Jolán

Kultúra az adótörvény árnyékában

2003.12.10. 00:00

Programkereső

Az új adótörvények szinte a teljes kulturális szférát hátrányosan érintik; az elmúlt hetekben mégis elsősorban a színházi szervezetek és színigazgatók tiltakoztak a tervezett módosítások ellen.

Úgy tűnik, eredményesen: a Magyar Hírlap értesülése szerint a kulturális tárca által tervezett kétmilliárd forintos kompenzációnak 87,5 százaléka a teátrumokhoz kerül vissza. Az áfaszabályok változásának igazi vesztesei így a kulturális élet többi szereplői, köztük a fesztiválrendezők, filmesek, közművelődési intézmények.

A kulturális intézmények januártól kizárólag a saját bevételeik után igényelhetik vissza az áfát, az állami és önkormányzati támogatás után viszont nem. Emellett bizonyos szolgáltatásokhoz - köztük a színház- és hangversenyjegyekhez vagy az előadó-művészi tevékenységhez - kapcsolódó általános forgalmi adó 12 százalékról 15 vagy 25 százalékra emelkedik. A kulturális tárca korábban kompenzációt ígért a törvénymódosítás veszteseinek, s ennek megfelelően valószínű, hogy az NKÖM jövő évi költségvetése kétmilliárd forinttal nő, s ezt a többletet a "károsultaknak” adhatják. Információink szerint az elosztás módjáról még nem született végleges döntés: csupán az vált világossá, hogy a hevesen tiltakozó színházak ebből az összegből 1 milliárd 750 millió forint támogatás-kiegészítést kapnak, vagyis a kompenzációs keret 87,5 százaléka a teátrumokhoz vándorol vissza.

Megmenekülhetnek a színházak

Korábbi számítások szerint a színházi szakma 2,3 milliárdra becsülte az áfatörvény módosításából adódó jövő évi hiányt a teátrumokban. Wettstein Tibortól, a zalaegerszegi színház gazdasági igazgatójától, a Magyar Színházi Társaság ügyvivőjétől megtudtuk, hogy a minisztériummal folytatott tárgyalások alapján 1,5 milliárd forint jut az áfatörvény okozta veszteségek ellensúlyozására. Ezt az összeget a minisztériumi fenntartású, az önkormányzati, illetve a báb- és szabadtéri színházak kapják, a becsült anyagi hátrány arányában. Ezenkívül visszaadják a teátrumoknak azt a 250 millió forintot, amit eredetileg a kőszínházak művészeti támogatásából vontak volna el. A színházak finanszírozásában 2004-től új elemként lesz jelen, hogy amennyiben nő az intézmény önkormányzati támogatása, akkor az állami támogatás a növekmény arányában duplázódik. Ezt az elvet az áfatörvény veszteségeinek ellensúlyozására osztott kompenzáció estében is érvényesítik. Wettstein Tibor szerint az 1,75 milliárd forint 80-85 százalékban fedezi a feltételezhető hiányt. A nagyobb baj a gazdasági igazgató szerint ezzel elhárult, de bemutatók elhagyására és más takarékossági intézkedésekre még így is szükség lehet jövőre, hiszen az infláció ellensúlyozására egy fillért sem kapnak az intézmények.

Elmaradó fesztiválprogramok

Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: az általa vezetett közhasznú társaság költségvetését csaknem 60 millió forinttal csorbítja az új adótörvény, s ezt különböző fizetési kötelezettségek átütemezésével is csak 47 millióra tudják "lefaragni”. A törvénymódosítás kedvezőtlen hatása a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2004-es programjában is érezteti hatását: le kellett mondaniuk Rafael Frühbeck de Burgos és a Drezdai Filharmonikusok tervezett koncertjét, Eötvös Péter Balkon című operájának előadását pedig elhalasztották az őszi fesztiválra. Veszélybe került Astor Piazzolla Maria de Buenos Aires című tangóoperájának előadása is - erről még nem hoztak végleges döntést. Zimányi Zsófia tudomása szerint a kétmilliárd forintos kompenzációs keretből a fesztiválokat rendező szervezetek egyáltalán nem részesülhetnek, ezért a Magyarországi Művészeti Fesztiválok Szövetsége a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz és a kulturális minisztériumhoz fordult, hogy alternatív megoldást találjanak.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő, közhasznú társaságként működő Petőfi Csarnok költségvetése a törvénymódosítás miatt jövőre 27 millió forinttal lesz kevesebb - tájékoztatott Fogarasi Lajos igazgató. Ez a teljes büdzsé több mint tíz százaléka. A PeCsa ezért takarékos gazdálkodásra kényszerül, ami azt is jelenti, hogy a rendezvények közvetlen energiafogyasztását át kell hárítaniuk a koncertrendezőkre. Növelni szeretnék a szponzorációból és pályázatokból származó bevételt, ez azonban csak részben enyhíti a gondokat. "Évente 600 rendezvénynek adunk otthont, s ezt a számot nem szeretnénk csökkenteni. Ugyanakkor félő, hogy a pénzmegvonás a közhasznú tevékenységünket, így például a nyugdíjasok számára szervezett programokat sodorja veszélybe” - mondja Fogarasi Lajos, aki egyelőre nem tudja, hogy az önkormányzatnak milyen kompenzációra lesz lehetősége.

A filmesek is lobbiznak

A filmszakma szereplői legalább húszszázalékos veszteséggel számolnak az új áfatörvény kapcsán. Ez azt jelenti, hogy hiába nő 1,5 milliárd forinttal a 2004-es filmtámogatás, az emelés összege szinte hiánytalanul visszakerül az államkasszába. Kamondi Zoltán filmrendező kérdésünkre elmondta, hogy a Filmszakmai Kerekasztal levélben fordult az Országgyűlés kulturális bizottságához, amelyben jelezték, hogy kompenzációt kérnek. Azt is elfogadhatónak tartanák a filmesek, ha türelmi időt kapnának, és a már elnyert támogatásokra, illetve megkötött hazai és nemzetközi szerződésekre nem vonatkozna az új törvény. Megoldás lehetne egy külön keret a veszteségek pótlására: úgy tudjuk, erről még folynak az egyeztetések a kulturális és a pénzügyi tárca között.
A vesztesek közé sorolható a közművelődés is. Pék Lajos, a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: bár az általuk végzett kulturális tevékenység tárgyi adómentes, s ezért az általános forgalmi adót - bizonyos közüzemi szolgáltatásoktól eltekintve - már eddig sem igényelhették vissza, az áfakulcsok emelkedése jelentős veszteséget okoz a művelődési házaknak, s pillanatnyilag nem látnak esélyt a kompenzációra.