Emma

Kodály választotta ki az összes munkatársat…

2003.11.07. 00:00

Programkereső

Ötven esztendős a Zenetudományi Intézet Voltak és lesznek időszakok, amikor a népzene mindenkit érdekel - divatos. Ma más időket élünk. Ebben a csendes korszakban különösen fontos, hogy megünnepelje születésnapját az MTA Zenetudományi Intézete.

Felföldy László igazgató-helyettessel készített emlékezik az intézet hagyományaira.

- A Zenetudományi Intézet fennállásának 50. évfordulóját ünnepli, egy kétnapos tudományos üléssel. Mi tette szükségessé, hogy egy ilyen intézet alakuljon a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül a legvadabb időkben, az '50-es években?

- Az alapgondolat Bartóktól származik, aki az 1930-as években, többször több helyen nemzetközi és hazai szinten is felvetette, egy kelet-európai népzenei kutatóintézet létrehozásának a szükségességét. Ez a gondolat úgy valósult meg, hogy 1949-ben, a korabeli Vallás és Közoktatási Minisztérium és az Akadémia összefogásával egy szerkesztőbizottság jött létre, és 1953-ban ezt a szerkesztőbizottságot, Kodály javaslatára intézetté alakították. Így alakult meg a Népzenekutató Csoport, amelynek feladata alapjában a Magyar Népzene Tára szerkesztése, és egyben ennek a kutatásnak, a kelet-európai összehasonlító népzenekutatásnak a végzése és kiadása volt.

- Kodály válogatta ki a munkatársakat?

- Igen, minden munkatársat Kodály válogatott ki, és azután is az ő köréből kikerülő emberek kerültek oda. Említhetem a tanítványok közül Olsvay Imrét, Vikár Lászlót, Sárosi Bálintot, és azután már az ő tanítványait.

- A Zenetudományi Intézet, az az '50-es években jó búvóhely is volt. Olyan embereknek, akik egyébként nem érvényesülhettek politikai vagy más nézeteik miatt, de a Zenetudományi Intézetben világra szóló munkákat csináltak. Rajeczki Benjáminra gondolok, többek között, aki ott fejtette meg a gregoriánt.

- Rajeczki Benjámin egy időben igazgatója volt az intézetnek. Kodály halála után 1967-től 1969-ig. A Népzenekutató Csoport egyfajta azilum volt, egy politikai azilum. A Népzenekutató Csoport nemzetközileg is a népzenei rendezőmunkának az egyik nagyon fontos műhelye, és a nemzetközi munka meghatározója.

- Nem beszélt még a saját szűkebb szakterületéről, a kutatási területéről, a néptáncról. Az is idetartozik.

- Igen, 1965-ben határozta el Kodály, hogy a néptánc kutatást beemeli a népzenekutatás területére, mert felfedezte, hogy Martin György, Pesovár Ernő, és a korabeli néptánc kutatók a tánczenekutatás zene és tánc összefüggésében olyan eredményeket produkáltak, amelyek nagyon fontosak a népzenekutatás szempontjából. Attól kezdve a néptánc kutatás akadémiai berkekben folyt tovább mind a mai napig, hasonló módszerekkel, hasonló elvekkel, mint a népzenekutatás.