Salamon

Eötvös és Kocsis kitüntetése

2004.01.26. 00:00

Programkereső

A franciaországi Cannes-ban megkezdődött a 38. Midem, a világ hanglemez- és zenei tartalomszolgáltató iparának nagyszabású szakmai és üzleti találkozója. A klasszikus zenei szekcióban Magyarország idén reflektorfénybe kerül: nemcsak önálló standdal képviseltetjük magunkat, de a Cannes Classical Awards ma esti gáláján két magyar művész – Eötvös Péter és Kocsis Zoltán – is díjat kap.

Az elmúlt években némi irigységgel figyelhettük, hogy más európai országok – köztük Szlovákia és Ausztria – milyen szervezetten, egységesen, a belső szakmai vitákat félretéve készültek a Midemre; miközben a magyar résztvevők külön-külön standokon, egymástól is elszigetelve próbálták érdekeiket képviselni. Idén azonban szerencsére megváltozott a helyzet: Gőz László harsonaművész, a BMC Records hanglemezkiadó igazgatójának kezdeményezésére létrejött az önálló magyar stand, amely – a kulturális minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával, a Magyar Zenei Tanács szakmai partnerségével – a lehető legtöbb információt igyekszik megadni a magyar zeneélet és muzsikusok iránt érdeklődő külföldieknek. A klasszikus zenében (elsősorban a magyar repertoárban és az európai zenetörténet ritkaságaiban) jeleskedő Hungaroton, a kortárs zenére és dzsesszre specializálódott BMC Records, valamint a népzenei gyökerű produkciókkal foglalkozó Fonó Records újdonságai is megtalálhatók a standon, bár a Hungaroton saját kiállítóhellyel is képviselteti magát a Midemen. Ma délután a magyar standot meglátogatja Hiller István kulturális miniszter, aki Gőz László, valamint Eötvös Péter zeneszerző-karmester és Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester társaságában sajtótájékoztatót tart a Fesztiválpalotában.

A komolyzene Oscarja

Délután négy órakor kezdődik – ugyancsak a filmfesztiváloknak is otthont adó épületben – az a koncert, amelyen a Rácz Zoltán nevével fémjelzett UMZE Kamaraegyüttes, illetve a Budapest Jazz Orchestra köszönti a hatvanéves Eötvös Pétert. Eötvös és Kocsis Zoltán kategóriadíjat kap a Cannes Classical Awards (CCA) idei gálaestjén. A CCA amerikai és európai zenei szaklapok főszerkesztőit tömörítő testület, amely a kilencvenes évek eleje óta minden évben értékeli és díjazza az elmúlt időszak komolyzenei teljesítményeit. David Hurwitz, a CCA zsűrijének amerikai társelnöke – a www.classicstoday.com portál főszerkesztője – a Magyar Hírlap kérdésére azt mondta, szerénytelenség nélkül állítható, hogy szakmai körben ma már "a klasszikus zene Oscarjaként" tartják számon ezt a díjat. Eötvös és Kocsis mellett a kitüntetettek között van a tavaszi fesztiválra Budapestre látogató Claudio Abbado karmester, valamint a svéd BIS hanglemezkiadót harminc éve megalapító, s azóta is sikeresen irányító Robert von Bahr zenei producer.
A Midemen a komolyzene, a dzsessz és a world music mellett hatalmas létszámban vesznek részt a popbiznisz képviselői, akik csaknem száz országból érkeztek a francia Riviérára.

Pörög az üzlet a neten

Zeneszerzők, énekesek, hangszeres előadók, DJ-k, producerek, zenei szerkesztők, kiadóigazgatók, marketingmenedzserek, terjesztők, szerzői jogi szakemberek adnak egymásnak randevút a tapasztalatcsere és az üzletkötés reményében. A vásártérben hullámzik a tömeg, pillanatonként csörögnek a mobilok, sokan nyomkodják a notebook billentyűzetét. Pörög az üzlet, miközben a sajtótájékoztatókon, szakmai konferenciákon és baráti beszélgetéseken a zeneipar jövőjéről esik a legtöbb szó.
A szakemberek úgy vélik, 2003 az áttörés éve volt az online zenefogyasztás területén. Josh Bernoff, az amerikai Forrester Research vezető elemzője ezt azzal magyarázta, hogy most már a nagy hanglemezkiadók sem ellenséget, hanem egyenrangú partnert, sőt leendő stratégiai szövetségest látnak az internetes fájlcserélő programokat működtető vállalkozásokban. A legnagyobb sikert az Apple számítástechnikai óriás érdekkörébe tartozó iTunes aratta: a 2003-ban regisztrált harmincmillió amerikai letöltés közül több mint húszmillió az ő nevükhöz fűződik. Jól szerepel az egykor büntetőeljárás alá vont kalózcég, az évek óta legálisan működő Napster is, s most ráadásul mindketten azt tervezik, hogy néhány hónapon belül az európai piacon is megjelennek. A kontinens jelenlegi legnagyobb online zeneboltja, a londoni OD2 vezérigazgatója, Charles Grimsdale úgy látja, az elektronikus zenemű-kereskedelem Európában is egyre fontosabb szerepet játszik majd. Tavaly az ő kínálatukból több mint hárommillió letöltést regisztráltak, de elképzelhető, hogy forgalmuk idén a háromszorosára növekszik.

Reménykedő kiadók

Licencmegállapodást kötöttek az öt nagy multival (BMG, EMI, Sony, Universal, Warner), s ennek köszönhetően 2004 végéig csaknem egymillió dal online terjesztésére szereznek jogot.
A hagyományos hanglemezpiac közben továbbra is gyengélkedik, bár az első statisztikák szerint 2003-ban lelassult, bizonyos országokban meg is állt a forgalom csökkenése. A legnagyobb ellenség már régóta nem az internetes zeneletöltés, hanem a rohamosan terjedő kalózkodás, illegális CD-másolás. A lemezkiadóknak ebben a helyzetben két lehetőség kínálkozik: vagy radikálisan átalakítják értékesítési politikájukat – ez akár a kereskedelmi hálózatok teljes kiiktatásával történő, közvetlen rendelést is jelenthet –, vagy olyan "csomagolási" többletértéket (borító, kísérőfüzet stb.) nyújtanak, ami elgondolkodtatja a fogyasztót, hogy talán mégsem érdemes olcsó, rossz minőségű hamisítványt beszerezni.
A kiadók most abban reménykednek, hogy stratégiájuk már középtávon eredményes lesz. A hanglemezipar és a kalózok küzdelme egyelőre döntetlenre áll.