Cecília

Bartók, Kodály és népzene

2003.12.13. 00:00

Programkereső

Öt év után új Muzsikás-lemez Úgy látszik, ez már Muzsikás-sajátosság: pár nappal karácsony előtt kiadni az új lemezt. Legutóbb öt éve tették ezt meg, és a Bartók-album óta egészen szédületes nemzetközi karriert futottak be Amerikától Új-Zélandig, Japántól Dél-Afrikáig.

A világ legnevesebb koncerttermeiben léptek fel, a londoni Queen Elisabeth Halltól a Royal Festival Hallig, az amszterdami Concertgebouw-tól a párizsi Theatre de la Ville-ig, a Római Zeneakadémiától a New York-i Carnegie Hallig. Koncertjeikről és lemezeikről rendre elismerően írnak a legnagyobb napilapok, folyóiratok és a zenei szaksajtó.

Az 1998-as Bartók-album azonban nemcsak ezért mérföldkő a Muzsikás életében. Azért is, mert ennek hatására lehetőségük nyílt neves komolyzenei szólistákkal és együttesekkel közös koncerteken egymás mellé tenni a huszadik századi magyar komolyzenét és a népzenét. Ahogy Hamar Dániel, az együttes szószólója anno megfogalmazta: arról álmodoztak, hogy átadják mindazt, amit nekik a népzene, valamint Kodály és Bartók zenéje jelent. Ennek szellemében indították el 1999-ben azt a sorozatot, melynek keretében minden tavasszal a Zeneakadémián életművük más és más oldalát mutatják be. Ehhez hívtak rendre komolyzenészeket és falusi muzsikusokat, így Alexander Balanescu hegedűművészt, Roel Dieltiens csellóművészt, Jandó Jenő zongoraművészt, a Keller Quartettet, a Pro Musica Leánykart, illetve Toni Árpád marosszéki cimbalmost és Kovács János „Köles” bogyiszlói tamburást.

E hangversenyekről mindig készültek profi hangfelvételek, ezekből válogattak össze hetvenhárom percnyi anyagot az új lemezre, mely magánkiadásban jelent meg, és melynek címe végtelenül prózai: A Muzsikás és Sebestyén Márta a Zeneakadémián. És amely nem utolsósorban a harmincéves Muzsikás első élő albuma. Bár kezdetben sokszínűségre próbáltak törekedni, végül az élet úgy hozta, hogy a Pro Musica Leánykarral közös tavaszi koncert került a korongon a középpontba. Az itt elhangzó tizenhat darab zöme egy-egy adott Bartók- vagy Kodály-mű népzenei alapanyagát mutatja be, többek között a Marosszéki táncok, A kállai kettős, az Ének Szent István királyhoz, a Pe loc vagy az Invirtita népzenei gyökereit. Más darabokban a népi dallam és a műzene elsősorban hangulatában kötődik egymáshoz, illetve megszólalnak rajta autentikus népzenei folyamatok is Csávásról, Moldvából és a Mezőségből.