográfiájában mesteri módon figyelt arra, hogy mind a technika, mind a jellemábrázolás nagyon erős legyen. Számomra külön öröm, hogy Cserta József a partnerem, vele ugyanis már négy évvel ezelőtt táncoltuk a Coppéliát, így esetünkben már összeszokott párosról van szó. Balettmesterünk pedig Metzger Márta, ő volt az, aki a baletteremben minden apró mozdulatot a helyére tett. Meg kell említeni Kováts Tibort, aki Coppéliust táncolja és igazán nagy művész.”

Az előadás különlegessége, hogy ezúttal varázseffektek is készültek hozzá - ez az operaházi gyakorlatban meglehetősen ritka. Ungár Anikó nemzetközi hírű bűvész lapunknak elmondta, kifejezetten örült, hogy balettprodukcióban vehet részt, mert gyerekkorában maga is táncolni tanult, s így visszatért a kiindulóponthoz. "A produkcióban a legnagyobb trükk egy repülő szék, melybe Ferenc beleül, s lebeg a levegőben. Ezenkívül érdekes a földről folyton-folyvást tovatűnő táska, melyet lehetetlenség elkapni, illetve az a szekrény, ahol Coppélius spanyol ruhái vannak, s melyben a mester egyszer csak el-, majd újból előtűnik.” Ungár Anikónak ez az első operaházi, de nem az első színházi felkérése, hiszen trükkjei a többi között a Cseresznyéskertben és a Madách Színház stúdiójában játszott Márió és a varázslóban is szerepeltek.