Orsolya

Budapesti kulturális víziók

Programkereső

Az európai metropolisok között Budapest csak akkor őrizheti meg versenyképességét, ha a közeljövőben új, izgalmas kulturális színterek létesülnek. Schiffer János főpolgármester-helyettes és munkatársai nemrégiben készítettek egy középtávú fejlesztési koncepciót. Megvizsgáltuk, mennyire reálisak az elképzelések, és mit szólnak mindezekhez az érintett intézmények.

Schiffer Jánost, Budapest kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettesét először arról kérdeztük, hogy az általa kidolgozott fejlesztési koncepció csak szép elképzelés-e, vagy belátható időn belül meg is valósítható. Rendelkezésre áll-e elegendő pénz akkor, amikor már megint összébb kell húzni a nadrágszíjat, és amikor Budapest tömegközlekedése a csőd felé tart? A főpolgármester-helyettes azt felelte: tisztában van vele, hogy a 2004-es év a főváros kulturális életében rosszabb lesz, mint a 2003-as. A nemrég elkészült koncepció így egyelőre középtávú tervnek tekinthető. Ez a dokumentum - mint egyfajta vitairat - a többi között az Erzsébet téri gödör helyzetének rendezésével, ifjúsági közművelődéssel, szabadtéri rendezvényekkel, a Közraktárak és más ipari-kereskedelmi ingatlanok hasznosításával, egy óbudai múzeumi negyed kialakításával és a Millenáris Park fejlesztésével foglalkozik.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban a Fővárosi Önkormányzatnak leginkább a meglévő kulturális intézmények állagának megőrzésére kellett összpontosítania, és új intézményként lényegében csak a Trafó, a Budapesti Fesztiválközpont Kht., illetve kamaraszínpadok jöttek létre. Most azonban Schiffer János szerint a pénzügyi nehézségek ellenére is itt az ideje, hogy új helyszínek szülessenek, amelyekre lehet, hogy a közeljövőben még nem lesz pénz, de akkor is érdemes előre kijelölni a helyüket, ahogy ez annak idején, az 1800-as évek végén például az Andrássy úttal és a Hősök terével történt. A tervezés azért is szükséges, mert csak így biztosítható, hogy az adott területre ne épüljön más. Schiffer szerint Budapest alkalmas lehet arra, hogy az avantgárd kortárs művészetek egyik centrumává váljon, a fejlesztési elképzelések jelentős része éppen ezt célozza. A tervezett új létesítményeket azonban a főváros nem képes pusztán saját erőből létrehozni, így számít központi költségvetési, minisztériumi pénzekre és magántőkére is.

A kulturális kormányzat és a főváros együttműködése feltétlenül szükséges például a belvárosi Erzsébet téri beruházás megvalósításához, az úgynevezett Nemzeti-gödör bővítéséhez, átalakításához. A kormány az Európa-terv részeként hirdette meg a Magyar Formakultúra Központjának létrehozását az egykori autóbusz-pályaudvar épületében. A fővárosnak az az álláspontja, hogy az eredetileg a Nemzeti Színház számára felajánlott területnek a jövőben is mindenképpen kulturális-közösségi célokat kell szolgálnia. Az egykori Volán-pályaudvar védett műemléképület, s ezért csak korlátozottan alakítható át. A tervezett designközpont mellett a főváros azt is fontosnak tartaná, hogy az Erzsébet téri objektumban egy olyan centrum jöjjön létre, amely a Budapesten önálló kulturális intézettel nem rendelkező EU-tagországok művészetének bemutatását szolgálja. Turisztikai információs központot és parkot is terveznek.

Kormányzati támogatás és magántőke nélkül aligha valósítható meg az Óbudai Gázgyár területének kulturális célú hasznosítása, s ott egy múzeumi negyed kialakítása. A főpolgármester-helyettes úgy véli, Észak-Budán jelentős kulturális központ épülhetne ki, amely részben hasonló lehetne a Nemzeti Színház tőszomszédságában épülő dél-pesti városrészhez, de - azzal ellentétben - jól végiggondolt, tudatos várostervezési stratégián alapulna. Schiffer János elmondta: a volt gázgyár közelében, az önkormányzat tulajdonában lévő területen már meg is indult a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának fejlesztése. Ehhez csatlakozhatna az Országos Műszaki Múzeum, a Néprajzi Múzeum, esetleg egy újonnan alapítandó építészettörténeti múzeum. Partnerként számítanak a Graphisoftra is, amelynek székháza már most is ezen a területen található, s amelynek hosszabb távú tervei között szerepel egy tudományos, informatikai és kulturális központ létrehozása.

Mi legyen a Petőfi Csarnokkal?

A fővárosi fejlesztési program úgy fogalmaz, hogy a Petőfi Csarnok - mint az egyetlen, nem nyereségérdekelt ifjúsági szórakoztató és kulturális központ - az intenzív igénybevétel miatt megérett a teljes rekonstrukcióra, és az is elgondolkodtató, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben gyökeresen átalakultak azok a szabadidős kulturális szokások, amelyek a PeCsát egykor életre hívták. Schiffer János és munkatársai szerint az egyik megoldás az lehet, hogy a Petőfi Csarnok épületét a vele társbérletben lévő Közlekedési Múzeum rendelkezésére bocsátják, s ehelyett felépítenek a városban legalább egy, de inkább két-három új, korszerű ifjúsági központot. A másik verzió szerint, ha a múzeum nem tart igényt az épületre, az ő részük kiváltásával kellene megoldani az épület bővítését. Ebben az esetben a kultúra mellett nagyobb figyelmet kellene fordítani az eredeti sport- és szabadidős funkcióra.

Fogarasi Lajos, a Petőfi Csarnok Kht. igazgatója kérdésünkre elmondta, a PeCsa sorsáról az elmúlt időszakban többféle elképzelés született, s ezek néha egymásnak is ellentmondanak. Az intézmény vezetése is szorgalmazza a sport- és szabadidős programok erősítését, ezért a közelmúltban elkészítettek egy, a Városligetre vonatkozó sportkoncepciót, amelynek megvalósításáról, finanszírozásáról már tárgyaltak is a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummal. "A kultúrát és a sportot az ókori olimpiák óta nem lehet egymástól szétválasztani, mi is a két terület szimbiózisára törekszünk” - mondja az igazgató, aki szerint a csarnoknak a Közlekedési Múzeum számára való átadása nem reális terv, a fordítottja sokkal inkább elképzelhető. Fogarasi szerint a teljes rekonstrukció valóban szükséges, bár a Petőfi Csarnokban két évvel ezelőtt elvégzett statikai vizsgálat azt állapította meg, hogy az épület jelenlegi állapotában még tíz évig működőképes. Az igazgató úgy látja, a PeCsa fontos értéke, hogy csaknem tízezer négyzetméteres alapterületén egyidejűleg akár hét-nyolcezer embert is vendégül tud látni. Ha a nagytermet széksorokkal rendezik be, akkor ezren, ha viszont állóhelyes rendezvényt tartanak, akkor kétezerötszázan hallgathatják a koncerteket, s ez a nézőszám jó néhány zenei műfajhoz - dzsessz, blues, rock, world music - ideális. Ezeket az értékeket kár lenne veszni hagyni - véli Fogarasi Lajos.

Népliget, Orczy-kert, Margitsziget

A stratégiai tanulmányterv alkotói megjegyzik, hogy fejleszteni kellene a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, és kulturális szempontból az eddiginél sokkal jobban kellene hasznosítani a Népligetet, illetve a józsefvárosi Orczy-kertet. Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Kht. két hete kinevezett ügyvezetője a Magyar Hírlapnak elmondta, a jövőben a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot egyedi arculatú, európai színvonalú nyári színházzá szeretné átalakítani. A szabadtéri színpad mellett fontosnak tartaná egy egész évben nyitva tartó fedett komplexum megépítését. Bán Teodóra ehhez szeretne magánbefektetőket, szponzorokat is megnyerni.

1945 előtt a Népliget látogatott szórakoztató-központként is működött. A húszas-harmincas években az egyik legkedveltebb hely volt a mutatványosok tere. Itt működött többek között Koller bácsi cirkusza, de a gyerekek ráülhettek az óriáskerékre, a dodzsemre, sőt még a hatalmas géporgona is arra szolgált, hogy szórakoztassa a nagyérdeműt. Kemény Henrik népligeti, fából készült családi bábszínházát a kilencvenes évek elején felújították, de azóta sem tartanak ott rendszeresen előadást. "Egy fecske nem csinál nyarat” - mondja a veterán bábművész. "Csak miattunk nem jönnek újra a Népligetbe a nézők, az egész miliőnek kellene visszaadni a régi hangulatát, és feleleveníteni a nemes hagyományokat” - fűzte hozzá Kemény Henrik. A bábművész több társával együtt kidolgozott egy elképzelést: eszerint a Népliget adhatna otthont egy bábmúzeumnak, de egyelőre nem sikerült a tervhez tőkeerős támogatót találni. Jelenleg a TIT Budapesti Planetáriuma az egyetlen kulturális intézmény, amely a Népligetben áll a vártán. Horváth András, az intézmény igazgatója elmondta, magányosan is lehet küzdeni, hiszen a Planetáriumnak így is évente több mint százezer látogatója van. Örülnének, ha az alig kihasznált Népligetben más kulturális intézmény is helyet kapna, ez számukra minden bizonnyal üzletileg is kedvező lenne. Horváth András hozzátette, az informatikai tárca nemrég kidolgoztatott egy fejlesztési tervet, mely szerint a Planetárium a XXI. századi csillagászat és az űrkutatás modern, látványos oktatási központjává válhatna. Arról, hogy ezt az elképzelést milyen anyagi forrásból valósítanák meg, egyelőre nem született döntés.

Könyvtár és bábszínház a Millenárison

Az egykori budai Ganz-gyártelepen kialakított Millenáris Park 2001 óta elsősorban művészeti programoknak helyet nyújtó épületegyüttesére több fővárosi kulturális intézmény is szemet vetett. A Medgyessy-kormány bővíteni akarja a területet, így néhány éven belül létrejönne a Millenáris II., ennek határa a Margit körútnál húzódna, s ez már új kulturális intézményeket is befogadhatna.

A stratégiai terveket vázoló tanulmány szerzői felvetik, hogy a Váci úti épületéből ide költözhetne a Csodák Palotája. Egyed László, az intézmény igazgatója elmondta, hogy ők már régebben érdeklődtek a park iránt. A karácsony előtt hozott kormánydöntés szerint a Miniszterelnöki Hivataltól átkerül a park az informatikai tárcához, amely az idei főtárlatot, a nagyszabású Jövő-Kép kiállítást szervezi. Egyed László megjegyezte, ehhez is illeszkedhetne az általa vezetett intézmény átköltözése, hiszen a Jövő-Kép kiállítás és a Csodák Palotája is az interaktivitásra, a virtuális világra épül.

A fővárosi stratégiai tervben azt is megemlítik, hogy esetleg a Budapest Bábszínház is a Millenárison találhatna otthonra a következő években. Meczner János, a teátrum direktora szerint a bábszínház jelenlegi, leromlott állapotban lévő Andrássy úti helyiségeit felújíthatnák. A másik elképzelés szerint a pillanatnyilag általuk működtetett épületrészt átadnák a Képzőművészeti Egyetemnek, és valahol a városban egy új, kifejezetten bábszínház céljára épülő intézménybe költöznének. Meczner el tudná képzelni, hogy ez a helyszín a Millenárison lenne.

A fővárosi víziók között szerepel - s már korábban is többször felvetődött -, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új budai központi könyvtára is a Millenárison jöhetne létre. Fodor Péter főigazgató úgy véli, az új budai könyvtárat mindenképpen egy tömegközlekedési csomópontban kellene kialakítani. Ennek a szempontnak megfelel a Millenáris, ráadásul a főigazgató szerint egy látványos interaktív tárlathoz jól illeszkedne egy "jövőbe néző”, számítógépes adatbázisra épülő új könyvtár.

A Közraktárak hasznosítása

A különböző kísérleti, alternatív irányzatok és általában a kortárs művészet helyzetének javítása szempontjából fontos kezdeményezés lehet a pesti Duna-parton, a Belváros közelében található Közraktárak épületegyüttesének kulturális hasznosítása. Derdák András, a Millenáris jelenlegi művészeti igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: két évvel ezelőtt - amikor még a csillaghegyi Banán Klubot vezette - az önkormányzat felkérte, hogy írjon egy tanulmányt az általa "elképesztően jó helynek” tartott Közraktárakról. Pénzügyi modellt is felvázolt, ennek az volt a lényege, hogy a főváros adná a telket, az állam finanszírozná a beruházás felét, a többit magánbefektetők biztosítanák. Derdák és munkatársai egy nagy és két kisebb koncerttermet, éjjel-nappal nyitva tartó könyvtárat, éttermeket, kávézókat, hotelt és nagyon sok próbahelyiséget terveztek az összesen 20 ezer négyzetméterre, mely csaknem ugyanakkora, mint a Millenáris Park. A koncepció szerint a Közraktárak bázisán kortárs művészek menedzselésével foglalkozó ügynökség vagy akár könyv- és hanglemezkiadó is működhetne. Az új kulturális tér éves költségvetését Derdák András egy-másfél milliárd forintra becsüli, de ebből az államnak és az önkormányzatnak csak 200 milliót kellene biztosítani, a többit saját bevételekből (így a vendéglátásból) finanszíroznák. Derdák - aki a Millenárison betöltött igazgatói posztja miatt már nem foglalkozik közvetlenül ezzel a projekttel - úgy tudja, a kulturális és az ifjúsági tárca is támogatná az elképzelést, de kormányzati szintű döntés még nem született.

A fejlesztési koncepció más, eredetileg ipari vagy kereskedelmi célú ingatlanok hasznosításának lehetőségét is vizsgálja. Az angyalföldi Elmű-épületcsoportban például a művészeti egyetemek közös alkotóműhelyét hoznák létre, az Andrássy úti volt Divatcsarnokot pedig képzőművészeti vagy zenei intézménnyé lehetne átalakítani.