Kelemen, Klementina

London ostroma

2003.11.14. 00:00

Programkereső

Megnyílt a nagy-britanniai kulturális évad, a Magyar Magic Látott-e már magyar zászlót a Waterloo híd meg a Royal Festival Hall? Nem tudni, de ha látott is, ilyen magasan még biztosan nem.

Ugyanis az elmúlt héten London belvárosában a Temze partján, a híd tövében álló XVIII. századi múzeumépület, a patinás Somerset House tetejére felhúzták a piros-fehér-zöld lobogót. Nem valamiféle hivatalos esemény volt ez, csupán az intézmény kedves gesztusa, de méltóképpen adta hírül a világnak, hogy A magyar arany és ezüst ünnepe című ötvösművészeti kiállítással megnyílt a 2004 végéig tartó Magyar Magic, megkezdődött London és további tíz brit nagyváros magyar kulturális "ostroma".

Van Goghgal versenyben

London lüktet, van ritmusa. Aki járt ott, tudja, hogy óriási mérete, forgalma ellenére ez a város "működik", lélegzik. A főutakon néhány másodpercenként követik egymást a híres fekete taxik, szinte egymás "sarkában" járnak a piros emeletes buszok, még sincs dugó. Szendvics, üdítő, kávé, sör és whisky van "kéznél" minden sarkon, az üzletek későig nyitva tartanak, és a Piccadilly Circuson, a Leicester Square-en meg a Covent Gardennél este tízkor novemberben is nyári a hangulat. Ha pedig a magyar kulturális évad ünnepélyes megnyitásáról van szó, még az eső is eláll.

London pörög és pezseg. Kulturális élete magyar szemmel felmérhetetlenül gazdag és színes. Kitűnni - bármilyen rangos eseménnyel is - szinte lehetetlen. A Magyar Magicet óriási energiával szervező londoni Magyar Kulturális Központnak mégis sikerült, hiszen a Somerset House-beli magyar tárlat megnyitójára sokan odafigyeltek. Pedig volt más izgalmas téma a napokban bőven. A postások sztrájkja után a lapok címoldalán Diana hercegnő exhumálási ügyéről olvashattunk nagy betűkkel, a televíziót pedig az Ausztráliában zajló rugby-világbajnokság meccsei uralták - különös tekintettel az angol és a walesi csapat csonttörő küzdelmeire. De még a kultúra iránt fogékonyabb angolokat sem volt könnyű megszólítani, hiszen a magyar tárlat megnyitásának idején az évente ötmillió (!) embert vonzó National Gallery lenyűgöző Van Gogh-kiállítással csábította a látogatókat, néhány mérfölddel odébb bemutatták Bernardo Bertolucci legújabb, Álmodozók című filmjét a főszereplő, Jeremy Irons személyes jelenlétében, Luciano Pavarotti pedig szintén a brit fővárosba utazott, hogy énekével reklámozza a három tenorkirály friss CD-jét. A színházakat persze a musicalek uralják, például a Walt Disney-féle Oroszlánkirály legújabb változata.

A Magyar Magic az első olyan külföldi nemzeti rendezvénysorozat Nagy-Britanniában, amely felett II. Erzsébet királynő fővédnökséget vállalt (a másik fővédnök Mádl Ferenc köztársasági elnök) - ez megtiszteltetés a javából, mint ahogy az is, hogy A magyar arany és ezüst ünnepe című kiállítást a kenti herceg, a királynő első unokaöccse nyitotta meg Estelle Morris brit és Hiller István magyar kulturális miniszter, valamint a házigazda, Lord Rothschild társaságában. Az esemény ünnepélyességét Sebestyén Mártának Az angol betegből a britek számára is jól ismert éneklése növelte, a jó hangulatról a Creative Art dzsessztrió, Vukán György (zongora), Berkes Balázs (bőgő) és Balázs Elemér (dob) virtuóz játéka gondoskodott. (A csapat a megnyitó után rögtönzött hangversenyt adott a Magyar Kulturális Központ Maiden Lane 10. alatti épületében is, hogy aki kívánja, kipihenhesse a protokoll fáradalmait.) De elfogadta a meghívást Határ Győző és Gömöri György író, Frankl Péter zongoraművész, Koltai Lajos operatőr, Lady Solti, Solti György karmester özvegye is, sőt, hogy igazi mágia is legyen, eljött Uri Geller magyar származású parafenomén.

Bogyay Katalin, a londoni Magyar Kulturális Központ vezetője olyan rendezvénnyel akarta kezdeni az évadot, amit nem kell az angoloknak sokat "magyarázni", mégis sokat beszél rólunk, ezeréves történelmünkről, kultúránkról. Páratlan szépségűek a kincsek, amelyeket a Somerset House-ban működő Gilbert Collection galériája befogadott a Magyar Nemzeti Múzeum, az Esztergomi Keresztény Múzeum, az Egri Ferencesek Temploma és a budapesti Iparművészeti Múzeum anyagából. Elsősorban a Gilbert Collection igazgatójának, Timothy Stevensnek köszönhetően, akit állítólag nehezen lehetett rávenni, hogy látogasson el Esztergomba, és nézze meg, miből lehet válogatni. Ám amikor mégis elment a bazilikába és a múzeumba, az élmény és a meglepetés hatására még éjféltájban sem akart hazamenni... A kiállítás kurátora Kiss Erika művészettörténész, a Nemzeti Múzeum munkatársa volt, az ő nevéhez fűződik a pompás katalógus összeállítása is. A tárlaton 48 műkincs látható, többek között a Zöldhalompusztán talált, VI. századi szkíta aranyszarvas, a szolyvai, X. századból való tarsolylemez, az a gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített, XIII. századi aranykereszt, amelyre a magyar királyok tették le koronázási esküjüket évszázadokon át, a lőcsei Szilassy János zománcozott egyházi kelyhe, a brassói ötvöscéh céhbe hívó táblája, kancsók, monstranciák, Oláh Miklós püspök pásztorbotja. A magyar műkincseket a Gilbert Collection arany és ezüst remekei ölelik körbe, szomszédságában pedig egy fantasztikus szelencekiállítás látható. (A magyar tárlat február 1-jéig tart nyitva.)

A tervezett kiállítások közül érdemes kiemelni azt a tárlatot, amely a híres, 1766-ban alapított Christie's aukciósházban nyílik január 22-én Philip de László, azaz László Fülöp (1869-1937) munkáiból. László Fülöp Budapesten született, Párizsban és Münchenben végezte tanulmányait, majd Angliában telepedett le, és korának egyik legjelentősebb portréfestője lett. Bejárta Európa fejedelmi udvarait, arcképeket rendeltek tőle a kontinens közéleti hírességei, arisztokratái. Megfestette például Ferenc Józsefet, II. Vilmos császárt, XIII. Leó pápát, Horthy Miklóst és II. Erzsébetet kislány korában. A Christie's termeiben több mint száz alkotását tekinthetik meg az érdeklődők.

Vásár a Covent Gardenben

A Covent Garden London egyik legizgalmasabb negyede. Nemcsak azért, mert szinte minden sarkon van egy színház, és mert itt található a királyi operaház is (ahol ezekben a napokban a Lammermoori Luciát mutatták be), hanem azért is, mert ezen a nem túl nagy területen több mint hétszáz étkezőhely - étterem, kávézó, bár, pub - zsúfolódott össze. Örömteli, hogy a Magyar Kulturális Központ is itt talált otthonra, és jó ötlet, hogy a Magyar Magic alkalmával kihasználják a szórakoztatónegyed adottságait. E hét végén a Covent Garden Marketen, London egyik legkedveltebb piacán magyar karácsonyi kézművesvásárt rendeznek, amelyen magyar népzenészek is fellépnek. A Strand nevű utca egyik hangulatos éttermében, a Salieriben pedig a Kárpátia étterem magyar szakácsai veszik át az irányítást, hogy hortobágyi palacsintával, paprikás csirkével, gulyással, libamájjal kínálják a színházba készülő vagy színház után betérő vendégeket. Az ételek mellé magyar bor és cigányzene is jár. A Salieri török tulajdonosa, mint hangoztatja, örömmel ad otthont a magyar gasztronómiai hétnek a több évszázados török-magyar barátság jegyében.

A magyar kulturális "ostrom" keretében november 6-án volt az első nagy zenei rendezvény. A dél-londoni Fairfield Halls központban a Nemzeti Filharmonikusok adtak koncertet nagy sikerrel Kocsis Zoltán vezényletével, majd folytatták turnéjukat, hogy fellépjenek Halifaxben, Coventryben, Sheffieldben és Newcastle-ben. Műsorukon Kodály Intermezzója, Liszt
A-dúr zongoraversenye (a szólista Jandó Jenő volt) és Dvořák Újvilág szimfóniája szerepelt. Nagy dolog, hogy a londoni dzsesszfesztivál keretében november 16-án a Queen Elisabeth Hallban a Dresch-kvartett mutatkozhat be.

Egészen különleges hangulatúnak ígérkezik az a koncertsorozat, amit a Wallace múzeum fogadott be. A Wallace-gyűjteményt úgy emlegetik Nagy-Britanniában, mint a legnagyobb ajándékot, amit egy család valaha az angol nemzetnek adományozott. Ennek tudatában érdekes volt hallani a múzeum igazgatójának szájából, hogy "alig tudnak életben maradni", finanszírozási gondokkal küszködnek, mint Angliában a múzeumok általában. Nos, a Wallace termeiben található a világ leggazdagabb porcelángyűjteménye, és Franciaországon kívül a legnagyobb francia kollekció. A kincseket - XIV. Lajos korabeli bútorokat, porcelánokat, fegyvereket, egyéb barokk és rokokó műtárgyakat, festményeket, több mint öt generáció gyűjtését - Sir Richard Wallace és felesége adományozta Angliának. A Magyar Magic tiszteletére összeállítottak egy tárlót, amely a Wallace-gyűjtemény néhány magyar darabját mutatja be. A múzeum nagy galériájában hangversenyeket is rendeznek, többek között Tiziano, Rubens, Rembrandt, van Dyck festményei között. Itt található Rubens legnagyobb tájképe, a Szivárvány, valamint Frans Hals híres Nevető lovagja is. A királyi kincsek ölelésében "hercegi" magyar zenészek fognak muzsikálni, világsztár fiataljaink: november 16-án az Ewald rézfúvós kvintett, 23-án pedig Kelemen Barnabás hegedű- és Bogányi Gergely zongoraművész.

Segít a "szív-money"

Nem a londoni Magyar Kulturális Központ döntötte el, mely művészek vagy produkciók szerepelnek a Magyar Magicen, az angolok válogattak. A gazdag program viszont annak köszönhető, hogy a központ kiváló kapcsolatokat alakított ki - külön-külön - a különböző befogadóintézményekkel. Ami a rendezvények anyagi hátterét illeti, a brit állam központilag nem támogatja a magyar évadot, ám az intézmények sokat segítenek. Persze csak akkor, ha látják, hogy magyar részről is mindent megtesznek a sikerért. Fontos az úgynevezett "szív-money", azaz ha látják a britek, hogy magyar oldalról is van némi hozzájárulás.

Lesznek rangos színházi és irodalmi események is. Egressy Zoltán, Háy János, Kárpáti Péter és Németh Ákos egy-egy drámájából fordítás készült, a fordításokból pedig felolvasóesteket rendeznek, amelyeknek az angol színházi életben sokkal komolyabb rangjuk van, mint Budapesten. A remények szerint valamelyik darabból előadás is születhet. A legnagyobb vállalkozás a George Szirtes és Vajda Miklós által szerkesztett, négyszáz oldalas kortárs magyar költészeti és prózai antológia megjelentetése tavasszal a Randome House kiadó gondozásában. Lesz Márai-kötet, megjelenik angolul Esterházy Péter Harmonia Caelestise, egy-egy monográfia Bartókról, Radnótiról, Molnár Ferencről.

Bogyay Katalin csapata kicsi, de lelkes. És igen hatékonyan tevékenykedik, munkatársai fáradhatatlanul dolgoznak. Így kell működniük a jövő külföldi magyar kulturális intézeteinek - vallják itthon a minisztériumban. A Magyar Magicet a magyar állam idén háromszáz-, 2004-ben ötszázötvenmillió forinttal támogatja. A Magyar Kulturális Központ arra törekedett, hogy minél több rangos rendezvényt eljuttassanak Londonon kívülre is. Ennek köszönhetően az elkövetkezendő egy évben jelen lesz a magyar kultúra többek között Bradfordban, Bristolban, Glasgow-ban, Liverpoolban, Cambridge-ben, Birminghamben, Oxfordban, Cardiffban, Canterburyben és Belfastban is. Ami a kulturális "ostromot" illeti, tudjuk jól: Anglia bevehetetlen. De talán sikerül felkelteni az érdeklődést Magyarország iránt. A brit sajtó mindenesetre már jelentős cikkekben foglalkozott a Magyar Magic programjaival. Pedig a java még hátravan.